Minden eddiginél hosszabb gamma-kitörés
A gamma-kitörések (GRB-k) a világegyetem legerősebb, leghevesebb eseményei, jellemzően néhány ezredmásodperctől legfeljebb néhány percig tartanak. Ezek általában akkor keletkeznek, amikor egy hatalmas csillag magja fekete lyukká omlik össze, vagy amikor két extrém sűrű objektum, például két neutroncsillag, illetve egy fekete lyuk és egy csillag ütközik. Ám a GRB 250702B nem egyszerűen felvillant: egy teljes napig lüktetett, amire korábban még nem volt példa.
A Webb-teleszkóp feltárta a titkot
A NASA Fermi-teleszkópja 2025. július 2-án észlelte az eseményt, de ahhoz, hogy a csillagászok kiszámíthassák, mekkora energiáról is van szó, ismerniük kellett a távolságát is. Ehhez a James Webb űrteleszkópot hívták segítségül, és az adatok alapján kiderült: ez volt a valaha mért legerősebb kozmikus robbanás. A lökéshullám energiaszintje már-már túlterheli az eddig ismert gamma-kitörés modelleket, bár teljes mértékben nem cáfolja azokat. Meglepő módon azonban a robbanás helyén nem sikerült nagy, fényes szupernóvát találni, csak egy halvány lehetőség rejlik el a poros galaxisban.
Különleges környezet, szokatlan eredet
Az is meghökkentő, hogy a GRB 250702B egy poros, óriási galaxisban történt, nem pedig a tipikus, fiatal és kicsi csillagvárosokban, ahol a hasonló eseményeket általában megfigyelik. A kutatók úgy vélik, vagy egy rendhagyó módon összeomló csillag, vagy egy fekete lyuk által felfalt kis csillag lehetett a kiváltó ok. Még mindig sok a rejtély: vajon egy elrejtőzött szupernóva húzódik meg a háttérben, vagy valami egészen új jelenséggel állunk szemben? Az biztos, hogy a GRB 250702B hosszú időre izgalomban tartja majd a tudósokat.
