A fehérjetermelés megzavarása
A fehérjeszintézis különösen érzékeny a zavarokra: akár az aminosavhiány, a sérült mRNS vagy egy vírusfertőzés is megakaszthatja. Ilyenkor a riboszómák elakadhatnak és egymásba ütközhetnek, beindítva az úgynevezett ribotoxikus stresszválaszt. Ez olyan folyamatokat indít el, amelyek vagy kijavítják a hibát, vagy végső esetben a sejt pusztulásához vezetnek.
ZAK szerepe: hogyan ismeri fel a veszélyt?
A ZAK nevű enzim kulcsszereplőként irányítja ezt a stresszválaszt. A kutatók biokémiai kísérletek és kriogén elektronmikroszkópia segítségével kiderítették, hogy maga a riboszómaütközés indítja be a ZAK aktivitását. Sikerült meghatározniuk, hogyan tapad meg a ZAK a riboszómákon, és hogy pontosan mely részek kölcsönhatása váltja ki a jelzést. Az is kiderült, hogy a ZAK speciális riboszómafehérjékhez kötődve párosával áll össze, és így indítja el a sejt védekező reakcióit.
Miért számít mindez?
A ZAK vizsgálata azért is fontos, mert ez az enzim az egyik legkorábbi lépésben vesz részt a stresszjelzésben, vagyis a sejtek a riboszómák összeütközését gyorsan érzékelik, és azonnal reagálnak. Ez segít megérteni, hogyan működik együtt a riboszomális minőségellenőrzés, a kapcsolódó jelátviteli hálózatok és az immunválasz. A ZAK kóros működését gyulladásos betegségekhez és tartós riboszomális stresszhez is kötötték. Így a fordítási gépezet egyszersmind rendkívül hatékony zavarelhárító rendszer is.
