Az európai kormányok titkosítást követelnek, de minket megfigyelnének

Az európai kormányok titkosítást követelnek, de minket megfigyelnének
Adatbiztonság, kommunikációvédelem és erős titkosítás – ezek a szavak hangzottak el leggyakrabban a múlt héten Strasbourgban, a Matrix-konferencián. Itt mutatták be azt a nyílt forráskódú protokollt, amelyre egyre több, decentralizált üzenetküldő alkalmazás épül. Külön érdekesség, hogy bár a Matrix-alapú megoldásokból léteznek civil felhasználásra szánt verziók is, valójában leginkább állami szervek hasznosítják.

Az állami kommunikáció már védett, a civilek magánélete viszont veszélyben

Németországban például a kormány, a hadsereg és az egészségügyi rendszer belső kommunikációját is a Matrix rendszer védi. Franciaországban pedig tavaly szeptember óta minden közalkalmazottnak át kellett térnie a Tchap (francia fejlesztésű, Matrix-alapú üzenetküldő) használatára, lecserélve a Signal és a WhatsApp alkalmazásokat.
Külön figyelmet érdemel, hogy az Európai Bizottság is éppen a Matrix tesztelésével foglalkozik saját titkos kommunikációjuk biztosítására. Ugyanez a testület viszont tavaly előállt a CSAR (Child Sexual Abuse Regulation) néven hírhedtté vált törvényjavaslattal, amely hátsó ajtót követelne a titkosított civil üzenetekhez. Ráadásul ehhez csatlakozott például Franciaország és további 11 ország.

Ennek fényében világos: a titkosítás fontosságát tökéletesen átlátják az európai kormányok, ha saját kommunikációjukról van szó. A civil állampolgárok magánéletét azonban készséggel beáldoznák a „közjó” oltárán. A kettős mérce kellemetlenül egyértelmű.

Polgári titkosítás: támadás alatt

Az end-to-end titkosítás (E2EE) – amely olyan csevegőalkalmazásokban is megtalálható, mint a Signal – lehetővé teszi, hogy az üzeneteket csak a küldőjük és a címzettjük olvashatja el. Ez a technológia mindannyiunk online adatainak védelmét garantálja. A rendszeres kibertámadások és adatlopások korszakában (elég az USA-beli Colonial Pipeline-botrányra gondolni) egyre fontosabbá válik mindenki számára, beleértve a személyazonosság-lopás, a csalás vagy éppen a nemzetbiztonsági fenyegetések visszaszorítását.

Ettől függetlenül a bűnüldöző szervek gyakran akadálynak látják a titkosítást a vizsgálataik során. Ezért szorgalmaznak olyan „törvényes hozzáférést”, amellyel – legalábbis elvileg – például terrorizmussal vagy gyermekbántalmazással kapcsolatos üzeneteket ki tudnának bogarászni a privát kommunikációból. Ezt célozza az EU-s Chat Control és a brit Online Safety Bill is.

Biztonság? Vagy kontroll?

Szakértők szerint technikailag lehetetlen olyan hátsó ajtót készíteni a titkosításba, amelyet kizárólag a hatóságok tudnának használni. Ha egyszer létezik ilyen kiskapu, később bárki – például bűnözők vagy diktatúrák – visszaélhet vele.

Külön figyelmet érdemel, hogy a Chat Control jelenlegi javaslata a katonai és kormányzati fiókokat mentesítené az előírt megfigyelési funkciók alól. Vagyis ők továbbra is biztonságban beszélgethetnek, a civilek viszont nem.
A Meedio (dán fejlesztésű központi platform) vezérigazgatója, Runi Hammer szerint ez pusztán cinizmus. Amikor egy új szabályozásról beszélnek, mindig mindenki másra gondolnak – nem magukra.

Julie Ripa, a francia digitális szolgáltatások menedzsere ugyan elismeri, hogy a kormányok érzékenyebb kommunikációra jogosultak, de szerinte sem helyes a civilek jogait csorbítani. Rámutat: ha nincs titkosítás, attól még a szervezett bűnözés nem múlik el, csupán az ártatlanok magánélete sérül.


Mi lenne a megoldás?

A szakma egyöntetű: ha hátsó ajtó épül a titkosításba, elvész mindannyiunk biztonsága. Ugyanakkor a terrorizmus és a gyermekbántalmazás valós probléma, keresni kell a megfelelő választ.
Matthew Hodgson, a Matrix egyik alapítója szerint nem a tömeges megfigyelésre, hanem a magánszférát is tiszteletben tartó, korszerű jelentési és védelmi mechanizmusokra van szükség – például megbízhatóbb visszajelző és bejelentő funkciókat kellene fejleszteni a platformokba.

Gabriel Engel, a Rocket.Chat alapítója szerint a jelenlegi szabályozási törekvések igazi célja nem a biztonság, hanem a kontroll: a kormányok monitorozni akarják az állampolgárok életét, miközben saját kommunikációjukat titkosítják.

Digitális szabadságharc: hol húzódik a határ?

A technológiai szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a titkosítás gyengítése technikailag és jogilag is veszélyes. Ettől függetlenül a politikusok tovább erőltetik ezt a vakvágányt, figyelmen kívül hagyva a szakértők ellenérveit.

Ennek fényében a valódi kihívás az, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a megérdemelt magánszféra és a jogszerű bűnüldözési célok között. Egyre közelebb jutunk egy digitális szabadságharchoz, ahol mindannyiunk joga – és szabadsága – a tét. Ahogy Runi Hammer fogalmazott: ez a mi jogunk, a mi szabadságunk; a tömeges megfigyelés sosem lehet a digitális jövő megoldása.

2025, adminboss, www.techradar.com alapján


Legfrissebb posztok

MA 09:57

Az orosz télnél is halálosabb betegségek tizedelték meg Napóleon seregét

🔫 1812-ben Napóleon hatalmas sereggel – mintegy 500 000 katonával – rohanta meg Oroszországot...

MA 16:00

Az elkerülhetetlen vegyszermaradvány: mindenhova jut a permet

Európa tíz országában, 641 résztvevő bevonásával készült kutatás azt vizsgálta, hogyan éri az embereket peszticid- (növényvédőszer-) terhelés a mindennapokban...

MA 15:59

Az élet párban kezdődik? Miért csökken a gyerekvállalási kedv Japánban

👧 A japán társadalomban egyre kevesebben vállalnak gyereket, és ebben meghatározó szerepe van annak, hogy kinek van romantikus partnere...

MA 15:29

Az AMD-chipeken is működik az IBM kvantumhibajavítása

Az IBM áttörést ért el a kvantumszámítógépek hibajavításában: sikerült egy olyan algoritmust kifejleszteni, amely már meglévő, hagyományos AMD-chipeken is gond nélkül futtatható...

MA 15:01

Elég némi boldogság is ahhoz, hogy egészségesek maradjunk

Az elmúlt 15 év adatai szerint már egy viszonylag alacsony szintű boldogság is jelentősen csökkentheti a krónikus betegségek miatt bekövetkező korai halálozás esélyét...



MA 14:58

Az MI átírja a filmipart: Schrader új korszakot jósol

Paul Schrader, a Taxisofőr (Taxi Driver) és a Dühöngő bika (Raging Bull) legendás forgatókönyvírója és rendezője most teljes mellszélességgel kiáll a mesterséges intelligencia (MI) mellett a filmiparban...

MA 14:29

Az evolúció trükkje: A kígyóvizelet lehet a köszvény ellenszere?

🐍 Ezúttal a kígyók vizelete okoz meglepetést: kiderült, hogy a hüllők nem folyékony, hanem kristályos formában adják le a felesleges anyagokat...

MA 14:01

Az új kínai rakéta már versenyre kel a SpaceX-szel

Kína magánűripara újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett: a LandSpace nevű vállalat Zhuque–3 elnevezésű, többször felhasználható rakétája sikerrel teljesítette legutóbbi földi hajtóműtesztjét...

MA 13:59

Az iOS 26 eltünteti a Pegasus és a Predator nyomait, eltűnhetnek a bizonyítékok

🔒 Az iOS 26 megjelenésével az Apple egy kevéssé feltűnő, ám annál jelentősebb technikai változtatást vezetett be: a rendszer automatikusan felülírja a shutdown...



MA 13:29

Az MI-s böngészőháború újraindul – veszélybe kerülhetnek a jelszavaid?

🚧 A böngészőháború ismét feléledt, de most az MI ül a volánnál...



MA 13:01

Óriáshét jön, ezek a részvények mozdíthatják meg a tőzsdét

Az előttünk álló héten igazi eredménydömping várható, hiszen több mint 150 S&P 500-as cég teszi közzé negyedéves számait...



MA 12:59

Az Amazon új gombja eldönti, mit rendelj haza

Az online vásárlás sokak számára kimerítő élmény: az ember órákon át böngészi a végtelen terméklistákat, értékeléseket olvas, és végül nehezen dönt...



MA 12:30

Az MI már túlságosan engedékeny, meglepő a nyelvi modellek szervilizmusa

Lényeges hangsúlyozni, hogy a nagy nyelvi modelleknél (LLM) széles körben elterjedt a hajlam a felhasználók kritikátlan kiszolgálására, még akkor is, ha ez a pontosság rovására megy...



MA 12:01

Az univerzum első rádióhullámai segíthetnek feltárni a sötét anyagot

📺 A világegyetem legelső időszaka, a kozmikus sötét korszak új lehetőséget kínál a sötét anyag természetének feltárására...



MA 12:00

A Noperthedron rejtélye, az első forma, amely nem fér át önmagán

Képzeld el, hogy a kezedben két dobókocka van. Vajon lehetséges-e, hogy az egyiken olyan lyukat fúrj, amelyen a másik, vele azonos méretű dobókocka átcsúszhat?..



MA 11:30

Az ősi keselyűfészkek titkai: cipők, csúzlik és történelem

🕊 Egyedülálló régészeti leleteket találtak dél-spanyolországi sziklafalakon fészkelő saskeselyűk ősi fészkeiben – köztük 25 különböző cipőt, egy számszeríj-nyilat, egy csúzli darabját és egy több mint 625 éves, vaddisznóbőrből készült, vörös díszítésű tárgyat, amelyet talán szokatlan maszkként használtak...



MA 11:01

Fémdarabot találtál a Coládban? Ezeket dobd ki!

Háromféle Coca-Cola üdítőt hívott vissza a gyártó az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy fém szennyeződés kerülhetett néhány dobozba...



MA 10:49

Az Oreo gyártója MI-re bízza a reklámjait

🍪 A Mondelez – az Oreo és a Cadbury csokoládék gyártója – új generatív MI-eszközt vezet be, amellyel várhatóan 30–50%-kal csökkenti a reklám- és tartalomgyártás költségeit...



MA 10:41

Az űrviharok valós veszélyei, szimulációkkal készülnek a katasztrófákra

🌌 A napviharok ma már mindennapos beszédtéma az űriparban, hiszen technológiai fejlődésünk hihetetlen ütemben zajlik, ám ezzel együtt nő sérülékenységünk is az űrből érkező veszélyekkel szemben...