
A ritka vendégek jelentősége
A csillagközi objektumok nem a Naprendszerben keletkeztek, nem is keringenek a Nap körül, csupán átsuhannak rajtunk – mégis ezek a különleges látogatók páratlan lehetőséget kínálnak galaxisunk távoli régióinak tanulmányozására. Fontos kiemelni, hogy a 3I/ATLAS előtt mindössze két ilyen objektumot – az 1I/’Oumuamuát és a 2I/Borisovot – sikerült azonosítani. A kutatók izgatottak: ahogy egyre több ilyen vándorra bukkanunk, egyre teljesebb képet kaphatunk arról, hogyan formálódnak a csillagrendszerek.
Felfedezés az ATLAS-szal
A 3I/ATLAS észlelését a NASA által támogatott Aszteroida Föld-becsapódási Utolsó Figyelmeztető Rendszer (ATLAS, Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) tette lehetővé. A négy teleszkópból álló globális hálózat – Hawaii, Chile és Dél-Afrika adatai alapján – minden éjjel átfésüli az eget mozgó objektumok után kutatva. Az ATLAS-ról elnevezett objektum miatt szerencsére nem kell aggódni: nem közelíti meg a Földet jobban, mint a Napot, vagyis ütközésveszély kizárt.
Tulajdonságai alapján minden esély megvan rá, hogy a 3I/ATLAS egy üstökös. Felszíne körül diffúz gáz- és porfelhő – kóma – figyelhető meg, amely az elkövetkezőkben várhatóan érdekes változásokon megy keresztül, ahogy közelebb kerül a Naphoz. Bár az objektum jégből álló komponensei a felszín alatt rejtőzhetnek, ezek napközelség hatására párologhatnak, aktívvá válhatnak.
A kutatók most arra készülnek, hogy a Hubble-űrtávcsővel és a James Webb-űrteleszkóppal olyan részletes vizsgálatokat végezzenek, amelyek feltárják a felszabaduló gázok összetevőit (például H2O, CO vagy CO2 jelenlétét). Ez adhat végső választ arra, pontosan milyen jeges anyagok uralják a 3I/ATLAS-t, és mekkora mennyiségben vannak jelen.
Méret, sebesség, kor: új rekorder születik?
A jelenlegi megfigyelések szerint a 3I/ATLAS sok szempontból felülmúlja elődeit. Hiperbolikus pályán halad, közel 60 kilométer/másodperces, azaz 216 000 km/h sebességgel (szemben az ‘Oumuamua 26, illetve a Borisov 32 km/s tempójával). Átmérőjét egyelőre legfeljebb 10 km-re becsülik – ez körülbelül százszorosa az ‘Oumuamuának és tízszerese a Borisovnak. Külön figyelmet érdemel, hogy ilyen nagy méretű objektumból galaxisunkban a fizika törvényei alapján lényegesen kevesebbre számítanánk – valószínű, hogy pontosabb mérésekkel kisebb értéket fognak megállapítani.
Életkorát tekintve a 3I/ATLAS 3 és 11 milliárd év közé eshet, ami azt jelentené, hogy akár olyan idős is lehet, mint maga a galaxis. Következésképp, ha a magasabb becslés igazolódik, az objektum akár a galaxis keletkezésének hajnalából is származhat, amikor az első csillagok és bolygók kialakultak.
Verseny az idővel: így zajlott a felfedezés
A felfedezés pillanata izgalmas és feszült volt: a vizsgálatban résztvevők egy része épp nyaralt, amikor értesült a szenzációról. Mindenkinek gyorsan kellett reagálnia, hogy a csillagközi eredetet még más kutatócsoportok előtt megerősítsék. A világ több pontján működő teleszkópokat pillanatok alatt átirányították az égitest felé, hogy begyűjtsék a legelső adatokat. Külön érdemes kiemelni, hogy az észlelésben kulcsszerepet játszó ATLAS-projekt fejlesztése évek óta zajlik – a mostani felfedezés igazán látványosan bizonyította működése sikerét.
Miközben a kutatók a koordináció és a gyors adatfeldolgozás kihívásával küzdöttek, megindult az együttműködés a NASA, az Európai Déli Obszervatórium, számos amerikai és európai egyetem, valamint több dél-amerikai és ázsiai obszervatórium között. A Southern Astrophysical Research Telescope és a Gemini Obszervatórium is azonnal bekapcsolódott a magas színvonalú, részletes adatgyűjtésbe, hogy az elemzésekhez minden rendelkezésre álljon.
Új korszak a csillagközi égitestek kutatásában
Az új csillagközi látogató felfedezése bizonyítja, hogy egyre fejlettebb eszközökkel, egyre gyakrabban tudjuk elcsípni ezeket a ritka vándorokat. Bár a mostani példa még mindig ritkaságszámba megy, a következő néhány évben – például a Vera C. Rubin Obszervatórium (Vera C. Rubin Observatory) segítségével – már évente újabb ilyen objektumokat találhatunk. Ennek köszönhetően hamarosan valós mintát kaphatunk a galaxisunkból érkező üstökösökből és aszteroidákból, feltárva így a világegyetem keletkezését övező titkokat.