Űrhajósok és robotok a Hold felé
A fejlemények minden várakozást felülmúlják: az év elején három amerikai és egy kanadai űrhajós indul a Hold felé, ahol kanyart vesznek a túloldalán, majd tíz nap alatt visszatérnek a Földre – holdraszállás nélkül. Az első lépéseket a felszínen a NASA Artemis programjának következő legénysége teszi majd meg. Ezzel párhuzamosan magáncégek – például az Amazon-alapító Bezos Blue Origin csapata – is készülnek: a tervek szerint bemutatják a Blue Moon leszállóegység prototípusát, amely 8 méter magas lesz, és a NASA jövőbeli űrhajósait szolgálja. Az utasszállító változat még ennél is magasabb lesz.
2026-ban két másik amerikai magánvállalat, az Astrobotic Technology és az Intuitive Machines is leszállóegységeket küld a Holdra, míg az egyetlen sikeres privát holdraszálló, a Firefly Aerospace a Hold túloldalát célozza meg. Közben Kína a Hold déli sarkára készül, ahol új roverrel és úgynevezett „hopperrel” keresik majd az örök árnyékban megbúvó jeget.
Ekkora napfogyatkozást régen láttunk
A Nap is komoly figyelmet követel: február 17-én az Antarktiszon gyűrűs napfogyatkozás lesz, amelyet csak kutatóállomásokról lehet majd igazán látni; Dél-Afrika, valamint Chile és Argentína alsóbb régióiban részleges lesz az élmény. A fő attrakció azonban augusztus 12-én érkezik, ekkor teljes napfogyatkozás söpör végig az Északi-sarkon, Grönlandon, Izlandon és Spanyolországon. Két perc tizennyolc másodpercig teljes sötétséget tapasztalhatunk, amikor a Hold kitakarja a Napot. Ettől függetlenül a 2027-es teljes napfogyatkozás még ezt is felülmúlja majd, hiszen több országon halad át és 6,5 percig tart.
Bolygók és szuperholdak parádéja
Február 28. körül a Naprendszer nyolc bolygójából hat látható lesz az égen, sőt egy majdnem telehold is csatlakozik a Jupiterhez. Az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz távcső kell, de a Merkúr, a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz szabad szemmel is megfigyelhető lesz, ha az időjárás engedi. A Mars csak később, augusztusban kapcsolódik be a parádéba.
Az év három szuperholdja is sokakat kicsal majd a hideg éjszakákra: az első januárban meteorrajjal érkezik (bár a holdfény kitakarja a halványabb hullócsillagokat), a második november 24-re várható, a harmadik – egyben legközelebbinek számító – pedig Szenteste éjjelén, 356 740 kilométerre a Földtől világít majd.
Sarki fény és csillagközi vendég
A Nap aktivitása 2026-ban is erős marad, így gyakrabban találkozhatunk látványos aurorával, bár a 11 éves napciklus miatt lassan csökkenni fog a mennyiségük. Közben a tudósok izgatottan várják az új űrszondák adatait, hogy még pontosabban előre jelezhessék, mikor jelennek meg a sarki fények.
Ettől függetlenül igazi szenzációnak számít a 3I/Atlas üstökös, amely más csillagrendszerből érkezett. Decemberben még a Föld közelében járt, de gyorsan halványul: márciusban a Jupiter mellett húz el, aztán lassan elhagyja a Naprendszert, visszatérve az intersztelláris térbe. Ez a harmadik ismert csillagközi objektumunk – a tudósok abban bíznak, hogy a következőket már könnyebben észleljük.
