Az eredmények elmaradnak a várakozásoktól
Ebből arra lehet következtetni, hogy mindenki a bizonyítékon alapuló gyermekek olvasástanításának „tudományát” követi, valójában viszont a legfrissebb kutatások szerint többféle jól működő módszer létezik: nem csak a szintetikus fonika lehet eredményes.
A tények makacs dolgok: Angliában azok között a gyerekek között, akiknek nehezen megy az olvasás, tíz év alatt alig változott az arány. Akik 10–11 évesen nem érik el az elvárt olvasási szintet, arányuk 2017 óta folyamatosan 25% körül mozog. Ez rámutat arra, hogy kizárólag a szintetikus fonika alkalmazása nem segíti át a nehézségekkel küzdő gyerekeket a problémákon.
Rugalmas megközelítésre lenne szükség
Egy brit kutatásban 133 tapasztalt pedagógust és gyógypedagógust kérdeztek meg, illetve korábbi kutatásokat is elemeztek. Száznál is több megbízható tanulmány vizsgálta már, hogyan lehet hatékonyan segíteni az olvasni nehezen tudó vagy diszlexiás diákokat. Negyvennél is több átfogó elemzés jutott egységes következtetésre: a rugalmas, többlépcsős tanítási módszerek hatékonyabbak lehetnek.
A rugalmas tanítás több összetevőt kombinál: a szavak és mondatok jelentésén keresztül tanítja a hang–betű összefüggéseket, a valódi élethelyzetekben való olvasást, valamint az írást is bevonja az olvasástanulás folyamatába. Kiemelten fontos a gyerekek olvasási motivációja is, amit nem a fonikai szövegek, hanem főként mesék, versek és valódi információkat közlő könyvek tudnak felkelteni.
Elavult szabályok, beszorított tanárok
Bár lenne lehetőség másra, sok tanár a kormányzati előírások miatt nem térhet el a fonikai tankönyvtől, még akkor sem, ha annak hatékonysága megkérdőjelezhető. Többen jelezték, szívesen alkalmaznák a rugalmas megközelítést, de a felsőbb utasítások miatt ezt nem tehetik. A kormány törvénybe is foglalta, hogy minden diáknak kizárólag a standard szintetikus fonikát tanítsák. Emellett kötelező fonikai felmérőt írnak elő mindenkinek, a tanári továbbképzések és az iskolaellenőrzések (Ofsted) is ezt erősítik.
Az új, munkáspárti vezetés sem ígér enyhítést: a minap lezajlott nemzeti tanterv-felülvizsgálat során semmilyen változást nem terveztek az olvasástanításban.
Összegzésként: ha nem történik változás, az olvasási nehézségekkel küzdő diákok jelentős része nem jut hozzá a korszerű, bizonyítékokon alapuló tanulási lehetőségekhez. A kutatások azonban egyértelműek: ha a szintetikus fonika önmagában nem vezet sikerre, érdemes lenne más módszerekkel is próbálkozni, a gyerekek érdekében.
