Éberség és jutalom, nem közvetlen fókusz
A kutatók nagyszabású agyi képalkotó (fMRI) vizsgálatokat végeztek közel 5800 nyolc–tizenegy éves gyermek bevonásával, akik részt vettek egy amerikai, országos agykutatási projektben (ABCD Study). Az összehasonlítás alapja az volt, hogy ki szedett éppen stimuláns gyógyszert és ki nem. Azoknak a gyerekeknek, akik gyógyszert szedtek, egyértelműen élénkebb agyi aktivitásuk volt olyan területeken, amelyek az éberséggel, az ébrenléttel és a várható jutalom érzékelésével kapcsolatosak. Ezzel szemben a hagyományosan a figyelemmel azonosított agyi régiók nem mutattak számottevő aktivitásbeli növekedést.
A jelek szerint a gyógyszerek úgy működnek, hogy a gyerekek számára érdekesebbé, élvezetesebbé teszik az olyan feladatokat, amelyeket normál esetben unalmasnak tartanak és kerülnének. Ez jelentős váltást jelent a régi elméletekkel szemben, amelyek inkább a figyelmi kontrollt helyezték előtérbe.
A kutatás felnőtteknél is igazolta az eredményeket
Egy kisebb, öt egészséges felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban a kutatók szintén fMRI segítségével mérték fel, mi történik az aggyal a stimuláns gyógyszer bevétele előtt és után. Az eredmények azt mutatták, hogy ezek a gyógyszerek az éberségi és jutalmi hálózatokat aktiválják, nem pedig a figyelmi rendszert.
Ez arra utal, hogy a stimulánsok egyfajta előzetes jutalmazást állítanak be az agyban, így a monoton vagy nehezen kedvelhető tevékenységek is jutalmazóbbnak tűnnek – például egy unalmas iskolai órán is könnyebben kitartanak a gyerekek. Ezzel magyarázható az is, hogy a hiperaktivitás tünetei csökkennek, hiszen a gyerekek nem keresnek újabb, érdekesebb teendőt, hanem képesek benne maradni az adott feladatban.
Az alvás minősége kulcsfontosságú tényező lehet
A folytatás még ennél is izgalmasabb: a kutatás azt találta, hogy azok a gyerekek, akik ADHD mellett keveset alszanak, de stimulánst szednek, jobban teljesítenek mind iskolai jegyeikben, mind kognitív teszteken, mint azok, akik ugyanennyit alszanak, de nem kapnak gyógyszert. Ez arra utal, hogy a gyógyszerek részben a kialvatlanság okozta hátrányokat is képesek ellensúlyozni az agyban.
Ugyanakkor a normálisan alvó, tipikusan fejlődő gyerekek esetében nem mutatkozott teljesítménynövelő hatás a stimulánsoktól – sőt, nem is világos, ők miért szednek ilyen gyógyszert. A pozitív összefüggés tehát kifejezetten az ADHD-s, illetve az alváshiánnyal küzdő gyerekekre jellemző.
Végül a kutatók azt is kimutatták, hogy a stimulánsok képesek eltüntetni az alváshiány agyi „aláírását”, illetve a viselkedésbeli és kognitív gyengüléseket is ellensúlyozzák.
A gyógyszerek elfedhetik a valódi problémákat
Az is világossá vált, hogy a stimuláns gyógyszerek szedése nem helyettesíti a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást. Az alváshiány ugyanis hosszú távon súlyos következményekkel járhat a gyerekek fejlődése és egészsége szempontjából. Sokan, akik fáradtak vagy kialvatlanok, mutathatnak ADHD-hoz hasonló tüneteket – ilyen például a figyelmetlenség vagy a romló iskolai teljesítmény –, de ilyenkor valójában a kevés alvás a fő ok. A stimulánsok ilyenkor csak elfedhetik a valódi probléma gyökerét, így a gyerek hosszú távon is kárt szenvedhet.
Ezért a szakértők kiemelték, hogy a diagnózis alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni az alvási szokásokat, és először a megfelelő alvás biztosítására kell törekedni.
Mi marad kérdéses?
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak feltárásához, hogyan hatnak hosszú távon ezek a gyógyszerek az agy működésére – főleg akkor, ha valaki rendszeresen kialvatlan, és stimuláns gyógyszerrel próbálja ezt pótolni. Elméletileg a stimuláns gyógyszerekkel átmenetileg helyreállítható az éberség és a kognitív teljesítmény, de hosszabb távon akár káros következményei is lehetnek, ha a krónikus alváshiány folytatódik a háttérben.
A legújabb eredmények alapján a kezelőorvosoknak minden ADHD-diagnózis előtt meg kell győződniük arról, hogy nem a rossz alvásminőség áll-e a tünetek mögött – mert lehet, hogy a kulcs nemcsak a gyógyszeres kezelésben, hanem az alvási szokások megváltoztatásában rejlik.
