
Gigantikus gázkötelék és rekordhosszú farok
A felfedezéshez az ausztrál ASKAP rádiótávcső WALLABY-műszerét használták, amely 2022 óta kutatja az égbolt déli felét. A kutatók a 185 000 fényévnyi távolságot töltötték meg a felfedezett gázkötéllel, amely szinte tökéletes egyenesben húzódik a két galaxis között. Meglepő, hogy a híd extrém nagy mennyiségű, csillagkeletkezést lehetővé tevő gázt tartalmaz. A híd mögött halványabb gázszálak is kinyúlnak, köztük egy monstrum, amely 1,6 millió fényév hosszú – ez minden eddiginél hosszabb galaktikus farok. A közelmúltig a rekorder egy 1,5 millió fényév hosszú galaktikus farok volt, amelyet 2023-ban találtak.
Mi okozza ezeket a kozmikus alakzatokat?
A híd és a farok semleges hidrogéngázból áll – ez az univerzum csillagainak alapanyaga. A tudósok úgy vélik, hogy több mint egymilliárd éve a két galaxis nagyon közel haladt el egymás mellett, de nem ütköztek. Ennek az eseménynek a gravitációs hatása kiszippantotta a gázt a kisebb galaxisból, amely most a híd formájában látható. A gigászi farok pedig valószínűleg akkor alakult ki, amikor a galaxisok áthaladtak a Virgo-halmaz forró gázfelhőjén (amely akár 200-szor melegebb is lehet, mint a Nap felszíne), és ennek során a hidat alkotó gáz lassan elnyúlt mögöttük, mint a Föld légkörébe zuhanó műhold esetében.
Közelebb a galaxisfejlődés megfejtéséhez
Ez a felfedezés segíthet jobban megérteni, hogyan változnak a galaxisok, hogyan kerül át köztük a gáz, és mikor tud ebből csillag születni. Az itt megfigyelt jelenségek összehasonlíthatók a Tejútrendszer szomszédaival is, így új megvilágításba helyezheti, miként növekednek és fejlődnek a galaxisok, akár egyedül, akár egy óriás társ mellett.