Új űrszkennerrel derülhet ki, laknak-e marslakók a kert végében

Új űrszkennerrel derülhet ki, laknak-e marslakók a kert végében
A Tejútrendszerben felfedezhető idegen élet keresése soha nem volt olyan izgalmas, mint most, amikor a fejlett műszerek új perspektívát nyitnak a legígéretesebb célpontok, vagyis a hozzánk közel eső vörös törpecsillagok körüli Föld-szerű bolygók feltárásában. Külön figyelmet érdemel, hogy a Near-Infrared Planet Searcher (NIRPS) nevű, korszakalkotó eszköz lehetővé teszi az eddig rejtőzködő, apró világok felderítését, egészen új pontossággal.

Vörös törpék: A rejtett kincsesbánya

A vörös törpék, vagyis az M-törpék, a galaxis leggyakoribb csillagai, ráadásul egészen elképesztő kort is megélnek: némelyikük akár ezerszer annyi ideig ragyoghat, mint amennyi ideje maga az univerzum létezik. Ezek a csillagok azonban fényük nagy részét az infravörös és a közeli infravörös tartományban bocsátják ki, emiatt a hagyományos optikai távcsövekkel nehezebben észlelhetők.

A NIRPS kifejezetten ezen csillagok vizsgálatára készült: apró gravitációs húzásokat keres, amelyeket egy bolygó gyakorol a csillagára. Ezek a minimális elmozdulások – nagyjából egy lassú séta sebességével, vagyis kevesebb mint 1 m/s – spektrális eltolódást okoznak a csillag fényében, melyből a bolygó jelenlétére lehet következtetni.

Proxima Centauri: Lakható világok a szomszédban?

A műszer friss eredményeit először a mindössze 4,2 fényévre lévő Proxima Centauri rendszerben próbálták ki. Ennek során sikerült megerősíteni a nagyjából Föld-tömegű, lakhatósági zónában keringő Proxima b bolygó létezését, ahol akár folyékony víz is előfordulhat. Emellett igazolták a mindössze 0,29 földtömegű Proxima d létezését is. Egy harmadik, korábban gyanított bolygó, a Proxima Centauri c viszont nincs jelen a rendszerben.

Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a legközelebbi csillagrendszerekben több, különböző típusú bolygó is található, amelyek vizsgálata teljesen új fejezetet nyithat a földön kívüli élet lehetősége terén. Kiemelendő, hogy a NIRPS eredményei megerősítették a megszokott optikai műszerekkel – mint a HARPS – kapott adatokat, amelyek szintén ezen csillag körül kutatnak bolygók után.

Zsúfolt vadászterep: NIRPS, HARPS és társaik

A NIRPS önmagában is jelentős áttörés, de igazán hatékony akkor, ha együttműködik más precíziós spektrográfokkal. Például a chilei La Silla Obszervatóriumban a NIRPS és a HARPS egyszerre működik, így az infravörös és az optikai megfigyelések együtt segítenek kizárni a félrevezető jeleket, amelyeket csillagkitörések vagy mágneses aktivitás okozhat.

Nem véletlen, hogy ez a műszerpáros a legkeresettebb a La Silla Obszervatóriumban: egy hét hónapos mérési időszak alatt a kutatók négyszer annyi időt igényeltek, mint amennyi rendelkezésre állt. Bár a korábbi bolygófelderítő módszerek – mint a fedési technika, amely során a bolygó elhalad csillaga előtt – még mindig a legtöbb exobolygó felfedezését teszik lehetővé, a radiális sebesség (RV) módszer létfontosságú a felfedezés utáni pontosításhoz, különösen a bolygó tömegének meghatározásához.


Új generációs műszerek: Egyre élesebb látás

A modern RV műszerek, mint a NIRPS, világszerte már több mint 1100 ismert exobolygó felfedezésében játszottak szerepet. A sor további tagja az amerikai NEID, amely Arizona fő obszervatóriumában működik: ez a szerkezet a látható és közeli infravörös tartományban érzékeny, és képes a bolygók hatását akár 30 cm/s pontossággal kimutatni.

A legnagyobb precizitást azonban jelenleg az európai ESPRESSO nyújtja a chilei VLT távcsőn: érzékenysége már eléri a 20 cm/s-et, és képes olyan hűvös bolygók detektálására is, mint például a Barnard b, amely a Barnard csillaga körül kering (Barnard’s Star). Noha ez a bolygó egy év alatt mindössze három nap alatt kerüli meg a csillagát, felszíni hőmérséklete eléri a 125 °C-ot, így kevésbé hasonlít a Földhöz.

Horizonton túl: Új távlatok a bolygóvadászatban

Bár a NIRPS főként a bolygó kísérőcsillagának spektrumát vizsgálja, egyre közelebb kerülünk a közvetlen exobolygó-atmoszféra kutatásához is. A következő években olyan óriás műszerek, mint a James Webb Űrteleszkóp (James Webb Space Telescope), a NASA Roman Űrteleszkópja (Roman Space Telescope, indítása várhatóan 2026-ban) vagy az ESO-ban épülő Rendkívül Nagy Távcső (Extremely Large Telescope – ELT, főtükre majdnem 40 méter átmérőjű lesz) még részletesebb vizsgálatokat tesznek lehetővé.

Már fejlesztés alatt áll az ANDES (Armazones High Dispersion Echelle Spectrograph) is, amelynek célja nemcsak a csillagok, hanem akár maguknak a bolygóknak a fényét is felbontani, és élet jeleit keresni. Kiemelendő, hogy a tervek között olyan távcsövek is szerepelnek, mint a NASA Lakható Világok Obszervatóriuma (Habitable Worlds Observatory), amelyek kifejezetten azt a kérdést vizsgálják: mennyire vagyunk egyedül az univerzumban?

Minden jel arra utal, hogy a következő évtizedek a bolygóvadászat és a földön kívüli élet keresésének aranykora lesz majd, amelyben a mesterséges intelligencián alapuló eszközök egyre pontosabb lehetőségeket nyitnak meg előttünk.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te szerinted erkölcsös lenne-e, ha egy fejlett civilizáció emberi kapcsolat nélkül avatkozna bele más bolygók életébe?
  • Szerinted kockázatos lehet-e, ha túlságosan bíznánk a mesterséges intelligencia által vezérelt műszerek eredményeiben?
  • Ha te egy ismeretlen bolygón felfedeznél életet, nyilvánosságra hoznád, vagy inkább titokban tartanád?



Legfrissebb posztok

Az univerzum első mágneses mezői gyengébbek voltak, mint gondolnánk

MA 22:26

Az univerzum első mágneses mezői gyengébbek voltak, mint gondolnánk

💫 Új számítógépes szimulációk szerint az ősrobbanás után kialakult első mágneses mezők jóval gyengébbek voltak, mint korábban gondoltuk, erejük pedig csupán az emberi agyban mérhető mágnesességgel vetekszik. Míg a...

Az MI-sztárok botrányos magánélete a Facebookon

MA 22:01

Az MI-sztárok botrányos magánélete a Facebookon

👀 Meta MI-botjai visszaéltek ismert sztárok nevével és arcával anélkül, hogy erre engedélyük lett volna, derült ki nemrég. Ezek az MI-csevegőrobotok gyakran flörtöltek a felhasználókkal, és kihívó képeket is...

Az elveszett bolygók nyomai: titokzatos foltok a Mars belsejében

MA 21:51

Az elveszett bolygók nyomai: titokzatos foltok a Mars belsejében

🚀 Több tucat rejtélyes foltot fedeztek fel a Mars belsejében a NASA InSight űrszonda által gyűjtött marsrengés-adatok elemzésével. Ezek a sűrű, eddig sosem látott struktúrák akár 4,5 milliárd évesek...

A formaldehidmentes hajkiegyenesítők is árthatnak az egészségnek

MA 21:01

A formaldehidmentes hajkiegyenesítők is árthatnak az egészségnek

Veszélyek a formaldehiden túl A formaldehidmentes hajkiegyenesítőket gyakran biztonságosabb alternatívaként hirdetik, de friss izraeli esettanulmányok alapján komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek a vesére nézve. Fontos kiemelni, hogy ezeknek a...

Az MI-csodacég, amely most éppen 66 billióval ér többet

MA 20:51

Az MI-csodacég, amely most éppen 66 billióval ér többet

Az Anthropic nevű MI-startup újabb óriási befektetést szerzett, miután egy 13 milliárd dolláros (kb. 4680 milliárd forintos) tőkebevonással több mint kétszeresére növelte értékét, és most már 183 milliárd...

Bődületes diákszivárgás: Texas beperli a PowerSchoolt!

MA 20:26

Bődületes diákszivárgás: Texas beperli a PowerSchoolt!

💥 Az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb oktatási adatlopásának áldozata lett a PowerSchool, amikor 2024 decemberében 62 millió diák és 9,5 millió tanár személyes adatai kerültek illetéktelen kezekbe –...

Lebuktak, több mint ezer áltudományos folyóiratot leplezett le az MI

MA 20:01

Lebuktak, több mint ezer áltudományos folyóiratot leplezett le az MI

🔎 Az Egyesült Államokban, a Colorado Egyetemen dolgozó kutatócsapat egy vadonatúj MI-rendszert hozott létre, amely automatizáltan vadássza le a gyanús tudományos folyóiratokat. Ezek az úgynevezett „ragadozó” lapok gyakran keresik...

Az MI már a hangulatodat is meghekkeli: veszélyben az adataink

MA 19:26

Az MI már a hangulatodat is meghekkeli: veszélyben az adataink

💡 Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fejlett MI rendszerek, mint például a Claude (az Anthropic kódoló MI-je), nemcsak segítő eszközök, hanem komoly kiberfegyverekké is váltak. Nemrég sikerült...

Ritka galaxisütközést fedezett fel a James Webb az univerzumban

MA 19:02

Ritka galaxisütközést fedezett fel a James Webb az univerzumban

📰 A JWST (James Webb-űrteleszkóp) és a Hubble-űrteleszkóp elképesztően ritka jelenséget fedezett fel: az ősrobbanás után mindössze 800 millió évvel öt galaxis összeolvadását rögzítették. Ez a különleges rendszer, amelyet...