Új távlatok az immunológiában
A 74 éves Sakaguchi 1995-ben mutatta ki először, hogy a test önvédelmi rendszere jóval összetettebb, mint addig gondolták – nemcsak az immunsejtek eltávolításán múlik a “tolerancia”. Felfedezett egy korábban ismeretlen immunsejttípust, amely védi a szervezetet a saját maga elleni támadástól. Brunkow és Ramsdell 2001-ben megmagyarázták, miért hajlamosak bizonyos egerek az autoimmun problémákra: egy Foxp3 nevű gén mutációját azonosították, amely embereknél is súlyos betegséget, az IPEX-szindrómát okozza. Ez már a modern immunológia egyik legismertebb példája lett arra, hogyan őrzi meg a test az egyensúlyt – ezt hívják perifériás immun-toleranciának.
Klinikai remények és díjeső
A felfedezések új kutatási irányt nyitottak, az eredményekre alapozva már olyan terápiákat tesztelnek, amelyekkel idővel kezelhetők lehetnek az autoimmun betegségek, hatékonyabbá tehetők a rákterápiák, és megelőzhetők a szövődmények az őssejt-transzplantáció után. Bár a tudomány gyorsan halad, Jonathan Fisher, a University College London (Londoni Egyetemi Főiskola) laborvezetője szerint egyelőre még nem létezik széles körben használt gyógyszer ezek alapján – az elmélettől a hatékony, emberben biztonságos készítményig vezető út hosszú. A Nobel-díjasok 1,2 millió dollárt (nagyjából 448 millió forintot), emlékérmet és díszoklevelet vehetnek át december 10-én Stockholmban.
