
Áttörés a modellezésben
Egy új kutatásnak köszönhetően először sikerült pirokumulonimbusz-viharokat szimulálni Föld-rendszer modellel. A DRI vezető kutatója, Ziming Ke csapatával pontosan visszaadta a Creek-tűz (Creek Fire) óriási zivatarának kialakulását, magasságát, időbeliségét és erejét. A modellt ráadásul tesztelték a 2021-es Dixie-tűz (Dixie Fire) esetében is, egy másfajta környezeti helyzetben: ezt is sikeresen lemodellezték. A siker kulcsa az, hogy a terep és a szél hogyan emeli fel a felszínről a nedvességet a magas légkörbe, ezzel segítve a felhőképződést.
Klimatikus következmények
Egy ilyen felhő a légkör felsőbb rétegeibe juttatja a füstöt és a nedvességet, hasonló nagyságrendben, mint egy kisebb vulkánkitörés. Ezek a tűz eredetű aeroszolok hónapokig, sőt tovább is megmaradhatnak, módosítva a sztratoszféra összetételét. Ha a sarkvidékekre jutnak, befolyásolják az antarktiszi ózonréteget, megváltoztatják a felhőzetet, és a hó- és jégtakaró olvadását is gyorsíthatják. Évente világszerte több tucat, vagy akár száz ilyen vihar keletkezik, és a várhatóan egyre súlyosbodó erdőtüzek miatt számuk tovább nőhet.
Új eszköz a klíma előrejelzésében
A kutatás alapját az amerikai Energiaügyi Minisztérium E3SM (Energy Exascale Earth System Model) szupermodellje adta, amelybe nagy felbontású tűzemissziókat, intelligens füstoszlop-modellt és a tűzesetekhez kötődő vízpára-szállítást is integráltak. Ez a keretrendszer hosszú távon lehetővé teszi, hogy jobban felkészüljünk a szélsőséges tűzvészekre, hatékonyan feltérképezhessük a klímaváltozás következményeit, és pontosabb előrejelzéseket készíthessünk országos vagy akár nemzetközi szinten is.