Rejtett éghajlati központ
A Déli-óceán kulcsszerepet játszik a Föld klímájában: elnyeli az üvegházhatású gázok által csapdába ejtett hő javát és az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid jelentős hányadát is. A kontinensektől szinte teljesen elszigetelt, ritka meteorológiai állomásaival, állandó felhőborításával és csekély műholdas lefedettségével a világ egyik legkevésbé feltárt régiója maradt. Ezért a Macquarie-sziget több mint 75 évre visszanyúló, kiváló minőségű csapadék- és időjárásadatai igazi kincset jelentenek, egy ritka “valódi mérési alapot” szolgáltatva az éghajlatkutatáshoz.
Egyre több eső, növekvő következmények
A mért adatok most egyértelművé teszik: az elmúlt évtizedekben 28%-kal nőtt az éves csapadékmennyiség a Macquarie-szigeten, évente átlagosan 260 milliméterrel esik több eső, mint 1979-ben. Más éghajlati adatbázisok csak 8%-os emelkedést mutatnak, és alábecsülik a valós változást. Kiderült: nem a viharok száma nőtt, hanem a viharok során lezúduló eső mennyisége. Ez a változás nem szorítkozik egyetlen apró szigetre: ha a Déli-óceán egész viharövezetére jellemző, akkor a hatások komolyak.
Több csapadék több édesvizet juttat a felszínközeli vizekbe, rétegzettebbé téve az óceánt, csökkentve annak átkeveredését és végső soron módosítva az áramlásokat. 2023-ra ez a többlet éves szinten körülbelül 2 300 milliárd tonnányi friss vizet jelent, ami nagyságrenddel több mint a gleccserek olvadékából származó friss víz mennyisége. A többleteső megváltoztatja a felszíni víz sótartalmát, a tápanyag- és szén-dinamikát, ezzel pedig a Déli-óceán produktivitását és kémiai összetételét is.
A klíma “izzadása”
Ez azonban nem az egész történet. Amennyi eső pluszban hullik az óceánra, nagyjából ugyanennyi párolgásnak is végbe kell mennie, miközben ez a párolgás közvetlenül hűti az óceánt – hasonlóan ahhoz, ahogy az izzadás hűti az emberi testet. A vizsgálatok szerint az óceán önhűtő “izzadása” 10-15%-kal nőtt 1979 óta, ami látványos önszabályozó változás a klímarendszerben.
Összességében elmondható, hogy
a Macquarie-sziget hosszú távú adatai intő jelként szolgálnak: a Déli-óceán klímafolyamatait sokkal gyorsabb és intenzívebb változások alakítják, mint azt korábban gondoltuk. A legnagyobb kérdés most az, hogy az új csapadékminta meddig terjed a viharzónában, és milyen következményekkel jár a bolygó éghajlatára nézve.
