Az áttörő folyékonyfém-nanoanyagok új fegyvere a rákkal szemben

Diagnózis és terápia egyben

A nanokompozitokat kísérleti vastagbélrákos egerekbe ültették. A véráramba juttatva ezek a részecskék az EPR-hatásnak köszönhetően kifejezetten a daganatszövetben halmozódtak fel. Közeli infravörös fény (740–790 nm hullámhossz) megvilágítása után csak a tumorok fluoreszkáltak, így pontosan érzékelhették a rákos területeket. Ezt követően 808 nm-es lézerfénnyel 5 percig besugározták a daganatokat, amit két egymást követő napon ismételtek. Az eredmény döbbenetes: mindössze öt nap után teljes daganatmentességet értek el az egerekben.

Összetett támadás: MI, hő és immunerősítés

A nanoanyag hatásmechanizmusa összetett: a vizualizáció révén pontosan felismerhetővé teszi a daganatot, a tejsavbaktérium-összetevők jelentős immunválaszt váltanak ki, míg a folyékonyfém a lézerfény hatására intenzív hőtermelést idéz elő (lokális hipertermia). Kontrollkísérletek szerint önmagukban csak a baktériumok közepes tumorgátlást váltanak ki, míg a fém–baktérium–festék nanokompozitban ezek a hatások jelentősen felerősödnek, szinergiában teljes tumoreltűnést eredményeznek.

Biztonságos és stabil technológia a jövő rákgyógyításához

A részecskék legalább egy héten át stabil méretűek maradtak, a sejtekhez könnyen bejutottak, toxikus hatást nem mutattak. Egérkísérletekben egy hónap alatt sem jelentkezett mérhető mellékhatás vagy egészségromlás. A kutatók következő célja más daganattípusokra való kiterjesztés, valamint klinikai kipróbálás, hogy minél előbb humán alkalmazásban is hatékony, mellékhatásmentes rákgyógymód születhessen ebből az új technológiából.

2025, adrienne, phys.org alapján