A kvantumvilág belefér a tenyerünkbe, szupervezetők és Nobel-díj

A kvantumvilág belefér a tenyerünkbe, szupervezetők és Nobel-díj
A kvantummechanika furcsaságai nemcsak atomok szintjén, hanem a mindennapi tapintással felfogható méretekben is megmutathatók – ezt bizonyította John Clarke, Michel Devoret és John Martinis úttörő kísérletsorozata a Berkeley Egyetemen a nyolcvanas évek közepén. Szupervezető elektromos rendszerük a kvantumvilág különlegességét, például az alagutazás (tunneling) jelenségét egészen kézzelfogható méretekben tette valóságossá: sikerült makroszkopikus rendszeren is megfigyelni, hogy az elektromos áram mintha „falon menne keresztül”. A rendszer képes volt úgy átjutni egyik állapotból a másikba, mintha egyszerűen átsétált volna az akadályon, miközben az energiaelnyelés és kibocsátás is a kvantummechanika által jósolt adagokra (kvantumokra) volt osztva.

Kvantummechanika kicsiben és nagyban

A kvantummechanika a részecskék szintjén megfigyelhető, szokatlan jelenségekkel foglalkozik. Egy elektron például átjuthat olyan akadályon, amelyet minden klasszikus fizika szerint megkerülhetetlennek gondolnánk – ezt hívják kvantum-alagutazásnak. Egy hétköznapi labdáról viszont biztosan tudhatjuk, hogy visszapattan, ha egy falnak dobjuk. A különbség abban rejlik, hogy a labda több trillió molekulából áll, és ilyen nagy rendszerekben a kvantumhatások jellemzően eltűnnek.

Noha a mikroszkopikus világban ezek a kvantumhatások megszokottak, a 2025-ös fizikai Nobel-díjasok kísérletei azt bizonyították, hogy ezek bizony makroszkopikus, sok részecskéből felépülő rendszerekben is megjelenhetnek. Clarke, Devoret és Martinis számos kísérlettel kimutatták, hogy egy szupervezető áramkörben az összes töltött részecske egyszerre viselkedik kvázi egyetlen részecskeként, együtt alkotva egy hatalmas, közös hullámfüggvényt.

Mi is az a Josephson-csatolás?

Kísérletük alapja egy szupervezetőkből épített elektromos áramkör, amelyben két szupervezetőt egy vékony, szigetelő réteg választ el. Ilyen környezetben az elektronok „párosodnak” (Cooper-párok), és szinkronizált mozgással képesek ellenállás nélkül haladni az anyagon át – így működik a szupervezetés. A Cooper-párok viselkedése teljesen különbözik a magányos elektronokétól: míg két elektron azonos kvantumtulajdonsággal sosem lehet ugyanott, két Cooper-pár már azonos állapotokat is felvehet, mintha egyetlen közös egységet alkotnának.

A két szupervezetőt elválasztó rétegből létrejövő Josephson-csatolás (Josephson junction) különleges kvantumjelenségeket eredményez. Ilyen kapcsolási pontokon a hullámfüggvények interakciója révén pontos méréseket végezhetünk, akár az alapvető fizikai állandók meghatározásában is. Nem elhanyagolható, hogy ezek a kutatások később elengedhetetlenné váltak a kvantumtechnológia fejlesztésében.

Kvantum-alagutazás makroszkopikus méretekben

Clarke és társai extrém módon védett, rendkívül pontos kísérleti környezetet hoztak létre, hogy megóvják az áramkört minden külső hatástól. Egy nagyon gyenge áramot vezettek át a Josephson-csatoláson, és a keletkező feszültséget mérték. A rendszer kezdetben zéró feszültségre volt zárva – vagyis az egész kvantumeffektusokat tartalmazó hullámfüggvény fogva tartotta az áramköri állapotot. Azonban alagutazással a rendszer „kiszökött” ebből a normális, ellenállás nélküli állapotból, és mérhető feszültséget termelt. Statikus mérések során az is kiderült, mennyi időt töltött ebben a kvantumcsapdában, hasonlóan ahhoz, ahogy az atommagok felezési idejét mérik.

A rendszer továbbá energiaadagokra volt bontva: a különböző hullámhosszú mikrohullámok csak akkor emelték a rendszer energiaszintjét, ha pontosan megegyeztek a kvantum energiacsomagjával – ezzel igazolva a kvantummechanika egyik alaptételét. Ezáltal arra lehet következtetni, hogy a kvantumjelenségek nem vesznek el a nagyméretű rendszerekben, megfelelően kialakított feltételek mellett.


Schrödinger macskája a laborban?

A kísérletek jelentősége túlmutat a mérési érdekességen: az ilyen kollektív, makroszkopikus kvantumállapotokat a híres Schrödinger-féle gondolatkísérlethez hasonlítják. Bár ekkora méretben sosem lesz élő macskánk egyszerre élő és halott, a Cooper-párokkal teli áramkör mégis egyszerre viselkedik úgy, mintha egyetlen részecske volna – a macska laboratóriumi, kvantumos megfelelője.

Noha a rendszer nagyságrendekkel kisebb, mint egy cica, a makroszkopikus kvantumállapot ténylegesen mérhetővé vált, ráadásul az egész áramkör viselkedése pontosan a kvantummechanika jóslatait követi. Ez új kapukat nyit a kvantumvilág alaposabb megértéséhez.

Jövő: kvantumszámítógép, kvantumtechnológia

A Clarke–Devoret–Martinis hármas munkájának következményei mind gyakorlatiak, mind elméletiek. Az ilyen, mesterséges atomként viselkedő áramköri „bit” laboratóriumi körülmények között továbbfejleszthető, sőt, Martinis későbbi kísérleteiben már kvantumszámítógép-kezdeményként használta őket. A különböző energiájú kvantumos állapotok feleltek meg a 0 és 1 információs értékeknek – ezzel született meg a kvantumbit. A szupervezető áramkörök a fejlődő kvantumszámítógép-technológiák egyik vezető platformját jelentik jelenleg is.

Összességében nem elhanyagolható, hogy ezek a kísérletek hozzájárulnak egy eddig alig tapasztalt összkép megértéséhez: hogyan működhetnek a kvantumeffektusok a mindennapi léptéknél nagyobb rendszerekben. Az MI- és kvantumtechnológiák korában ez a fajta gondolati ugródeszka alapozza meg a következő évtizedek fizikai áttöréseit és találmányait.

2025, adminboss, www.nobelprize.org alapján

  • Te el tudnád hinni, hogy ilyen furcsa jelenségek a hétköznapi tárgyakkal is előfordulhatnak?
  • Te kipróbálnád ezt a kísérletet, vagy inkább maradnál a hagyományos fizikai magyarázatoknál?


Legfrissebb posztok

Top
hétfő 16:50

Egyetemet végzett milliárdosok – ki mit végzett?

A közvéleményben gyakran keringenek olyan történetek, amelyek a felsőoktatásból kimaradó vállalkozókról szólnak...

MA 15:03

Az ünnepi MI-láz: idén ezek a legmenőbb kütyük

🎁 Az idei karácsony nemcsak az ajándékozásról, hanem a legújabb MI-eszközök versenyéről is szól...

MA 14:48

A perzsa metropolisz az ökológiai összeomlás szélén: Teherán fuldoklik

Teherán súlyos ökológiai válsággal néz szembe: a vízhiány és a környezeti károk már elviselhetetlenné váltak az ország szívében...

MA 14:33

Az ördög a részletekben: a törésvonalak meglepően gyors gyógyulása

A mélyben futó földrengéses törésvonalak sokkal gyorsabban regenerálódnak, mint eddig gondoltuk – akár néhány órán belül is visszanyerhetik eredeti szilárdságukat...

MA 14:17

Az újabb Salesforce-botrány: hackerek 200 céget törtek fel

Több mint 200 vállalat Salesforce-ban tárolt adatai kerültek hackerek kezébe, miután egy jelentős beszállítói láncot ért támadás során feltörték a Gainsight nevű ügyfélkapcsolati platformhoz kapcsolódó alkalmazásokat...

MA 14:02

A rejtélyes, elképesztően ritka pénisztuberkulózis nyomában

Egy 57 éves ír férfi különösen kellemetlen és ritka fertőzést kapott el: tuberkulózist a péniszén...

MA 13:49

Az anyja padlásán talált Superman-képregény minden idők legdrágábbja

Karácsonykor három testvér takarított elhunyt édesanyjuk kaliforniai padlásán, amikor régi, megsárgult újságok alatt elképesztő kincset találtak: a Superman első, 1939...

MA 13:17

Belülről buktatták le az amerikai CrowdStrike-ot

🕵 Az amerikai CrowdStrike kibervédelmi cég belső vizsgálat után kirúgott egy munkatársat, aki képernyőfotókat juttatott ki számítógépéről, amelyek végül a Telegramon, a Scattered Lapsus$ Hunters nevű hackercsoportnál kötöttek ki...

MA 13:02

Az első élő agyaras bálna: szenzáció Mexikó partjainál

Érdemes megvizsgálni, hogy milyen sokáig rejtve maradhatnak hatalmas tengeri élőlények az emberi tekintet elől...

MA 12:50

Az ultravékony kristályok forradalma: új korszak az optikában

🔬 A legújabb kutatások elképesztő előrelépést hoztak a kvantumtechnológia világában: ultravékony, kétdimenziós kristályokat nanoszintű mintázással olyan új optikai tulajdonságokkal ruháztak fel, amelyek eddig elérhetetlenek voltak...

MA 12:18

Az MI átírja az IT-üzemeltetést: az AIOps a cégek új fegyvere

Kezdetben a vállalati informatikai rendszerek működtetése és felügyelete rengeteg emberi beavatkozást, türelmet és egyhangú, monoton munkát igényelt...

MA 12:02

Az Epstein-levelezés már a Gmailben is kereshető

Az amerikai Kongresszus által nyilvánosságra hozott Jeffrey Epstein-levelezés most már egy szimulált Gmail-postafiókban is kereshető...

MA 11:36

Az olcsó porszívó, ami tényleg mindenkinek elég? Shark PowerPro teszt

A Shark PowerPro porszívó azoknak a háztartásoknak készült, ahol a tisztaság fontos, de nincs szükség felesleges extrákra vagy méregdrága csúcskategóriás modellekre...

MA 10:57

A GL.iNet Comet PoE minitesztje: olcsó, mégis menő 4K-s távoli KVM

A GL.iNet Comet PoE, más néven GL-RM1PE, egy kicsi, egyszerű, de hatékony távoli KVM-eszköz...

MA 10:50

Az önmegsemmisítő pendrive mindent eltüntet, mégsem gyullad ki

🔥 Egyeseknek csak egy egyszerű Küldetés: Lehetetlen (Mission: Impossible) jelenet, másoknak álom: a T-Create Expert P35S névre keresztelt hordozható SSD gombnyomásra képes végleg megsemmisíteni magát, és törölni minden rajta lévő adatot...

MA 10:43

Az amerikai kormány meghátrál: vége a majomkísérleteknek

🐒 Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) váratlan döntéssel leállítja a majmokon végzett összes kutatását, így mintegy 200 makákó sorsa is bizonytalanná vált...

MA 10:37

Az Asus-routerek rémálma: érintett vagy? Így derítheted ki

😱 Több ezer Asus-router vált kínai állami hackerek célpontjává, akik teljes ellenőrzést szereztek ezek felett az eszközök felett, miközben szándékaik egyelőre ismeretlenek...

MA 10:29

Az új Grafana-sebezhetőség bárkiből adminisztrátort csinálhat

A Grafana Labs figyelmeztet egy súlyos sérülékenységre (CVE-2025-41115) az Enterprise verzióban, ami miatt a rendszer új felhasználókat adminisztrátorként ismerhet fel, illetve jogosultságbővítéshez vezethet...

MA 10:22

A moha kilenc hónapig túlélte a világűr könyörtelen környezetét

👽 Már eddig is ismert volt, hogy a mohák jól tűrik a kiszáradást, a sugárzást és a szélsőséges környezetet, de most egy kutatócsoport ennél is továbbment: kilenc hónapig hagyták a mohaspórákat az űr vákuumában, és a legtöbbjük túlélte...