Az EU kétségbeesetten keresi a megoldást a klímacélok miatt
A brüsszeli környezetvédelmi miniszteri találkozón ismét előtérbe került az Európai Unió klímapolitikai megosztottsága. Az EU 27 tagállama igyekszik közös álláspontra jutni a 2035-ös kibocsátáscsökkentési vállalásaikról, amelyek kulcsfontosságúak lesznek az ENSZ brazíliai klímacsúcsán (COP30). Miközben az EU korábban világelsőnek számított a zöld átállásban, vezető szerepe most kérdésessé vált a belső viták miatt.
Patthelyzet a tagállamok között
Nem elhanyagolható tényező, hogy az unión belül éles ellentétek húzódnak a következő lépések körül. Eredeti elképzelések szerint az Unió egy bátor, 2040-re szóló, -90%-os kibocsátáscsökkentési célt vitt volna magával Brazíliába, azonban ennek megvalósítása egyre valószínűtlenebb. Dánia, amely jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, kompromisszumos javaslattal próbálkozik: egy „szándéknyilatkozat” benyújtását szorgalmazza, amely vállalná a 66,3% és 72,5% közötti csökkentést az 1990-es szinthez képest, de a végső célt később pontosítanák.
Az eltérő tagállami érdekek
Ezzel szemben Magyarország, Lengyelország és Csehország túl ambiciózusnak és iparilag károsnak tartja az új tervet. Franciaország a pénzügyi instabilitás és a politikai válság miatt előbb befektetési garanciákat vár, míg Spanyolország és Dánia az ambiciózus célkitűzések mellett állnak ki. A magyar kormány például külön mentességet követelt a hadiipar számára. A halogatás következtében már most rossz üzenet jutott el a világhoz: az EU hitelessége elveszni látszik.
Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk miatt a klímavédelem háttérbe szorult, a brüsszeli politika inkább a biztonságra és a gazdasági versenyképességre összpontosít. Ennek eredményeként a -90%-os 2040-es célkitűzés is elakadt; egyes országok szerint a valós maximum csak 83% lehetne, azt is jelentős áldozatok árán. Az Európai Bizottság iparösztönző programokat indított, hogy felvegye a versenyt Kína és az USA vámpolitikájával.
Lassan fogy az EU türelme – és renoméja
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény (Párizsi Klímaegyezmény – Paris Agreement) szerint februárig minden országnak szigorúbb 2035-ös célt kellett volna megadnia, de ezt csak kevesen teljesítették. Bár a határidőt szeptemberig meghosszabbították, a végső megállapodás még mindig bizonytalan. A környezetvédők szerint a halogatás egyre súlyosabb hitelességvesztést okoz. A következő hónapokban kiderül, lesz-e még ereje az Uniónak klímavédelmi vezetőként fellépni, vagy örökre elveszíti globális előnyét.
A pénzügyi világban új verseny bontakozik ki: a hagyományos nagybankok – a JPMorgan és a Goldman Sachs – egyre komolyabban fontolgatják, hogy belépnek az úgynevezett előrejelzési piacok területére...
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte az Eli Lilly legújabb, GLP-1 típusú, szájon át szedhető gyógyszerét, a Foundayo-t...
🚽 2026 áprilisában négy űrhajós indul útnak a Hold felé az Artemis II-misszió keretében, és magukkal visznek egy olyan űrtoalettet, amely a szó szoros értelmében forradalmasítja az űrutazás komfortját...
🍫 Évtizedek óta rajonganak érte, de a Reese’s mogyoróvajas csészék (Reese’s Peanut Butter Cups) népszerűsége ellenére az utóbbi időben változtattak a recepten: néhány különleges alkalomra készült terméken, például a kis húsvéti tojásokon, csökkent a valódi csokoládé aránya, olcsóbb összetevőkkel helyettesítve azt...
Nyolc évvel ezelőtt indult útjára az 1.1.1.1 nyilvános DNS-feloldó, amelynek célja nem kevesebb volt, mint a világ leggyorsabb, a magánszférát tiszteletben tartó szolgáltatásának létrehozása...
Washingtonban mondott beszédében Harry herceg kemény hangot ütött meg a közösségi oldalak működésével kapcsolatban, amikor elismerően szólt két friss, nagy horderejű perről, amelyek főként a gyerekek védelmét érintik...
😴 A korán kezdődő munkanapok milliók mindennapjait keserítik meg, hiszen a hajnalban kezdődő műszak biológiailag kényszerű kompromisszum: az agy ilyenkor még alvásra van programozva, a teljesítmény pedig jelentősen csökken...
🚀 Elon Musk újra a figyelem középpontjában: a SpaceX titokban beadta a tőzsdei bevezetéshez szükséges papírokat az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottságához...
Jack Dorsey, a Block alapítója és vezérigazgatója szerint a vállalatok egy új működési korszak küszöbén állnak, amelyben a középvezetői réteg szerepét nagyrészt a mesterséges intelligencia veheti át...
A Google sürgősséggel adott ki frissítést a Chrome böngészőhöz, miután felfedeztek egy negyedik, ebben az évben aktívan kihasznált nulladik napi hibát...
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy az Apple, amely évtizedeken át forradalmasította a technológiai világot és termékeivel új szokásokat teremtett, ma saját történetének egyik legkritikusabb szakaszához érkezett...
Egy kanadai tinédzser élete teljesen felborult, amikor szinte egyik napról a másikra testét ismeretlen eredetű csalánkiütések lepték el, valahányszor víz érte a bőrét...
Érdemes megvizsgálni, hogy a tokenizáció, vagyis eszközök blokklánc-alapú nyilvántartása és átruházása miért vált az utóbbi évek egyik legnagyobb kriptós hívószavává...
🛡 2026 tavaszán a világ legnagyobb kiberbiztonsági konferenciáján futótűzként terjedt egy nyugtalanító felismerés: soha nem volt még ilyen rövid az ablak, amelyen keresztül a védelmezők megállíthatják a támadásokat...
A NASA továbbra is április 1-re tervezi az Artemis II küldetés indítását, és jelenleg sem az űrhajóval, sem a csapattal kapcsolatban nincs jelentős technikai probléma...
Steve Jobs neve egybeforrt az Apple-lel, az iPhone‑nal, iPaddal és iMaccal, mégis egészen másból származott az a vagyon, amely később milliárdossá tette...