
Régi tudás: gát vagy segítség?
A jelenségek nem kizárólag hátrányosak. Van, amikor a már megszerzett tudás kifejezetten támogatja egy új feladat megoldását – ezt nevezik tudásátvitelnek. Mind az ember, mind az MI képes hasznosítani korábbi tapasztalatait, növelve az új tanulás hatékonyságát.
Az Oxfordi Egyetem kutatói vizsgálták, mennyire hasonló ezeknek a folyamatoknak a struktúrája. Kísérletükben emberek és MI-modellek szabályalapú feladatokat kaptak: például egy gomb megnyomását, ha egy alakzat kék, vagy a másikét, ha piros; vagy tárgyak csoportosítását forma szerint. A feladatsorozatok sorrendje A-B-A volt, vagyis a feladattípus visszatért.
Átvitel és felejtés: mindenkinél jelentkezik
Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy a korábbi tudás átvitele gyorsította a második feladat megtanulását, emiatt viszont a visszatéréskor nőtt az eredeti szabály felejtése – mind az embernél, mind az MI-nél. Az MI-modellekben ez az előzetesen rögzített minták újrahasznosításával jár, ami felgyorsítja a tanulást, de kockáztatja a régi ismeretek felülírását.
Lumperek és spliterek – különböző tanulók
Az emberek két típusra oszthatók: az egyik csoport (lumperek) magas tudásátvitellel és ezzel együtt nagy interferenciával tanul, míg a másik (spliterek) alacsony mindkettőben. Az MI-rendszerek ugyanígy kétféle üzemmódban működhetnek: az átfedő (lumper) és az elkülönítő (splitter) tanulási módban. Ennél fogva a tanulás támogatása vagy akadályozása nem csupán az algoritmus vagy az ember típusa, hanem a tanulási stratégia függvénye is lehet.
A felismerések hozzájárulhatnak a hatékonyabb MI-rendszerek fejlesztéséhez és az emberi tanulás mélyebb megértéséhez.
