A pályakezdők helyzete romlik
A helyzet drámaian alakult: 2024-ben a munkaadók 65%-kal több elbocsátást jelentettek be, mint egy évvel korábban, ami a Covid-járvány óta a legmagasabb szám. A leépítések jelentős része a technológiai szektort érintette, ahol az MI bevezetése alaposan átalakította a működést, sok korábban kurrens, elemzői vagy asszisztensi pozíciót szüntetve meg. Az olyan ágazatok, mint az információtechnológia vagy a pénzügy, különösen kitettek ennek a hullámnak, hiszen a generatív MI képes volt az emberi elemzők munkáját részben vagy egészben kiváltani. Ennek ellenére egyes szakok – például az ápolói vagy gyári munkakörök – egyelőre védettebbek, mivel ezeknél a munkáknál az MI nehezen helyettesíti az embert.
Az MI szűkíti a lehetőségeket
Az MI térnyerése számos, korábban belépőszintűnek számító munkakört feleslegessé tett. A munkáltatók 51%-a már csak szerény vagy rossz lehetőségeket lát a friss diplomások számára. A philadelphiai Szövetségi Tartalékbank friss adatai alapján ráadásul a magasabb fizetésű, diplomát igénylő munkák vannak leginkább kitéve az MI hatásának.
A 2025-ös végzős évfolyam rekordmennyiségű pályázatot adott be, mégis kevesebb állásajánlatot kapott, mint a 2024-esek: mindössze 30%-a szerzett végzettségének megfelelő állást, szemben az előző évfolyam 41%-ával.
Egyetemek és hallgatói szolgáltatások nagy nyomás alatt
A helyzet miatt az egyetemek karrierirodái egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A Gettysburg College például azt tapasztalta, hogy számos rendszeres céges partnerük visszamondta az állásbörzén való részvételt, miközben több vállalat teljesen megszüntette a kezdő pozíciókat. Mivel a technológia folyamatosan fejlődik, az egyetemeknek alkalmazkodniuk kell a változó követelményekhez, ez azonban strukturális bizalomválságot eredményez a felsőoktatásban: egyre több hallgató és családjuk kérdőjelezi meg a tanulmányok anyagi megtérülését.
A hallgatói hitellel rendelkezők 77%-a megterhelőnek érzi a tartozását, 63%-a pedig nem érzi úgy, hogy a befektetés megérte volna. Súlyos problémát jelent, ha valaki eladósodik, de végül nem talál megfelelő állást.
Sürgető szükség a gyakorlati képzésre
A legnagyobb igény most a gyakorlatorientált képzési formák iránt alakult ki. Az egyetemek igyekeznek minél több lehetőséget biztosítani diákjaiknak gyakornoki, ösztöndíjas munkák vagy egyetemi együttműködések révén, hogy ezzel javítsák elhelyezkedési esélyeiket és önállóságukat a munkaerőpiacon. Az Egyesült Államok nagyvárosi intézményei, amelyek szorosabb kapcsolatot ápolnak a munkaadókkal, ebben előnyt élveznek a kisebb főiskolákkal szemben.
A City University of New York (CUNY) például új programot indított, amely szakterülettől függetlenül igyekszik minden hallgató számára pályatanácsadást, fizetett gyakornoki helyeket és iparági kapcsolatokat biztosítani. A cél, hogy minden végzős vagy mesterképzésre mehessen, vagy már kézben tartsa az állásajánlatát.
Az alkalmazkodás kihívása
Ennek ellenére a felsőoktatás hagyományosan nehézkesen reagál a gyors változásokra. Az egyetemektől ma már azt várják el, hogy előre jelezzék, mely területeken lesz igény szakemberekre, és ide irányítsák hallgatóikat. Az MI folyamatos fejlődése miatt azonban lehetetlen mindig pontosan megjósolni a kereslet változásait, ezért az oktatási intézmények folyamatosan kénytelenek újragondolni programjaikat és kapcsolataikat a gazdaság szereplőivel.
