A kvantumvilág belefér a tenyerünkbe, szupervezetők és Nobel-díj

A kvantumvilág belefér a tenyerünkbe, szupervezetők és Nobel-díj
A kvantummechanika furcsaságai nemcsak atomok szintjén, hanem a mindennapi tapintással felfogható méretekben is megmutathatók – ezt bizonyította John Clarke, Michel Devoret és John Martinis úttörő kísérletsorozata a Berkeley Egyetemen a nyolcvanas évek közepén. Szupervezető elektromos rendszerük a kvantumvilág különlegességét, például az alagutazás (tunneling) jelenségét egészen kézzelfogható méretekben tette valóságossá: sikerült makroszkopikus rendszeren is megfigyelni, hogy az elektromos áram mintha „falon menne keresztül”. A rendszer képes volt úgy átjutni egyik állapotból a másikba, mintha egyszerűen átsétált volna az akadályon, miközben az energiaelnyelés és kibocsátás is a kvantummechanika által jósolt adagokra (kvantumokra) volt osztva.

Kvantummechanika kicsiben és nagyban

A kvantummechanika a részecskék szintjén megfigyelhető, szokatlan jelenségekkel foglalkozik. Egy elektron például átjuthat olyan akadályon, amelyet minden klasszikus fizika szerint megkerülhetetlennek gondolnánk – ezt hívják kvantum-alagutazásnak. Egy hétköznapi labdáról viszont biztosan tudhatjuk, hogy visszapattan, ha egy falnak dobjuk. A különbség abban rejlik, hogy a labda több trillió molekulából áll, és ilyen nagy rendszerekben a kvantumhatások jellemzően eltűnnek.

Noha a mikroszkopikus világban ezek a kvantumhatások megszokottak, a 2025-ös fizikai Nobel-díjasok kísérletei azt bizonyították, hogy ezek bizony makroszkopikus, sok részecskéből felépülő rendszerekben is megjelenhetnek. Clarke, Devoret és Martinis számos kísérlettel kimutatták, hogy egy szupervezető áramkörben az összes töltött részecske egyszerre viselkedik kvázi egyetlen részecskeként, együtt alkotva egy hatalmas, közös hullámfüggvényt.

Mi is az a Josephson-csatolás?

Kísérletük alapja egy szupervezetőkből épített elektromos áramkör, amelyben két szupervezetőt egy vékony, szigetelő réteg választ el. Ilyen környezetben az elektronok „párosodnak” (Cooper-párok), és szinkronizált mozgással képesek ellenállás nélkül haladni az anyagon át – így működik a szupervezetés. A Cooper-párok viselkedése teljesen különbözik a magányos elektronokétól: míg két elektron azonos kvantumtulajdonsággal sosem lehet ugyanott, két Cooper-pár már azonos állapotokat is felvehet, mintha egyetlen közös egységet alkotnának.

A két szupervezetőt elválasztó rétegből létrejövő Josephson-csatolás (Josephson junction) különleges kvantumjelenségeket eredményez. Ilyen kapcsolási pontokon a hullámfüggvények interakciója révén pontos méréseket végezhetünk, akár az alapvető fizikai állandók meghatározásában is. Nem elhanyagolható, hogy ezek a kutatások később elengedhetetlenné váltak a kvantumtechnológia fejlesztésében.

Kvantum-alagutazás makroszkopikus méretekben

Clarke és társai extrém módon védett, rendkívül pontos kísérleti környezetet hoztak létre, hogy megóvják az áramkört minden külső hatástól. Egy nagyon gyenge áramot vezettek át a Josephson-csatoláson, és a keletkező feszültséget mérték. A rendszer kezdetben zéró feszültségre volt zárva – vagyis az egész kvantumeffektusokat tartalmazó hullámfüggvény fogva tartotta az áramköri állapotot. Azonban alagutazással a rendszer „kiszökött” ebből a normális, ellenállás nélküli állapotból, és mérhető feszültséget termelt. Statikus mérések során az is kiderült, mennyi időt töltött ebben a kvantumcsapdában, hasonlóan ahhoz, ahogy az atommagok felezési idejét mérik.

A rendszer továbbá energiaadagokra volt bontva: a különböző hullámhosszú mikrohullámok csak akkor emelték a rendszer energiaszintjét, ha pontosan megegyeztek a kvantum energiacsomagjával – ezzel igazolva a kvantummechanika egyik alaptételét. Ezáltal arra lehet következtetni, hogy a kvantumjelenségek nem vesznek el a nagyméretű rendszerekben, megfelelően kialakított feltételek mellett.


Schrödinger macskája a laborban?

A kísérletek jelentősége túlmutat a mérési érdekességen: az ilyen kollektív, makroszkopikus kvantumállapotokat a híres Schrödinger-féle gondolatkísérlethez hasonlítják. Bár ekkora méretben sosem lesz élő macskánk egyszerre élő és halott, a Cooper-párokkal teli áramkör mégis egyszerre viselkedik úgy, mintha egyetlen részecske volna – a macska laboratóriumi, kvantumos megfelelője.

Noha a rendszer nagyságrendekkel kisebb, mint egy cica, a makroszkopikus kvantumállapot ténylegesen mérhetővé vált, ráadásul az egész áramkör viselkedése pontosan a kvantummechanika jóslatait követi. Ez új kapukat nyit a kvantumvilág alaposabb megértéséhez.

Jövő: kvantumszámítógép, kvantumtechnológia

A Clarke–Devoret–Martinis hármas munkájának következményei mind gyakorlatiak, mind elméletiek. Az ilyen, mesterséges atomként viselkedő áramköri „bit” laboratóriumi körülmények között továbbfejleszthető, sőt, Martinis későbbi kísérleteiben már kvantumszámítógép-kezdeményként használta őket. A különböző energiájú kvantumos állapotok feleltek meg a 0 és 1 információs értékeknek – ezzel született meg a kvantumbit. A szupervezető áramkörök a fejlődő kvantumszámítógép-technológiák egyik vezető platformját jelentik jelenleg is.

Összességében nem elhanyagolható, hogy ezek a kísérletek hozzájárulnak egy eddig alig tapasztalt összkép megértéséhez: hogyan működhetnek a kvantumeffektusok a mindennapi léptéknél nagyobb rendszerekben. Az MI- és kvantumtechnológiák korában ez a fajta gondolati ugródeszka alapozza meg a következő évtizedek fizikai áttöréseit és találmányait.

2025, adminboss, www.nobelprize.org alapján

  • Te el tudnád hinni, hogy ilyen furcsa jelenségek a hétköznapi tárgyakkal is előfordulhatnak?
  • Te kipróbálnád ezt a kísérletet, vagy inkább maradnál a hagyományos fizikai magyarázatoknál?


Legfrissebb posztok

csütörtök 20:49

A világegyetem első küllős spirálgalaxisára bukkantak

💫 Eddig ismeretlen, több mint 11,5 milliárd éve létező küllős spirálgalaxist fedeztek fel, amely már alig 2 milliárd évvel az ősrobbanás (Big Bang) után kialakult...

csütörtök 20:33

A Rubin Obszervatórium felfedezte a valaha mért leggyorsabb óriásaszteroidát

🚀 A Vera C. Rubin Obszervatórium mindössze hét éjszaka alatt végzett megfigyelései során lenyűgöző felfedezés született: sikerült azonosítani egy hatalmas, rekorddöntő aszteroidát, amely elképesztő sebességgel forog...

csütörtök 20:18

Az űrszemét-bomba ketyeg: három nap múlva jön a káosz?

💥 A műholdak rohamosan közelednek egymáshoz a Föld körül, és sosem voltunk még ilyen közel egy katasztrofális ütközési láncreakcióhoz...

csütörtök 20:02

Az Android 17-tel végre elrejtheted a privát értesítéseket

🔒 Az Android 17 várhatóan komoly lépést tesz a magánszféra védelmében: végre natív alkalmazászár funkcióval érkezhet...

csütörtök 19:33

A BlackBerry visszatér: teszten a Clicks Communicator

Lényeges szempont, hogy a régi BlackBerry-rajongók újra örülhetnek: megjelent egy olyan okostelefon, amely a fizikai billentyűzet élményét hozza vissza a modern Android világába...

csütörtök 19:17

Az emberiség 60 ezer éve mérgezett nyílhegyekkel vadászott

Új kutatások szerint az emberek sokkal hamarabb kezdték mérgezett nyílhegyeket használni, mint azt korábban gondolták – az eddigi legrégebbinek hitt, 6800 éves példányok helyett már 60 ezer évvel ezelőtt is használtak ilyen halálos fegyvereket Dél-Afrikában...

csütörtök 19:01

A Copilot már a vásárlásra is rábeszél

A Microsoft új funkcióval bővíti Copilot chatbotját: mostantól közvetlenül a beszélgetés során lehet vásárolni, anélkül, hogy külön webshopokra vagy boltokra lenne szükség...

csütörtök 18:50

Az MI-támadások végtelen körforgása: a ChatGPT ismét adatokat szivárogtat

🕵 Bár a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, látványos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, a biztonsági kihívásokkal továbbra is küzdenek...

csütörtök 18:34

Az akihabarai bolt kétségbeesetten könyörög régi PC-kért: mindenből kifogytak

💻 Tokió híres elektronikai negyedében, Akihabarában most már szó szerint kincset érnek a régi PC-k...

csütörtök 18:17

Az MI-verseny új fejezete: a Marvell felvásárolta az XConn‑t

A Marvell nagy dobással jelentkezett: megvásárolta az XConn Technologies-t, ezzel két kulcsfontosságú technológiai területen is előrelépett...

csütörtök 18:01

Az OpenAI elleni perben Musk beszáll a harcba

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és az OpenAI egyik társalapítója, most bíróságon harcol a ChatGPT fejlesztői ellen, mert szerinte a csapat megszegte eredeti nonprofit küldetését, amikor profitorientált vállalattá alakult...

csütörtök 17:49

A perzselő ausztrál hőség újabb pusztító bozóttüzekkel fenyeget

Ausztráliát most olyan hőhullám sújtja, amely súlyos bozóttüzek kitörésével fenyeget, miután a hőmérséklet az ország délkeleti részein több helyen is 40 °C fölé emelkedett...

csütörtök 17:34

Az akkumulátorok újrahasznosítása a jövőnk záloga

🔋 Hihetetlen, de igaz, hogy az életünk egyre nagyobb részét akkumulátorok hajtják – legyen szó a zsebünkben lapuló okoseszközről, vagy éppen adatközpontokról, katonai rendszerekről, mikrohálózatokról...

csütörtök 17:17

Az új Volvo EX60 644 km-t megy, és villámgyorsan tölt

🚗 A hónap végén mutatkozik be a Volvo legújabb elektromos SUV-je, az EX60, amely több úttörő megoldást hoz a villanyautók világába...

csütörtök 17:03

Az MI-modellek egyre inkább ugyanúgy látják a világot

👁 Érdemes megvizsgálni, miként érzékeli és dolgozza fel a valóságot az MI az emberi agyhoz hasonlóan...

csütörtök 16:49

Az Exchange Online megint döcög: leáll az IMAP4-es levelezés

📦 A Microsoft újabb leállással küzd az Exchange Online-ban, amely miatt sok felhasználó nem tudja elérni postafiókját IMAP4-en keresztül...

csütörtök 16:34

Visszatér az egyensúly az ingatlanpiacra – de meddig?

🏡 Az utóbbi negyedévben az amerikai ingatlanpiac lassú, de jelentős átalakuláson megy keresztül: a vásárlók és eladók közötti erőviszonyok kiegyenlítődnek...

csütörtök 16:18

A pénztárcabarát okosizzók párbaja: Lifx vagy Philips Hue Essential?

💡 A CES kiállításon idén is a legnagyobb techcégek legújabb termékei kaptak főszerepet...

csütörtök 16:02

Az új Gmail mindent tud: MI-válaszok, nyelvi ellenőrzés – nem ingyen

📧 A Gmail mostantól olyan okosan válaszolja meg a leveleidben feltett kérdéseidet, mint egy Google-keresés – csak épp MI-vel és fizetős verzióban...