A városi élőhelyek hatása
A Keihanshin nagyvárosi régió (Oszaka, Kiotó, Kóbe) különösen ideális terep volt a vizsgálathoz, mert a modern beépítettség mellett még jelentős termőföldek is fennmaradtak. A kutatók megfigyelték: a város közepén növő ázsiai napvirágok jóval magasabbak lehetnek, és virágzásuk időtartama is eltér a falusi példányokétól. Ennek a változatosságnak az oka, hogy a városi környezet nemcsak veszélyezteti a természetet, hanem egészen új, sokszínű élőhelyeket is létrehoz – minden mikroélőhely másféle kihívást támaszt a növények elé.
Gyors evolúció és adaptáció
A Journal of Ecology folyóiratban megjelent elemzés szerint döntő tényező a hősziget-hatás: a városban a talaj felszíni hőmérséklete akár 8 °C-kal is meghaladhatja a vidékiét, emellett az árnyékoltság és a talajsavasság csökkenése is fontos szerepet játszik. A növények ezekhez röpke 60 év alatt alkalmazkodtak. A kutatók kizárták, hogy a különbséget csak a véletlenszerű genetikai változások okoznák: valódi, gyors evolúció zajlott le.
Mi jön ezután?
Most az a cél, hogy laboratóriumi kísérletekben teszteljék, mely új tulajdonság pontosan miért hasznos a városi túlélésben. Arra is keresik a választ, mennyire „íródott bele” az alkalmazkodás a növény DNS-ébe. Az eredmények ígéretesek: a városi táj, bármennyire rideg is, felgyorsíthatja a növények evolúcióját – és talán a városlakók is más szemmel néznek majd a repedésekből sarjadó életerős növényekre.
