A részletekben rejtőzik a titok
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Kínából Amerikába irányuló szállítások 2025 decemberében éves összevetésben 30 százalékkal zuhantak, immár zsinórban kilencedik hónapja. A teljes éves volumen is meredeken esett: az amerikai export 20 százalékkal csökkent, a Kínába irányuló amerikai import pedig 14,6 százalékkal mérséklődött. Mindez részben a tartós vámháborúnak tudható be, holott októberben Xi Jinping és Donald Trump ideiglenes, egyéves fegyverszünetben állapodott meg, sőt Peking 12 millió tonna amerikai szója vásárlására is ígéretet tett.
Egyúttal Kína piaci súlya Ázsia és Európa felé tolódott: exportja az Európai Unióba 12, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe 11 százalékkal nőtt, míg a kínai import az EU-ból 18 százalékkal emelkedett, Délkelet-Ázsiából viszont 5 százalékkal csökkent. A kereskedelmi többlet így 20 százalékkal lett nagyobb, mint 2024-ben, összesen 1,19 billió dollárra (kb. 445 ezer milliárd forintra) hízott.
Makrogazdasági kihívások és exportfüggőség
A kulcs a részletekben rejlett: míg az éves export 5,5 százalékkal növekedett, az import gyakorlatilag stagnált, ami jól mutatja a kínai gazdaság belső gyengélkedését. A lakossági keresletet visszafogja az ingatlanpiaci válság és a nehéz munkaerőpiac; a fogyasztói árak 2025-ben nem emelkedtek, inkább változatlanok maradtak, így nem sikerült elérni a 2 százalékos inflációs célt sem.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezetője óv a túlzott kínai exportfüggőségtől, amely szinte az amerikai vámokhoz mérhető mértékű globális kereskedelmi torzulást okozhat. Sokan azzal számolnak, hogy a világ országai védővámokkal és egyéb korlátozásokkal reagálnak majd, hogy saját gazdaságukat megóvják a kínai túlsúly hatásaitól.
További árnyalatok és várakozások
Az elmúlt évben Kína 111,8 millió tonna szóját vásárolt, ebből decemberben 8 millió tonnát, míg a ritkaföldfém-export 32 százalékkal, 4392 tonnára ugrott az év utolsó hónapjában. A GDP-adatait Peking a jövő héten teszi közzé; az elemzői várakozás szerint a világ második legnagyobb gazdasága 4,5 százalékkal bővült a negyedik negyedévben, ami nem éri el a kormányzat öt százalék körüli célját. A makrogazdasági politika várhatóan óvatos marad, hiszen a dinamikus exportpiac legalább részben ellensúlyozni tudja a belső kereslet gyengeségeit.
