A rejtélyes fényvillanás nyomában: a folyadékok molekuláris titkai

A rejtélyes fényvillanás nyomában: a folyadékok molekuláris titkai
Egy lényeges szempont, hogy a folyadékok világa mikroszkopikus szinten igazi kavalkád: molekuláik folyamatos mozgásban vannak, szinte soha nincsenek nyugalomban. Még az olyan hétköznapi jelenség, mint a cukor oldódása is valóságos tánc – a cukormolekulákat villámgyorsan körülölelik a vízmolekulák, és ez az élő sejtekben még bonyolultabb folyamatokhoz vezet. Ott apró cseppek szállítják a fehérjéket és az RNS-t, összefogva az életet irányító reakciókat.

Miért rejtélyesek a folyadékok?

A folyadékok, ellentétben a szilárd anyagokkal, nem rendelkeznek rendezett szerkezettel, ráadásul a legérdekesebb kémiai kapcsolatok elképesztően gyorsan játszódnak le: a másodperc milliárdodrészénél is rövidebb idő alatt. Ezek a villámgyors történések sokáig elérhetetlenek voltak a kutatók számára. Mindezek dacára a folyadékok kulcsfontosságúak mind a biológiában, mind a kémiában, ezért különösen izgalmas, ha új áttekintést kapunk róluk.

Forradalmi lézeres betekintés a molekulák világába

A legfrissebb áttörést az Ohio State University és a Louisiana State University kutatóinak köszönhetjük. Az általuk alkalmazott magasharmonikus-spektroszkópia (HHS) képes volt rendkívüli, attoszekundumos (a másodperc milliárdodmilliárdod része) pontossággal követni, mi történik a folyadékokban és oldatokban. Az eljárásban nagyon rövid lézervillanásokkal szakítják ki az elektronokat a molekulákból, majd amikor ezek visszacsapódnak, fényt bocsátanak ki, amely megmutatja, hogyan mozognak az elektronok és az atommagok.

Hagyományosan ilyen mérésekre szilárd anyagokat vagy gázokat használtak – a folyadékokat körülményesebb vizsgálni, mert egyrészt elnyelik a kibocsátott fényt, másrészt állandóan változó szerkezetük megnehezíti a kiértékelést. A kutatók áttetsző, ultravékony folyadékrétegekkel próbálták ki, hogyan halad át rajtuk a fény, ami végül lehetővé tette az áttörést: sikerült a folyadékok villámgyors átrendeződéseit detektálniuk.

Molekulák közötti titkos egyezség

Az igazán meglepő eredményt egyszerű vegyes oldatokkal érték el. Nagyon erős infravörös lézert irányítottak metanol és halogénezett benzolok (halobenzolok: fluortartalmú, klórtartalmú, brómtartalmú vagy jódtartalmú vegyületek) keverékeire. Ezek a molekulák egymáshoz nagyon hasonlók, csak egyetlen atom különbözteti meg őket. A halobenzolok általában erős fényjeleket adnak, különösen tiszta háttérrel, a metanolnak köszönhetően. Szinte mindegyik keveréknél az történt, amit vártak: a két folyadék jelei összeadódtak.

Csakhogy a fluorobenzol (PhF) kilógott a sorból: a PhF-metanol elegy kevesebb fényt bocsátott ki, mint bármelyik komponens önmagában, és egy adott hang – vagyis harmonikus – teljesen eltűnt a spektrumból. Mindez rendkívül ritkán fordul elő, és azt sugallja, hogy valamiféle különleges molekuláris kölcsönhatás húzódik a háttérben.


Számítógépes szimulációk és az „elektronkézfogás”

A megoldás kulcsa elméleti számításokból derült ki. Kiderült, hogy a fluorobenzol molekula elektromos töltése elősegíti, hogy hidrogénkötést alakítson ki a metanol O–H csoportjával. Ezzel szemben más halobenzolok inkább véletlenszerűen keverednek. Ez a „molekuláris kézfogás” rendezi a molekulákat, és akadályt jelent az elektronok számára, amelyek emiatt nem tudnak visszatérni kiinduló állapotukba – így maradhat el teljesen egy harmonikus a fénykibocsátás során.

További szimulációk igazolták, hogy a fluoratom melletti elektronfelhő valóban extra akadályt jelent, és emiatt esik ki egy-egy hang, illetve jelentősen csökken a kibocsátott fény mennyisége. A kutatók megállapították: ezt a különleges világot csak ilyen extrém pontosságú módszerrel lehet megfigyelni, és a hiányzó harmonikusból pontos információkat lehet kiolvasni az oldat szerkezetéről.

Jelentősége túlmutat a laboratóriumon

Noha a technika még gyerekcipőben jár, már most egyértelmű, hogy radikálisan új perspektívát nyit a folyadékok vizsgálatában. A leglényegesebb biológiai és kémiai folyamatok döntő többsége folyékony közegben játszódik le, ahol például a sugárzással szembeni érzékenység is pontosan az elektronmozgásokon múlik. Ebből adódóan a gyors elektronelmozdulások megértése áttörést hozhat több tudományos területen is, legyen szó orvoslásról vagy anyagtudományról.

Mindezek dacára szükség van további kutatásokra, hogy feltárják, milyen részleteket lehet még felderíteni. Az viszont már most biztos, hogy a magasharmonikus-spektroszkópia előtt óriási jövő áll a folyadékok molekuláris titkainak feltárásában.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:49

Az Orion óriása rejtélyes fényjeleket küld az égre

Az Orion csillagkép egyik legfényesebb csillaga, a Betelgeuse évek óta zavarba ejtő módon változtatja fényességét — mintha valami mennyei fényerőszabályzó játszana vele...

MA 20:34

A marokkói ősleletek átírhatják az emberiség családfáját

Érdemes megérteni, hogy a marokkói Casablanca mellett feltárt, mintegy 773 ezer éves csontmaradványok alapjaiban változtathatják meg, amit az emberi faj eredetéről gondolunk...

MA 20:17

Az MI-fiaskók miatt gőzerővel mérnököket keres a Google

👷 A Google egyre inkább előtérbe helyezi az MI-válaszokat a kereséseknél, ám ezek az automatizált összefoglalók, az úgynevezett MI-összefoglalók (AI Overviews), gyakran téves, sőt néha ellentmondó információkkal árasztják el a felhasználókat...

MA 19:50

Az agy vezérlőközpontja végre megszületett a laborban

Japán kutatók áttörést értek el: laboratóriumi körülmények között hozták létre az emberi agy egyik alapvető idegi áramkörét, egymással összeillesztett, szervszerű modellek felhasználásával...

MA 19:33

Az Nvidia vezérigazgatója megkapta az IEEE legmagasabb díját

🏆 Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója a technológiai szektor legkitartóbb vezetői közé tartozik, hiszen 1993 óta irányítja a vállalatot...

MA 19:18

Az utolsó szibériai sámán titka: a női múmia genetikai kódja

Többek között a középkorban eltemetett, természetes úton mumifikálódott jakutok maradványai segítenek feltárni Szibéria őslakosainak genetikai múltját és hagyományait, az orosz hódítás előtt, alatt és után is...

MA 19:02

A berlini sötétség ára: ki felel, mennyire védtelen a város?

A berlini áramszünet, amely a második világháború óta a leghosszabb volt, komoly kérdéseket vetett fel a város és az ország infrastruktúrájának biztonságáról...

MA 18:51

Az év, amikor a Wall Street végleg kriptóra vált

A kriptopiac 2026-ban új szintre lép, hiszen egyre több nagyvállalat integrálja a blokklánc-technológiát a pénzügyi szolgáltatásai magjába...

MA 18:33

Az MI felzabálja a memóriát: emeli árait a Samsung

A Samsung hamarosan áremelésre készül memóriatermékeinek piacán, mivel az MI-alapú adatközpontok óriási mennyiségű RAM-ot igényelnek...

MA 18:02

Az ázsiai zuhanás romba döntötte a kriptopiacokat

📉 A bitcoin ára jelentős eséssel indította a napot az ázsiai kereskedésben, miután már harmadszorra sem tudott 94 500 dollár (kb...

MA 17:50

Az első fúziós erőmű átírhatja az energia jövőjét

⚡ A Commonwealth Fusion Systems (CFS) Boston mellett építi első bemutató jellegű fúziós erőművét, amely ugyanazt a folyamatot alkalmazza, amellyel a Nap is energiát termel...

MA 17:17

Az elit harcosok titkai: 1100 éves sírok kerültek elő Magyarországon

Az Akasztó melletti ásatások során három, körülbelül 1100 éve eltemetett elit harcos sírjára bukkantak magyar régészek...

MA 17:02

Az Aurzen új projektorai forradalmasítják a hordozható mozit

A Las Vegas-i CES kiállításon semmi sem lep meg jobban, mint amikor egy cég egészen új oldalról közelíti meg a vetítéstechnikát...

MA 16:49

Visszatérnek az iPhone MI-összefoglalói – egyelőre visszafogottan

Az Apple újból elérhetővé tette az MI-alapú értesítés-összefoglalókat a hírek és szórakoztató appokban, miután korábban, 2025 elején letiltotta ezt a funkciót...

MA 16:34

Az alvó ősvírusok titkai az emberi DNS mélyén

😴 Ami először apróságnak tűnt, mára elképesztően izgalmas felfedezéssé nőtte ki magát: tudósoknak sikerült ősi herpeszvírusokat azonosítaniuk és rekonstruálniuk emberi csontvázakból származó DNS-minták alapján...

MA 16:17

Az ausztrál delfinek új őrangyalai: a drónok

🐬 Ausztrália ikonikus delfinjei egyre nagyobb veszélyben vannak a környezeti változások és az emberi tevékenység miatt, ezért megbízható, kíméletes megfigyelőeszközökre van szükség az egészségük ellenőrzéséhez...

MA 16:02

Az okos otthon most tényleg őrködik: MI riaszt a gyanús mozdulatra

A Ring a CES 2025-ön jelentette be legújabb MI-alapú fejlesztéseit, amelyekkel a videócsengők és biztonsági kamerák még hatékonyabban óvhatják az otthonodat és a családodat...

MA 15:49

A buborékok repítik szét a mikroműanyagokat vizeinkben

A mikroműanyagok szinte mindenhol jelen vannak: a testünkben, az ételeinkben és a környezetünkben is megtalálhatók...

MA 15:34

Az Amazon a nappalinkba is beköltözne a tűzvédelemért – milyen áron?

🔥 Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy az Amazon tulajdonában álló Ring, a közösségi megfigyelésre szakosodott biztonsági szolgáltatás, újabb lépést tett abba az irányba, hogy az otthonaink térfigyelő kameráit ne csak betörők, hanem természeti katasztrófák ellen is bevesse...