Különleges vadásztechnika a sötétben
A nagy éji denevér Európa legnagyobb és egyik legveszélyeztetettebb denevérfaja. Főként nagyobb rovarokat – például bogarakat és molylepkéket – fogyaszt, azonban korábbi genetikai vizsgálatok alapján a kutatók énekesmadarak DNS-ét is kimutatták az ürülékükből. Külön figyelmet érdemel, hogy ezek a madarak általában nappal aktívak, de a tavaszi és őszi vonulás során éjjel repülnek – éppen akkor, amikor a denevérek is táplálkoznak.
A Doñana Biológiai Állomás (a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács része) kutatói korszerű mikrochipes rendszert alkalmaztak a denevérek követésére, és egy apró, ám sokoldalú szenzorral is felszerelték a példányokat. Ez nyomon követte a denevérek mozgását, magasságát és a közvetlen környezet hangjait. 2022 és 2023 tavaszán tizennégy denevért láttak el ezzel az eszközzel, így soha nem látott részletességgel rekonstruálhatták a vadászatukat.
Egyedülálló megfigyelés: drámai légi hajszától a lakmározásig
Az egyik rögzítés egészen kivételes volt: a nőstény denevér több mint 1,2 kilométer magasra emelkedett, ahol egy vándorló énekesmadárra csapott le. A heves üldözés és a zsákmány elfogása során vadul echolokált, majd a föld közelébe zuhanva a madár pánikszerű csipogása hallatszott – egészen addig, míg hirtelen el nem némult. Ezután mintegy 23 percen át a rögzítő felvette, ahogy a denevér szájában rág és ropogtat, miközben tovább repül. Bár a denevérek főként rovarokat esznek, ez a viselkedés rávilágít a faj alkalmazkodóképességére és opportunista táplálkozására.
Madarak szárnyai: bizonyíték a módszerességre
A kutatók további bizonyítékként az ismert vadászterületeken megtalált, leszakadt madárszárnyakból gyűjtöttek mintákat. DNS-vizsgálatuk azt mutatta, hogy a szárnyakon denevérnyál-maradvány található. Ez alapján a nagy éji denevérek a rovarfogáshoz hasonlóan madárszárnyakat harapnak le és dobnak el, hogy a zsákmányukat repülés közben könnyebben fogyaszthassák el.
Új korszak a denevérkutatásban
Érdekesség, hogy a vizsgálatot lehetővé tevő high-tech rögzítő nem lenne alkalmazható a legtöbb, észak-amerikai, jóval kisebb faj esetében. Mégis, ebben az immár a sötétséget is átható technológiában óriási áttörési potenciál rejlik: a kutatók most először nyerhetnek betekintést ebbe a rejtett, misztikus világba.
Ennek alapján megállapítható, hogy a nagy éji denevér éjszaka madarakra is vadászhat, ha a körülmények optimálisak, ami rávilágít extrém alkalmazkodóképességükre és az európai biodiverzitás egyik különleges csodájára.
