Az univerzum játéka, amikor úgy látszik, minden gyorsabb a fénynél

Az univerzum játéka, amikor úgy látszik, minden gyorsabb a fénynél
Ahhoz, hogy elképzeljük, mennyire meghatározó a fénysebesség határa, elég visszagondolni a régi szlogenekre: 299 792 458 m/s – ez nem csupán jó ötlet, hanem maga a törvény. A fénysebesség ugyanis nem pusztán irányelv, hanem szó szerint meghatározza az univerzum működését. Nem létezik olyan anyag, részecske vagy információ, amely – a tudomány jelenlegi állása szerint – gyorsabban haladhatna, mint a foton.

Látszólagos szabálysértés a csillagos égen

Különösen fontos kiemelni, hogy a múlt század elején nagy meglepetés érte a csillagászokat, amikor a Perseus csillagképben egy úgynevezett nóva – egy hirtelen kifényesedő csillag – szinte azonnal a figyelem középpontjába került. Egy német csillagász, Jacobus Kapteyn észrevette, hogy a nóva körüli fénylő anyag egészen furcsán viselkedik: úgy tűnt, mintha gyorsabban tágulna a fénysebességnél. Ez addig példátlan volt, hiszen Einstein csak néhány évvel később, 1905-ben fogalmazta meg a speciális relativitáselméletet, amely kimondja: nincs olyan anyag vagy információ, amely átléphetné ezt a sebességhatárt. A látszat azonban csalóka volt.

Fényvisszhang: a csillagászati „sebes ollók”

A megoldás egy izgalmas optikai trükkben rejlik – hasonlóan ahhoz, ahogy egy olló pengéinek találkozásánál a vágási pont sokkal gyorsabban mozoghat, mint maga az olló. Ha majdnem párhuzamosak a pengék, akár végtelen sebességet is elérhetne ez a pont – a valóságban azonban ekkor sem mozog semmilyen anyagi részecske, csupán egy hely a térben, amely gyorsan változik.

A magaslati csillagászati megfigyelések során a kutatók valójában „fényvisszhangot” látnak: a nagy erejű csillagrobbanások, például nóvák vagy szupernóvák fénye ütközik a közeli porfelhőkkel, amelyek visszaverik a fényt. Ez, a visszhanghoz hasonlóan, késlelteti az érkezést, és időben egyre nagyobb térrész világosodik fel, ahogy a fény eléri az anyagot. Ha például a világító por- vagy gázáram majdnem párhuzamos egy meghatározott síkkal, akkor a megvilágított pont végigszalad rajta elképesztő sebességgel, akár a fénysebességnél sokkal gyorsabban is, de ez csak látszólagos; ténylegesen semmi nem mozog ilyen gyorsan.

Újabb optikai csalódás: aktív galaxisok és fénysebességnél gyorsabb foltok

Nemcsak nóvák körül jelentkezik a látszólagos „törvényszegés”. A 20. század végére a csillagászok egyre pontosabb méréseket végeztek távoli galaxisokon, különösen az úgynevezett aktív galaxismagok (AGN-ek) környékén, ahol az anyag a galaxis közepén lévő szupernagy tömegű fekete lyukba hullik.

Előfordul, hogy a fekete lyuk közeléből forró, gázos anyagcsomók szakadnak ki elképesztő sebességgel az űrbe – ezek mozgása elérheti a fénysebesség 99 százalékát. Ha ez az anyagáram majdnem pontosan felénk tart, furcsa dolog történik: miközben az objektum világít, önmaga mögött „száguld”, így a különböző pillanatokban kibocsátott fénye kissé eltérő időpontban érkezik meg a Földre. Ennek köszönhetően úgy tűnhet, mintha a plazmacsomó akár többszörös fénysebességgel száguldana a fekete lyuktól a világűrben – holott a valóságban csupán optikai csalódásról van szó, amelyet a fény véges terjedési sebessége és az irány meghatároz.

Az egyik leghíresebb ilyen aktív galaxismag az M87 elliptikus galaxis (Messier 87), melynek centrumában egy hatalmas fekete lyuk található, és csóvája híres a „törvényszegő” látszólagos gyorsulásról.


Valódi szabályszegés nélkül trükköző kozmosz

Ennek fényében elmondható, hogy a világegyetem nem szegi meg saját törvényeit – minden csak egy ügyes geometriai és optikai látszat. Bár csalókának tűnhet, hogy gyakran úgy viselkednek a fényjelenségek, mintha semmibe vennék az alapvető fizikai szabályokat, valójában ezek a furcsaságok lehetőséget adnak számunkra, hogy megismerjük az extrém körülmények között uralkodó folyamatokat, és többet tudjunk meg a fekete lyukakat körülvevő anyagról.

A világegyetem tehát nem azért létezik, hogy bosszantson minket, hanem – trükkjein keresztül – újabb tudással gazdagítja az emberiséget. Vágyhatunk ugyan valódi fénynél gyorsabb utazásra, de addig is marad a tudomány és az MI – no meg egy kissé ironikus kozmosz, amely mesterien játszik az illúzióval.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 11:50

Az MI-alapú játéktutorialok rémálma: a Sony új szintre lép

🤓 A videojátékok tutorialjai régóta okoznak fejfájást a játékosoknak és fejlesztőknek egyaránt...

MA 11:34

Az Alphabet tarolt a Wall Streeten: MI-őrület és pénzeső

💵 Az Alphabet lehengerlő, 65%-os árfolyam-emelkedéssel zárta a 2025-ös évet, amire 2009 óta nem volt példa...

MA 11:17

Az űr pezsgője: elképesztő galaxisütközésre bukkantak

🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...

MA 10:57

A januári PS Plusban autóőrület, Mickey‑újrafestés és barlangi túlélés – azonnal töltsd!

Új év, új játékok: 2026 januárjában három izgalmas címmel bővül a PlayStation Plus Essential kínálata...

MA 10:49

A NASA legnagyobb könyvtára lehúzza a rolót – hová kerül a tudás?

A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...

MA 10:43

Az amerikai dollár jövője: összeomlás vagy fordulat 2026-ban?

Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...

MA 10:35

Az ütköző spirálgalaxisok még soha nem voltak ilyen lélegzetelállítóak

Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...

MA 10:30

Az MI 2026-ban: Már megkerülhetetlen a digitális inas

🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...

MA 10:23

Az új brit dróntörvények 2026-tól mindent fenekestül felforgatnak

Érdemes megérteni, hogy az Egyesült Királyságban jelentősen átalakultak a drónokra vonatkozó szabályok, amelyek 2026...

MA 10:15

Az MI 2026-ra tényleg elveszi a munkánkat?

🤔 Egyre nagyobb a bizonytalanság a munkaerőpiacon az MI rohamos fejlődése miatt...

MA 10:10

Az év, amikor a játékosok álma valóra válik: 2026

2026 már most bombasikerű gamer évnek ígérkezik: seregnyi folytatás, új franchise, nagy visszatérő és izgalmas sztori vár mindenkire...

MA 09:57

Az ősi perui trófeafej rejtélyének kulcsa: egy ritka rendellenesség

Egy mumifikálódott fej vizsgálata új megvilágításba helyezi az andoki társadalmak hozzáállását a születési rendellenességekkel élőkhöz...

MA 09:50

A hiányzó fehérje, amely felgyorsítja immunrendszered idő előtti öregedését

Ahogyan telnek az évek, az ősz hajszálak és a gyengülő izmok mellett az immunrendszerünk is változik...

MA 09:44

Az univerzum mégis kockajáték: Bohr diadalmaskodott Einstein felett

🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...

MA 09:36

Az Nvidia H200-ért kitört a vásárlási őrület Kínában

🔥 Az Nvidia H200-as gyorsítókra sosem látott kereslet alakult ki Kínában, miután enyhítettek az amerikai exportkorlátozásokon...

MA 09:30

Az új New York-i polgármester beiktatásán száműzik a techkütyüket

🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...

MA 09:22

Az Eaton lemaradt az MI‑őrületről – most jön a nagy visszatérés?

🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...

MA 09:16

A fény hajtja az arany nanorészecskéket: tisztább ammónia a végeredmény

💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...

MA 09:09

Az Amazon rejtett filmes gyöngyszemei, amikről nem hallottál

🎥 Az Amazon Prime Video kínálata valóságos kincsesbánya azok számára, akik szeretik a mozifilmeket – különösen a 2011 előtti alkotásokat...