Így alakult ki a patthelyzet
A Shenzhou–20 legénysége, amely korábban átvette az állomást, eredetileg november 5-én tért volna vissza, de visszautazásukat el kellett halasztani, amikor feltételezett űrszemét rongálta meg a kapszulájukat. Ezután a vizsgálatok kimutatták, hogy megsérült a kapszula egyik nézőablaka, ezért a Shenzhou–21 csapatának visszatérő járművével utaztak haza november 14-én.
Nem elhanyagolható, hogy bár mindenki ünnepelte a Shenzhou–20 űrhajósainak sikeres – és rekordhosszúságú, 204 napos – hazatérését, mindez azzal járt, hogy a váltólegénység, a Shenzhou–21, a saját kapszulája nélkül maradt.
Mi lesz a rekedt űrhajósokkal?
Jelenleg nincs megerősített információ arról, mikor érkezik helyettesítő kapszula, de a Kínai Emberes Űrügynökség hamarosan indíthatja a Shenzhou–22-t, amely akár november 24-én elérheti az állomást. A veszély akkor is fennáll, ha az új kapszula érkezéséig váratlan helyzet – például egy újabb űrszemét-becsapódás – következik be; ilyen esetben nem biztos, hogy a személyzet biztonságban vissza tud térni a Földre.
A sérült Shenzhou–20 űrhajó tartalékban maradhat vészhelyzet esetén – a három modulból álló űrhajó visszatérő egysége elvben használható, feltéve, hogy a sérülés nem ezen a fő részen van.
Miért történt mindez?
Nem világos, hogy a kínai űrhivatal miért engedte haza a Shenzhou–20 csapatát még azelőtt, hogy új kapszulát bocsátott volna fel. Felmerülhet az is, hogy a Tiangong, amely csupán ötöde a Nemzetközi Űrállomás (ISS) méretének, nem tudott volna egyszerre hat taikonautát ellátni, bár a hivatalos közlés szerint ez nem okozott volna gondot.
Ebben a helyzetben érdemes felidézni az ISS-en történt hasonló eseteket – például Frank Rubio több mint egyéves kényszerű űrutazását –, amelyek során mindig biztosították, hogy legalább egy visszatérő kapszula az állomáson tartózkodjon, így a legénység bármikor haza tudott jutni.
