Űrbéli napenergia: a Galactic Brain projekt
Az amerikai Aetherflux bejelentette, hogy 2027 elején indítják első adatközpont-szatellitjüket, amely a későbbi Galactic Brain (Galaktikus agy) műholdhálózat első darabja lesz. Baiju Bhatt, a cég és a Robinhood egyik társalapítója szerint az MI-forradalom sikeréhez óriási számítási kapacitásra és még több energiára van szükség, de a földi erőművek ezt nem tudják időben biztosítani. A Galactic Brain koncepcióval lényegében közvetlenül juttatnák el a napenergiát a számítógépekhez, teljesen kihagyva a hagyományos elektromos hálózatot.
Gőzerővel indul a verseny
Nemcsak az Aetherflux célozza meg az űrben üzemelő adatközpontokat: a Google, a Blue Origin és a SpaceX is vizsgálják a lehetőséget, hogy MI-feladatokat hajtsanak végre napenergiával működő műholdakon. A Google már részleteket is közölt a Project Suncatcher nevű fejlesztéséről. Jeff Bezos szerint reális, hogy 10–20 év múlva már nagy adatközpontok működnek az űrben, Elon Musk pedig szintén űrbéli MI-műveletekre készül a SpaceX-szel.
Miért kell az űrbe menni?
A földi adatközpontok villamosenergia-igénye egyre több konfliktust szül, főleg az új gázinfrastruktúra, a hűtési problémák és a növekvő károsanyag-kibocsátás miatt. Amerikában több adatközpont-projekt is leállt a helyi tiltakozás után. Az energiahiány már az adatközpont-fejlesztések legfőbb korlátja világszerte.
Még nem készült el a jövő
Az űrbe telepített adatközpontok előtt komoly műszaki akadályok állnak: hiába csökkentek a kilövési árak, a művelet továbbra is drága, a hardvereket pedig ellenállóvá kell tenni a sugárzással és az ütközésekkel szemben. Az álom azonban nem elérhetetlen: az MI-robbanás a számítástechnikát a világűrbe viheti.
