Ősi csövek nyomában, így kutatják sejtjeink múltját

Ősi csövek nyomában, így kutatják sejtjeink múltját
A földi élet eredetét kutatva a tudósok sokáig csak találgathatták, miként fejlődött ki a bonyolult, eukarióta sejt. Jelentőséggel bír, hogy a legújabb kutatások szerint a néhány éve felfedezett Asgard-archeák sejtjeiben olyan vázfehérjéket azonosítottak, amelyek a saját citoszkeletális rendszereinkre emlékeztetnek. Ez áttörést hozhat abban, hogy megértsük, miként váltunk azzá, amik ma vagyunk.

Ősi rokonok a tenger mélyén

2010-ben biológusok meglepő felfedezést tettek az Északi-tenger iszapjában: élőlényeket, amelyek DNS-e kísértetiesen hasonlított a miénkre. Az Asgard-archeáknak keresztelt mikrobák leszármazottai között ott találhatók az emberek, a fák, a bálnák – minden olyan élőlény, amelynek sejtmagja és mitokondriuma van. Kb. 2 milliárd évvel ezelőtt egy ilyen Asgard-ős indította el azt az evolúciós ösvényt, amelyből végül az eukarióták, így az ember is kialakult.

Sokáig azonban senki nem tudta, hogyan is néznek ki ezek a titokzatos lények. A DNS-ük elemzése már megtörtént, de élő Asgardot kimutatni, laboratóriumban tenyészteni és mikroszkóppal megfigyelni szinte lehetetlen volt. A tudósok fantáziáját izgatni kezdte, hogy vajon a sejtjeik belső szerkezete mennyire hasonlít a magasabb rendű élőlényekéhez.

Sokkoló hasonlóságok a sejtvázban

Néhány laboratóriumban már képesek voltak Asgard-archeákat tenyészteni, így rálátás nyílt arra, hogyan élnek és fejlődnek ezek az ősi élőlények. Fontos, hogy a kutatások során kiderült: sejtjeikben olyan fehérjék találhatók, amelyek – hozzánk hasonlóan – mikrotubulusokat, vagyis parányi csöves vázakat alkotnak. Ezek a csövek kiemelt szerepet töltenek be az eukarióta sejtfunkciókban: közreműködnek a sejt osztódásában, a kromoszómák rendezésében, a sejtszervecskék mozgatásában, sőt a sejt alakjának kialakításában is.

Most már biztos, hogy ezek a fehérjék jelen vannak az Asgard-archeákban is, ami felveti a kérdést: lehet, hogy sejtváz-építő képességük kulcsszerepet játszott az evolúció nagy ugrásában?

Hiányzó láncszem az evolúcióban

A prokarióta (sejtmag és nagyobb sejtszervecskék nélküli) és az eukarióta sejtek között óriási szakadék tátong. Az evolúció évmilliárdjaiból ez a szakasz szinte teljesen hiányzik, és semmilyen élő “köztes állapotot” nem sikerült felfedezni – egészen az Asgard-archeákig.

Az Asgardok DNS-ében olyan géneket fedeztek fel, amelyek korábban csak eukariótákban voltak ismertek. Ez lehetőséget ad annak feltérképezésére, hogy mivel indult az eukarióta sejt fejlődése: előbb jelent meg a mitokondrium, a sejtmag, a membrán vagy az “alkatrészek”?

Ennek alapján kijelenthető, hogy az Asgard-archeák tanulmányozása szó szerint lebbenti fel a fátylat arról, hogyan jöhetett létre a földi élet komplexitása.


Citoszkeleton: a sejt belső tartórendszere

Az eukarióta sejtek hatalmas méretüket, összetettségüket pontos belső szervezéssel érik el. Ebben a szervezőmunkában döntő szerepe van a citoszkeletonnak – egy szövethálószerű, dinamikus vázrendszernek, amely tubulinok és aktinok segítségével állandóan épül és bomlik. Ez a rendszer adja a sejt alakját, biztosítja a belső szállítást, sőt hozzájárul a sejt mozgásához is.

A legfrissebb kutatásokban sikerült élő Asgard-archeákban ehhez nagyon hasonló, tubulinból épült filamentumos szerkezeteket azonosítani. Ezek a kutatók által AtubA-nak és AtubB-nek nevezett fehérjék képesek voltak laboratóriumi körülmények között – rovarsejtekben – gyorsan, spontán csöveket formálni.

Apró csövek: az evolúció emlékeit őrzik?

A mikrotubulusok az eukarióta sejtekben 13 rudacskából állnak, az Asgard-archeáké viszont csupán 5 rudacskából épül fel. A felépítésük mégis ugyanaz: gyorsan és dinamikusan létrejönnek, szétesnek, alakot formálnak. Ennek ellenére élő archeasejtekben ritkán figyelték meg ezeket a csöveket, emiatt azt feltételezik, hogy speciális folyamatokban, talán a sejtosztódásban vesznek részt. Sejtdúsításuk rendkívül lassú, és körülményes környezetet igényel, ezért az élő megfigyelések komoly kihívást jelentenek.

Jelentőséggel bír, hogy ez a dinamikusan változó csőszerkezet egybevág azzal a teóriával, miszerint az eukarióta sejtmozgás eszközei – például a csillók és ostorok – ilyen rendszerekből eredhettek. Az, hogy az archeák csövei kevesebb elemből épülnek fel, új evolúciós pályákat vet fel.

Merre tovább? A kutatás új korszakot nyithat

A legnagyobb kérdés: vajon mit csinálnak ezek a tubulinok az archeasejtekben? Az, hogy ezek a csövek laboratóriumi körülmények között összeállnak, nem jelenti, hogy hétköznapi körülmények között is gyakori a jelenlétük. Ezért a tudósok most próbálnak olyan Asgard-archeát találni, amelynél gyorsabb az életciklus, és így könnyebb lesz élőben megfigyelni a citoszkeleton szerepét a sejtosztódásban.

Ennek fényében megállapítható, hogy az Asgard-archeák kutatása egy eddig ismeretlen fejlődési útvonalat tárhat fel: a sejtváz kialakulásától a komplex életformák megjelenéséig. Ami addig csak teória volt, most fokozatosan kiderül – parányi csövek, ősi fehérjék és néhány csepp tengeri iszap segítségével.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Te mit gondolsz arról, hogy az ősi élőlények kutatása mennyire befolyásolja a jelenlegi tudományos szemléletet?
  • Te mit tennél, ha találnál egy ilyen különleges, eddig ismeretlen élőlényt a laborodban?


Legfrissebb posztok

MA 20:03

Az Ark EL íróasztal: stílusforradalom vagy giccsparádé?

A home office berendezésében mindenki szeretné megtalálni azt a bútordarabot, amely egyszerre mutatós és funkcionális, ugyanakkor elég strapabíró is, hogy bírja a mindennapi használatot...

MA 19:50

Az evolúció bajnokai: hogyan diadalmaskodtak az önfeláldozó hangyák?

A hangyák világa legalább annyira izgalmas, mint egy népszerű sci-fi, hiszen ezek az apró rovarok – amelyek akár néhány tucatnyi, de akár többmilliós kolóniákban is élhetnek – sikerüket nem az egyének erejének, hanem a számosságnak és a közösség hatékonyságának köszönhetik...

MA 19:34

A HPE súlyos sérülékenysége miatt azonnal frissítsen mindenki

⚠ A HPE OneView rendszerében felfedezett, maximális súlyosságú sebezhetőség súlyos gondokat okozhat a cégeknek, ha nem lépnek időben...

MA 19:16

Az Amazon-üzlet bukása pecsételte meg az iRobot sorsát

Colin Angle, az iRobot alapítója a cégét a nappalijából indította, és több mint 35 éven át építette, miközben 50 milliónál is több Roomba robotporszívót adott el világszerte...

MA 19:04

Az apák fittsége formálja a gyerekek jövőjét? A sperma-RNS a kulcs

Nem csak az anya, hanem az apa életmódja is – étrendje, testmozgása, stresszszintje, nikotinhasználata – képes hatni a születendő gyermekekre, méghozzá nem kizárólag genetikai úton...

MA 18:49

Az egyetem, ahol 3,5 millióan lettek adatlopás áldozatai

🔒 Majdnem 3,5 millió jelenlegi és volt hallgató, alkalmazott és beszállító adata szivárgott ki, miután a hírhedt Clop zsarolóvírus-csoport behatolt a Phoenix Egyetem (University of Phoenix) rendszerébe augusztusban...

MA 18:33

Az egészség titka: sejtjeink így zárják ki a szabadgyököket

🧠 A svédországi Lund Egyetem kutatói először rögzítették azt a pillanatot, amikor egy sejt képes lezárni a membránjában futó csatornákat, hogy megvédje magát a káros szabadgyököktől...

MA 18:17

Az olaszok lecsaptak az Apple-re: gigabírság az App Store miatt

Az olasz versenyhatóság közel 99 millió eurós, azaz mintegy 38 milliárd forintos bírságot szabott ki az Apple-re, mert visszaélt a piaci fölényével az App Store-ban...

MA 17:49

A Samsung beelőzi az összecsukható iPhone-t: érkezik az új kihívó

Az Apple hajlítható iPhone-ját még be sem jelentették, de a Samsung máris egy újabb versenytárs fejlesztésén dolgozik...

MA 17:18

Az iRobot Roomba megmenekült: minden marad a régiben

🚽 A Roomba porszívók tulajdonosai aggódva figyelték a fejleményeket, miután a gyártó iRobot csődeljárása során a kínai Picea kezébe került...

MA 17:02

Az ukrán hacker bukása: súlyos csapás a Nefilim zsarolóbandára

🔒 Egy 35 éves ukrán férfi, Artem Alekszandrovics Sztrizsak beismerte, hogy részt vett a Nefilim nevű zsarolóvírus-banda támadásaiban, amelyek főként nagy bevételű amerikai, norvég, francia, svájci, német és holland vállalatokat céloztak...

MA 16:49

Az Xbox válságban? Közeleg a forradalmi átalakulás

A Microsoftnál az utóbbi időben tömeges elbocsátások és stúdióbezárások rázták meg az Xbox-részleget, többen már le is írták a konzolt...

MA 16:34

Az új RAM-átverések tarolnak – így védekezz ellenük

Érdekes jelenség, hogy a dráguló rendszermemóriák miatt egyre gyakoribbak a RAM körüli csalások...

MA 16:17

Az NHS egyik kulcsbeszállítóját súlyos zsarolóvírus-támadás érte

💉 Anglia Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának (NHS) egyik kulcsfontosságú technológiai beszállítója, a DXS International december közepén zsarolóvírus-támadást szenvedett el...

MA 16:03

A tengeri rózsa ősi titka: az állati sejttípusok eredete

🐬 Minden állat testében azonos a genetikai állomány, mégis rendkívül változatos sejttípusok és szövetek alakulnak ki...

MA 15:34

Az új ChatGPT-arcok: vállalati robot vagy zabolátlan haver?

🤖 A karácsony előtti fejlesztéshullám a ChatGPT-nél idén is folytatódik. Az OpenAI bevezette a vadonatúj személyiségbeállításokat, amelyeket a Characteristics menüpont alatt érhetsz el...

MA 15:18

A kóbor macskák titkai hozhatják vissza a walesi vadmacskákat

🐱 A Walesben élő elvadult és kóbor macskák rejtett életét vizsgáló új kutatás izgalmas lehetőségeket villant fel a kihalt európai vadmacska visszatelepítésére...

MA 15:01

Az arcod lesz az új SIM-ed Dél-Koreában

Dél-Korea újabb frontot nyit az adatlopási hullám ellen: hamarosan kötelező lesz arcfelismeréssel igazolnod magad, ha mobil-előfizetést vásárolsz...

MA 14:49

A régi ASUS Live Update-hiba? Pánikra semmi ok!

🙂 Az elmúlt napokban ismét előtérbe került az ASUS Live Update sérülékenysége, amely CVE-2025-59374 kódon szerepel az ismert sebezhetőségek között...