Görög minták, kelta változatban
A talált pénzek egyike egy sztatér, amely 7,8 grammot, a másik egy negyed sztatér, amely 1,86 grammot nyom. A sztatér kifejezés eredetileg ókori görög érmékre utal. Kr. e. a 4. század végére a kontinensen élő kelták zsoldosként egyre gyakrabban kaptak fizetséget görög pénzben, ezek az érmék pedig Kr. e. a 3. század elején inspirációt jelentettek a saját pénzverésük elindításához is.
A most előkerült érmék is II. Philipposz makedón király korabeli aranypénzek utánzatainak tűnnek. Előlapjukon Apollón isten profilban ábrázolt képmása látható, a hátlapon pedig egy kétlovas szekér száguld. Ám a kelta készítők sem tudták megállni, hogy ne tegyenek rá sajátos díszítéseket: a kisebbik érme hátlapján például egy hármas spiráldísz, a kelta kultúra kedvelt motívuma, tűnik fel.
Áldozati ajándékok a láp mélyén
Az aranypénzek megtalálása nem volt teljesen véletlen. 2022 és 2023 között ugyanazon a helyszínen, az Arisdorf melletti Brenfels-lápban már 34 kelta ezüstérmét is találtak. Ez bátorította Wolfgang Niederbergert és Daniel Monát, hogy 2025 tavaszán tovább kutassanak – ekkor került elő a két aranypénz.
A régészek szerint valószínű, hogy nem hétköznapi fizetési eszközként használták ezeket, inkább diplomáciai ajándékok, követeknek szánt jutalmak vagy esetleg isteneknek tett áldozatok lehettek. Nem véletlen, hogy kelta pénzeket gyakran mocsarak és vizek közelében találnak, hiszen ezek a helyek szentnek számítottak. Az aranypénzek az ezüstpénzekkel együtt 2026 márciusától egy baseli kiállításon lesznek megtekinthetők.
