Tíz év telt el a párizsi egyezmény óta, visszalépnek az éghajlati vállalásokból

Tíz év telt el a párizsi egyezmény óta, visszalépnek az éghajlati vállalásokból
2025-ben tíz éve született meg a párizsi klímaegyezmény, amelyben a világ országai együttesen vállalták, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2°C alatt, lehetőleg 1,5°C alatt tartják. Jelentőséggel bír, hogy a brazíliai klímacsúcson most a korábbinál is ambiciózusabb nemzeti vállalások bemutatása várható – azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez elég lesz a párizsi egyezmény életben tartásához. Charles Parker politológus szerint a cél most már az, hogy maga a folyamat túlélje az ellentéteket, és legalább némi előrelépés szülessen.

Mi vezette sikerre a párizsi egyezményt?

A 2015-ös párizsi csúcstalálkozó idején kifejezetten kedvező volt a geopolitikai helyzet. Az Európai Unió, Kína és az Egyesült Államok ezúttal egy irányba húztak, kivételes együttműködéssel sikerült tető alá hozni az egyezményt. Parker szerint, ha ma kellene erről megállapodni, biztosan nem jönne létre ilyen átfogó egyezség – jelentőséggel bír, hogy a nagyhatalmak közös fellépése nélkül a siker esélye minimális.

 

Egyre nehezebb a konszenzus

Azóta a konferenciák már inkább a gyakorlatról, a megvalósításról szólnak: hogyan és miből kellene korlátozni a kibocsátásokat, ki finanszírozza az átállást, milyen lépésekkel alkalmazkodjunk a melegedő éghajlathoz. Parker hangsúlyozza, hogy az országok között mind nehezebb egyezségre jutni – ezt az elmúlt évtizedet akár a nézeteltérések koraként is leírhatnánk.

Erősödnek a gazdasági ellenszelek: a lassú növekedés miatti aggodalmak, a háborúk Ukrajnában és Gázában, a vámháborúk – ezek mind elvonják a politikai vezetők figyelmét az éghajlatvédelemről. Ráadásul magának a klímaválságnak a komolyságát sem minden vezető ismeri el: az USA például Donald Trump elnöksége alatt megtévesztésnek, „zöld átverésnek” nevezte a klímaváltozást, sőt ki is lépett a párizsi egyezményből. Igaz, a teljes kilépés az egyezményből csak 2026 elején történne meg. Mindezek dacára Parker szerint, ha az USA tényleg nem akarja támogatni a párizsi egyezményt, talán jobb is, ha kívül marad.

 

Politikai határozatlanság és társadalmi aggodalom

Az is kétséges, hogy az amerikai elnök vagy neves világvezetők személyesen részt vesznek-e a brazíliai klímacsúcson. Ha a legnagyobb országok nem mutatnak valódi vezetői szándékot, nem várható komoly, átfogó eredmény.

A demokráciákban különösen szembetűnő a vállalások visszalépése: az USA mellett Franciaországban, Hollandiában és Svédországban is megerősödtek az olyan jobboldali pártok, amelyek szkeptikusak a környezetvédelmi célokkal szemben. Svédország például saját klímatanácsa jelentéseiben is beismeri, hogy nem teljesít megfelelően az ígéreteihez képest.

Mindezek dacára az európai társadalmak döntő többsége továbbra is fontosnak tartja a klímaválság kezelését: az Eurobarometer júniusi felmérése szerint az EU polgárainak több mint 85%-a elvárja a határozott fellépést. Jelentőséggel bír, hogy a klímaválság az utóbbi évtizedekben valóban elsődleges politikai kérdéssé vált.

 


Az éghajlatvédelem lassú eredményei és mai kilátásai

A párizsi egyezmény kézzelfogható változásokat hozott: az EU például 2050-re éghajlatsemlegességet tűzött ki célul, és 1990 és 2023 között 37%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását úgy, hogy közben a GDP-je 68%-kal nőtt. Néhány tagállamnak azonban jóval nehezebb tartani az ambiciózus vállalásokat.

Fontos előrelépést jelentenek a nap- és szélenergiába irányuló hatalmas – Kínában különösen látványos – befektetések. Párizs előtt akár 4–5°C-os emelkedésről is szó volt, ma ennél jobb, még ha korántsem elegendő kilátásaink vannak: ha minden ország betartja vállalásait, a növekedés 2,5–2,8°C között lehet. Ha minden ország eléri a nettó zéró kibocsátást, akkor akár 1,9°C-ra is csökkenhetne az emelkedés – bár Parker szerint erre még nehéz mérget venni.

 

Összefoglalásként megjegyezhető, hogy

A brazíliai klímacsúcs párizsi jelentőségű áttörést valószínűleg nem hoz, de az egyezmény folyamatos életben tartása és a részmegoldások összegyűjtése is érték. Az éghajlatprobléma kezelésében a lassú előrelépés is jelentőséggel bír – az igazi kérdés az, hogy a világ vezetői mennyire hajlandók hosszú távon gondolkodni, és mennyire tudják megőrizni a közös cselekvéshez szükséges minimális konszenzust.

2025, adminboss, phys.org alapján

Legfrissebb posztok

MA 13:09

Az aranyvécé: a kapitalizmus trónja eladó

🚿 Maurizio Cattelan híres arany vécéje, az Amerika (America), hamarosan árverésre kerül a Sotheby’s-nél...

MA 12:19

Az otthoni robot, amely majdnem annyiba kerül, mint egy autó

Ez a robot 168 cm magas, tömege pedig nagyjából egy golden retrieveréhez hasonlítható, ára pedig majdnem egy új, olcsó autóéval vetekszik...

szombat 14:24

Tévedhetetlen szakértők? Az előrejelzések meglepő valósága

I. Egy szakértő a szakértőkről Pontosítsunk, mivel mi nem vagyunk szakértők, hogy a jövőt megjósoljuk: eddig általában ebből nem sok jó sült ki...

MA 18:21

Újabb chipvihar: a kínaiak üzennek Hollandiának

A kínai és a holland fél közötti feszültség a Nexperia ügyében enyhülni látszik, de a vállalat feletti irányításért vívott harc még korántsem ért véget...

MA 18:11

Két űrszonda teljesen eltérő úton indul a Mars felé

Észrevétlenül indítja útnak a NASA két új űrszondáját a Mars felé – ráadásul minden eddiginél különlegesebb pályán...

MA 18:01

Az újabb Windows 11-mentőöv: gyorsabb gépvisszaállítás érkezik

A Microsoft vadonatúj, gyorsított Quick Machine Recovery (QMR) funkcióját teszteli a Windows 11 következő kiadásában, amely alapjaiban könnyíti meg az elrontott rendszerek megmentését...

MA 17:50

Az első Star Trek Lego-készlet végre megérkezett

A Lego végre elhozta a Star Trek-rajongók álomkészletét: megjelent az első hivatalos, Star Trek által inspirált szett, amely a legendás U...

MA 17:41

Az oxigén kristályszerkezete „megőrül” extrém mágneses térben

💧 A rendkívül erős, 100 tesla feletti mágneses térben az anyagok atomjai és spinjei egészen szokatlan rendezettséget vehetnek fel: új anyagfázisok jelennek meg, vagy a kristályszerkezet megnyúlik, torzul...

MA 17:31

Az újabb Cisco-hibák már szolgáltatásmegtagadással fenyegetnek

Az elmúlt hetekben két súlyos, már kihasznált sebezhetőség jelent meg a Cisco tűzfalain, amelyek mostanra szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadásokhoz vezettek...

MA 17:22

Az intersztelláris üstökös zölden ragyog, de miért tűnik el a farka

💬 A 3I/ATLAS üstökös, a galaxisunkból érkezett ritka vendég, újra megfigyelhetővé vált, miután több hónapra elbújt a Nap mögé...

MA 17:10

Az ember, aki feltörte a DNS titkát – meghalt James Watson

🔨 James Watson, a DNS kettős spirál szerkezetének egyik felfedezője, 97 éves korában hunyt el New York államban, egy hospice-ban...

MA 17:00

Az UNESCO rendet vág a neurotechnológia káoszában

Az UNESCO több mint száz ajánlást fogadott el, hogy globális normákat állítson fel az egyre vadabbul fejlődő neurotechnológia területén...

MA 16:51

Az OpenAI új MI-je villámgyors a Cerebras-on

⚡ Az OpenAI új, 120 milliárd paraméteres GPT OSS 120B modellje mostantól elérhető a Cerebras platformon...

MA 16:41

Az év VPN-akciója: a Proton VPN Plus most potom pénzért

Most elképesztő áron lehet beszerezni a Proton VPN szolgáltatását: két évnyi hozzáférés a VPN Plus csomaghoz mindössze 21 400 forintért, ami havonta alig 890 forintba kerül...

MA 16:31

Az akkurendszerek titkos hőse: a grafit forradalma

A grafit, amely a lítiumion-akkumulátorok egyik fő alkotóeleme, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az energiatárolás és az ellátási láncok szempontjából...

MA 16:22

Az új nanorészecskék forradalmasíthatják az mRNS-vakcinák működését

🚀 A MIT kutatóinak legújabb fejlesztése lehetővé teheti, hogy az mRNS‑alapú oltások már jóval kisebb dózisban is ugyanolyan hatékonyak legyenek, miközben jelentősen csökkenhet egy adag előállítási költsége is...

MA 16:11

Az ember, aki megfejtette a DNS titkát – James Watson meghalt

James Dewey Watson, a DNS kettős spiráljának egyik felfedezője, 97 éves korában hunyt el egy New York-i hospice-ban...

MA 16:01

Az OpenAI-t újabb öngyilkossági perek sújtják a ChatGPT miatt

🚧 Újabb perek az OpenAI ellen Hét család nyújtott be keresetet az OpenAI ellen, mert szerintük a cég GPT-4o modelljét idő előtt, megfelelő biztonsági vizsgálatok nélkül tette elérhetővé...

MA 15:51

Az óriási Meta-terv: nincs meg rá a pénz

💰 A Meta ambiciózus tervet jelentett be: 2028-ig 600 milliárd dollárt fektetne amerikai infrastruktúrába és munkahelyteremtésbe, elsősorban adatközpontok építésével...