Az ausztrál lucernát tizedelő levéltetvek rejtett genetikai titkai

Az ausztrál lucernát tizedelő levéltetvek rejtett genetikai titkai
A levéltetvek régóta keserítik meg a kiskerttulajdonosok és a gazdálkodók életét. Ezek az apró kártevők nemcsak a növények nedvét szívják ki, hanem káros baktériumokat és toxikus anyagokat is terjesztenek, amelyek betegségeket okoznak a növényekben. Emiatt a levéltetvek elleni védekezés mind az otthoni, mind a mezőgazdasági termesztésben szinte elképzelhetetlen vegyszeres irtás nélkül. Ennek ellenére egyre gyakoribb jelenség, hogy a levéltetvek ellenállóvá válnak a rovarölő szerekkel szemben — főleg Ausztráliában okoz ez óriási problémát, ahol az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet.

Gyors tanulás, még gyorsabb terjedés

A rezisztencia genetikai mutációk útján jön létre: egy-egy véletlenszerű mutáció segíthet túlélni a mérgező vegyszereket. Az ellenálló levéltetvek megbirkóznak a rovarölő szerekkel, és mivel Ausztrália levéltetűi klónozással szaporodnak, a rezisztens utódok minden tulajdonságot örökölnek az anyától. Emiatt a rezisztencia gyorsan elterjedhet — mintha egy science fiction filmből léptek volna elő —, így tudják kiszorítani a többi populációt.

Ausztrália új ellensége: a kékzöld levéltetű (bluegreen aphid)

Az ausztrál állattartók számára a kékzöld levéltetű különösen nagy gond, mivel a lucernán (alfalfa) élősködik, amely a haszonállatok fő takarmánynövénye. A levéltetvek pusztítása miatt romlik a takarmány minősége, és kevesebb mag képződik, ráadásul az utóbbi években több területen is sikertelennek bizonyult a meglévő rovarölő szerek használata. Lényeges szempont, hogy ilyen mértékű rezisztenciát korábban sehol máshol nem tapasztaltak.

A rezisztencia kulcsa: egyetlen gén

A szakértők genetikai vizsgálatok során feltérképezték a kékzöld levéltetű teljes genetikai állományát (genomját). Ebből derült ki, hogy egy E4-like esterase nevű géncsoport jelentős szerepet játszik a rovarölő szerekkel szembeni védekezésben: a rezisztens példányok akár kétszázszor annyi ilyen enzimet termelnek, mint a fogékony példányok. Ennek következtében képesek hatékonyan lebontani a rovarölő szereket.

Az eredményeket kísérlettel is alátámasztották: a génnel módosított muslicákban is megjelent a szerrezisztencia. Ezt követően országos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a mutáció Dél-Ausztráliától Új-Dél-Walesig gyorsan terjed — ott, ahol az ország lucernatermesztésének zöme zajlik.


Új irányok a védekezésben

Lényeges szempont, hogy a felfedezett E4-like esterase gén nemcsak egy, hanem többféle rovarölő szer ellen nyújt védelmet. Bár új szerek ideiglenesen megoldást adhatnak, senki sem tudja, meddig bírják majd a lucernatermesztők a rovarok újabb mutációit. Emiatt hatékonyabb megközelítés lenne a biológiai védekezés, például a természetes ellenségek alkalmazása. Ezekkel a módszerekkel csökkenthető a kémiai nyomás, lassítható a rezisztencia kialakulása, és hosszabb távon is biztosítható az egészséges termés.

2025, adminboss, phys.org alapján

Legfrissebb posztok

kedd 09:44

Az elit tíz: a világ leggazdagabbjai újrarendezve

💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...

MA 20:49

A Mars rejtélyes hatása: tényleg alakítja a Föld éghajlatát?

Évmilliók óta váltakoznak a jégkorszakok és melegebb időszakok a Földön, amit bolygónk pályájának és tengelyferdeségének finom változásai irányítanak...

MA 20:33

A King Gizzard kivonul, MI-klónok lepik el a Spotify-t

🎧 Miután az ausztrál King Gizzard & the Lizard Wizard hangos tiltakozás közepette elhagyta a Spotify-t, a rajongók megdöbbenve tapasztalták, hogy a platform máris MI által generált klónokat kínál helyettük...

MA 20:19

Az MI-chatbotok csődöt mondanak az öngyilkossági segélyvonalakon

Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy egyre többen fordulnak MI-hez lelki problémáikkal, de a legnépszerűbb chatbotok váratlanul rosszul vizsgáztak abban, hogyan reagálnak az önsértési vagy öngyilkossági gondolatokat tartalmazó kérésekre...

MA 20:02

A lítium trónkövetelője? Berobbanhat a nátrium‑ion akkumulátor

⚡ Tipikus eset, amikor a tudósok egy váratlan áttöréssel rukkolnak elő, amely akár felforgathatja az akkumulátorok piacát...

MA 19:50

Az eddig mért leghosszabb gammakitörés rejtélye felforgatta az asztrofizikát

🚀 Érdemes megérteni, hogy a gammakitörések (GRB) a világegyetem legnagyobb energiájú robbanásai, mégis megfejthetetlennek tűnnek...

MA 19:34

A Bluebird-hadművelet Musk bakiját meglovagolva indítaná újra a Twittert

Tipikus eset, amikor egy kihagyott ziccer visszaüthet: egy amerikai startup úgy véli, Elon Musk végzetes hibát vétett, amikor a legendás Twittert X-re nevezte át, és ezzel végleg eltüntette a logót és a márkanevet a térképről...

MA 19:17

Az új Spiderman adathalász-szolgáltatás Európa bankjait veszi célba

🕵 Egy új, Spiderman nevű adathalász eszköz jelent meg, amely valósághű másolatokat készít több európai bank és kriptopénztárca oldalairól...

MA 19:01

Az Nvidia már a tartózkodási helyedet is követné: jön a nyomkövető MI‑chip

Az Nvidia új, helymeghatározásra alkalmas technológiát fejlesztett, amely képes megmondani, pontosan melyik országban működnek az MI-chipjei...

MA 18:49

Az MI-képzés káosza: mindenki mást okol

😕 A munkahelyi MI-képzés nélkül ma már nehéz lenne lépést tartani: az alkalmazottaknak elengedhetetlen megtanulni, hogyan használják a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy veszélyben éreznék az állásukat vagy a karrierjüket...

MA 18:33

A manhattani dugódíj máris kitisztította a levegőt

Januárban indult New Yorkban a dugódíjrendszer, amelyben az autósok csúcsidőben 3500 Ft-ot (kb...

MA 18:18

A gyenge kód leállítja a gyártást – milliárdos bukó a vége

💥 Meg kell vizsgálni, hogy a gyártóvállalatok miért nem engedhetik meg maguknak a gyenge szoftverfejlesztést, és miért vált kulcskérdéssé, hogy már a fejlesztés során beépüljön a biztonság, ne pedig utólag próbálják meg védeni az elkészült alkalmazásokat...

MA 18:02

Az ultravékony nanomembrán átírhatja az orvosi implantátumok játékszabályait

Egy dél-koreai kutatócsoport új, ultravékony és rendkívül hajlékony bioelektronikai nanomembránt fejlesztett ki, amely képes szinte észrevétlenül kapcsolódni az élő szövetekhez...

MA 17:34

Az MI‑chipversenyben a győztes már rég nem Kína

Érdekes felvetés, hogy az utóbbi évek amerikai exportkorlátozásai, amelyek célja Kína elzárása volt az élvonalbeli félvezetőktől, végül inkább Kína saját technológiai fejlesztését pörgették fel, mintsem lassították volna azt...

MA 17:17

Az ukrán hekkernő az orosz kibertámadások titkos segítője

🕵 Az amerikai hatóságok vádat emeltek egy 33 éves ukrán nő, Victoria Eduardovna Dubranova (ismertebb nevén Vika, Tory vagy SovaSonya) ellen, mert orosz hátterű hekkercsoportokat segített kibertámadásokban világszerte, többek között amerikai vízrendszerek, választási rendszerek és atomerőművek ellen...

MA 17:03

Jön az ausztrál tinédzser közösségimédia-tilalom: új korszak indul?

Érdemes megvizsgálni, hogy miért kelt világszerte ilyen nagy visszhangot az ausztrál döntés, amely elsőként tiltotta be országos szinten a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését...

MA 16:49

Az adelaide-i zöldterületek fenntarthatósága veszélyben?

Adelaide városának zöldterületei kulcsszerepet játszanak a klímaszabályozásban, a biodiverzitás megőrzésében és az élhetőség javításában...

MA 16:33

A perzselő hőség hátráltatja a kisgyermekkori fejlődést

A szokatlanul magas hőmérséklet miatt a kisgyerekek egyre nehezebben érik el a korai tanulási mérföldköveket, leginkább az olvasás és a matematika terén...

MA 16:17

A Mars-utazás küszöbén állunk – tényleg ennyire közel?

Az Egyesült Államok Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiái egy átfogó jelentésben részletesen bemutatják, miért lenne sorsfordító, ha végre űrhajósokat küldenénk a Marsra...