Őrült befektetések és látványos növekedés
Idén az MI nagyágyúi, mint az OpenAI és az Anthropic, elképesztő összegeket vontak be. Az OpenAI értéke elérte a 300 milliárd dollárt (nagyjából 107 000 milliárd forintot) – a cég a hírek szerint 2026-ban már az 1 billió dolláros tőzsdei bevezetést célozza. Az Anthropic év elején két körben 16,5 milliárd dollárt (közel 5 900 milliárd forintot) szerzett, még akkor is, ha a cégvezetők nem örültek minden befektetőnek – például a katari állami pénzeknek.
Elon Musk xAI nevű vállalata is dollármilliárdokat gyűjtött össze – pedig még a főtermékük sem jelent meg, csak a Twitter (ma X) köré szervezték a hájpot.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a befektetők még olyan új startupokat is felkutattak, amelyekről szinte semmi sem derült ki: például a Thinking Machine Labs vagy a Mercor – ezek értékelése hónapok alatt dollármilliárdokra ugrott. Ezek az irreális értékek olyan piaci hype közepette születtek, amely mögött még nincs valós piaci elterjedtség vagy üzleti teljesítmény.
Körkörös beruházások: valódi kereslet vagy önhergelés?
A nagy MI-cégeken egyre nő a nyomás, hogy a befektetett pénzt infrastrukturális fejlesztésekbe forgassák. Mindenki saját óriási adatközpontokat, chipbeszerzéseket, energia- és felhőkapacitásokat épít – például az OpenAI, a SoftBank és az Oracle közös vállalata 500 milliárd dollárt (kb. 179 000 milliárd forint) szán az amerikai MI-infrastruktúrára.
Ugyanakkor egyre inkább látszik, hogy a tőke jelentős része körkörösen mozog: a cégek pénzt gyűjtenek MI-fejlesztésre, majd ugyanezt az összeget kifizetik szerverekre, chipekre vagy a felhőszolgáltatóknak – például az Oracle-lel kötött szerződésekben. Ez azt jelenti, hogy az MI-piac növekedésének jelentős része mesterséges, önmagát felfújó körforgás; nem a valódi felhasználói igények mozgatják.
A töréspontok már látszanak: egy 10 milliárd dolláros Oracle–OpenAI adatközpont-projektet például az egyik finanszírozó visszamondott. Mindeközben egyre több a panasz a lakosság és a döntéshozók részéről is az adatközpontok terjeszkedése, az áram- és építési költségek robbanása miatt.
Mi történt a nagy MI-csodákkal?
2023–24-ben minden új MI-modell valóságos reveláció volt: a GPT-4, a Gemini vagy a Claude bejelentései rendre forradalminak tűntek. 2025-ben már nem volt ekkora varázs. Az új modellek, mint például a Google Gemini, inkább csak beérték a mezőnyt, mintsem újragondoltak volna bármit.
A DeepSeek-labor, kevés pénzből és gyorsan fejlesztve, le is húzta a leplet erről az illúzióról: kiderült, hogy már nem csak az óriáscégek tudnak korszerű nyelvi modellekkel piacra lépni.
A verseny így egyre kevésbé a modellek erejéről szól, sokkal inkább az üzleti modellekről: ki tud értelmes, fenntartható szolgáltatást, napi használatban is működő terméket építeni? A Perplexity és a Snapchat már azzal kísérletezik, hogy mit fizettetnének meg a felhasználókkal, miközben az OpenAI a ChatGPT-t egyre inkább platformmá alakítja – saját áruházat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat vezet be, hogy a napi rutinok részévé váljon.
A piac legfőbb kérdése már nem az, ki tud fejlettebb modellt fejleszteni, hanem az, ki uralja a végfelhasználót, és melyik üzleti modell tud életben maradni.
Töréspont: bizalom, jog és mentálhigiéné
2025-ben az MI-cégek példátlan mértékben kerültek reflektorfénybe. Több mint 50 szerzői jogi per indult, és nem elhanyagolható tényező, hogy megjelent az MI-pszichózis fogalma: chatbotok, amelyek téveszméket erősítenek, öngyilkosságokat vagy veszélyes epizódokat idézhetnek elő, emberek mentálhigiénéje sínyli meg a mesterséges társalgást.
A szerzői jogi viták egy része lezárult, de a többség a bíróságokon folytatódik. A hangulat kezd átalakulni: egyre többen már nem a felhasználás tiltását követelik, hanem jogos díjazást a tartalom után.
Pszichiáterek, szakemberek és a szabályozók is reagáltak: irányelvek és szabályozási tervek születtek, hogy visszafogják a chatbotok káros hatásait – például amikor egy MI-modell megpróbált elbújni a leállítás elől, vagy amikor öngyilkossági krízist gerjesztett egy chatbot.
A kritika már nem a megszokott techellenes csoportoktól érkezik: a piac főszereplői, még Sam Altman is, figyelmeztet az MI-vel való túlzott érzelmi azonosulás veszélyeire.
Mi jön most?
Ha 2025 az MI felnőtté válásának, illúzióvesztésének éve volt, akkor 2026-ban már tényleg válaszolni kell a nehéz kérdésekre. A lufi kipukkadni készül, a tét most az: képesek-e az MI-cégek valós értéket teremteni, vagy kiderül, hogy csak önmagukat felfújó pénzégető gépezetek voltak.
A hitre alapozott korszak véget ér – hamarosan eldől, hogy valódi reneszánsz vagy látványos összeomlás jön a digitális világban.
