Az elképesztő tejfehér örvények titka a világ legnagyobb szódás tavában

2016 szeptemberében egy NASA űrhajós különleges látványt örökített meg Törökországban, a Van-tó felett: tejfehér örvények úsztak a világ legnagyobb szódás tavának vizén. A fotón látható, hogy ezek a ritka örvények nem a megszokott planktonvirágzás eredményei, hanem valami egészen más áll a háttérben.

A Van-tó különleges tulajdonságai

A Van-tó Törökország legnagyobb tava, 3100 négyzetkilométeres felszínével kissé kisebb, mint Rhode Island, és 1640 méterrel fekszik a tengerszint felett. Vizének pH-értéke körülbelül 10, vagyis rendkívül lúgos. A fotón az Erci város környéki sekély részeken figyelhetők meg a tejfehér örvények, miközben a tó legmélyebb pontja 450 méter.

Nem plankton, hanem lebegő ásványok

Az örvények főként kalcium-karbonátból állnak, kisebb mértékben pedig elhalt állatok szerves maradványaiból. Ezeket a tejfehér foltokat „zavarossági csóváknak” is nevezik, amelyek akkor jelennek meg, ha természetes vagy emberi eredetű zavarás éri a tófeneket. A sekélyebb területeken ez a jelenség elterjedtebb.

A mikrobiális kavicsok birodalma

A Van-tóban található az egyik leggazdagabb „mikrobialit” állomány: ezek szabadon úszó, ásványokból és mikroorganizmusokból felépülő struktúrák. Bár ezek a formációk tavasszal és ősszel tömegesen képződnek, a mostani örvényeket mégsem ezek okozták.

A víz, amely szinte sosem fagy be

A tó zártsága miatt karbonátsók halmozódnak fel, így a sókoncentráció és a pH is igen magas. Emiatt a tó szinte sosem fagy be, még akkor sem, amikor a víz hőmérséklete télen 0 Celsius-fok alá süllyed. Az elmúlt 600 ezer évben a tó szintje akár 600 métert is változott az éghajlathoz igazodva.

Bár a látványos tejfehér csóvákat nem planktonvirágzás okozta, a partvidéken, valamint a képen látható kisebb tóban halványan felfedezhetők a fitoplankton-felhalmozódások is.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján