
Gyorsuló olvadás, súlyos következmények
Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt húsz évben minden svájci gleccser folyamatosan veszít a jégtömegéből, ráadásul az olvadás sebessége drámaian nő. 2015 és 2025 között a veszteség már 24 százalékos, ami a 90-es évek 10 százalékos csökkenéséhez képest több mint kétszeres. A klímaváltozás különösen érzékenyen érinti a svájci Alpok régióját, hiszen itt a melegedés üteme a világátlag kétszerese.
A GLAMOS kutatói szeptemberben húsz referencia-gleccsernél végeztek szisztematikus méréseket, eredményeiket pedig Svájc mind a 1400 gleccserére extrapolálták. Ugyanakkor a magasabb hegyei miatt Svájcnak még van némi esélye néhány gleccser megmentésére szomszédjaihoz képest, ám erőteljesebb globális klímavédelmi lépések nélkül a teljes eltűnés sem kizárt 2100-ra.
Vízhiány és hegyomlások veszélye
A Rhone-gleccsernél az elmúlt húsz év alatt több mint 100 métert csökkent a jégréteg vastagsága. Az olvadó gleccserek nemcsak látványos pusztulást jelentenek, de víztartalékaik is vészesen apadnak, ami gondot okoz a nyári hónapok vízellátásában. Emellett a fogyó jég destabilizálja a hegyeket: nemrég Blatten falu is egy gleccser-összeomlás során semmisült meg.
Jelenleg a svájci gleccserek térfogata 45,1 köbkilométer, ami 30 köbkilométerrel kevesebb, mint 2000-ben. Felszínük most 755 négyzetkilométer, amely negyed évszázad alatt harminc százalékkal csökkent.
Futóverseny az idővel
Különösen 2025 júniusa volt drámai, ekkor Svájc történetében a második legmelegebb júniust mérték, az olvadás pedig még a legmagasabb régiókat is elérte. Augusztusban a fagyhatár 5000 méterre tolódott, ami a Mont Blanc (Fehér-hegy) csúcsánál is magasabb. Csak a hűvös, csapadékos július hozott némi enyhülést, de a teljes nyári olvadás így is 15 százalékkal haladta meg a 2010–2020-as átlagot.
Összefoglalva: csak jelentős, globálisan összehangolt kibocsátás-csökkentéssel menthető meg a svájci gleccserek harmada – ellenkező esetben a természet egy újabb impozáns csodáját veszítjük el.