Lehet, hogy az első csillagok mégsem voltak annyira óriásiak, mint gondoltuk

A világegyetem legelső csillagainak természete régóta foglalkoztatja a csillagászokat. Ezek a csillagok szülőanyái voltak azoknak az új kémiai elemeknek, amelyek révén később bolygók és további csillaggenerációk születhettek. Az első csillagok kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, tömegük pedig akár több százszorosa, vagy ezerszerese is lehetett a Napénak – fényességük pedig milliószorosan múlta felül saját csillagunkét. Rendkívül rövid életük végén szupernóvaként robbantak fel, nyomukban sem idő, sem alapanyag nem maradt bolygók létrejöttére. Ráadásul mindezidáig biztosra vettük, hogy ezek a csillagóriások már rég elpusztultak, és semmilyen formában nem maradhattak fenn az utókornak.

Új kutatások: mégis lehettek „kisebbek” is

Jelentőséggel bír, hogy most két, 2025-ben publikált tanulmány arra utal: a világegyetem hajnalán összeomló gázfelhőkben nemcsak óriáscsillagok, hanem kisebb tömegű égitestek is születhettek. Az egyik kutatócsoport számítógépes szimulációval modellezte, hogy a turbulencia miként darabolhatja apróbb gázcsomókra a felhőt, lehetővé téve ezzel kisebb csillagok képződését. A másik, laboratóriumi vizsgálat arra világított rá, hogy a csillagkeletkezéshez nélkülözhetetlen molekuláris hidrogén a vártnál hamarabb és nagyobb mennyiségben jelent meg – sőt, a katalizátor, amely ezt elősegíti, valószínűleg sok kémiatanárt meglepne.

Eddig ezzel szemben úgy gondoltuk, hogy csak a Nap tömegének sokszorosával rendelkező, forró felhők képesek csillagokat létrehozni. Az új eredmények szerint azonban akár a világegyetem első 50–100 millió évében is sokkal aktívabb lehetett a kémia, mint hittük, így a kisebb tömegű, hosszú életű csillagok is megszülethettek, és némelyikük még most is megfigyelhető.

Hogyan születnek csillagok?

Csillag akkor születik, amikor egy óriási, hidrogénből álló felhő saját gravitációja hatására összeomlik, egészen addig, amíg annyira besűrűsödik, hogy beindul a magfúzió. Ez az a folyamat, amikor például hidrogénatomok egyesülnek és hélium keletkezik, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ez az energia fűti fel a csillag belsejét, fényessége (luminozitása) is ettől függ.

A csillagok élete során a fúziós reakciók során egyre nehezebb elemek jönnek létre egészen a vashoz hasonló nehézfémekig – igaz, ez csak a nagyon nagytömegű csillagok sajátja. Amikor elfogynak az „üzemanyagok”, a csillag elhal: kisebb tömeg esetén egyszerűen elpárolog, a nagyobbaknál viszont szupernóva-robbanás is lezárhatja a pályafutást. Az ilyen óriási csillagok csak néhány millió évig élnek, míg a kisebbek élettartama akár ezermilliárd évig is tarthat.

A hűtő kémia és a csillagszületés

A protocsillag-felhők eredetileg nagyon melegek voltak, emiatt csak a legnagyobb tömegűek tudtak a belső hőnyomás ellenére összeomlani és csillaggá válni – vagyis a kisebb tömegű felhők esélytelenek voltak egészen addig, amíg ki nem tudtak hűlni. A gáz csak akkor hűl, ha képes fény formájában energiát leadni; a hidrogén- és héliumatomok azonban több ezer fok alatt ebben gyengék, viszont a molekuláris hidrogén (H₂) hatékonyabb hűtő. Ez infravörös sugárzással csökkenti a felhő hőmérsékletét, elősegítve a gravitációs összeomlást.


Hélium-hidrid: a nem várt katalizátor

Érdekesség, hogy a Max Planck Intézet kutatói most kimutatták: az univerzum legelső molekulája, a hélium-hidrid (HeH⁺) a korábban gondoltnál jóval nagyobb mennyiségben lehetett jelen akkoriban. Ez a molekula, bár normál körülmények között a hélium közömbös, a világegyetem sötét és ritka hajnalában mégis képes volt reakcióba lépni. A HeH⁺ hidrogén-deuteriddel (HD) lép reakcióba, és így közvetve elősegíti a molekuláris hidrogén gyorsabb létrejöttét, ráadásul maga is hűtőként viselkedik. Ez a folyamat jelentősen segítette a kisebb tömegű felhők gyorsabb lehűlését, így újabb csillagkeletkezési út nyílt meg.

Turbulencia: a tömeg meghatározója

Egy másik kutatócsoport a turbulens áramlások szerepét vizsgálta: szimulációjuk szerint az ősi gázfelhők nagy örvényei és lökéshullámai miatt sok, kisebb tömegű csomó is elkülönülhetett, amelyekből végül főként Nap-tömegű vagy annál akár negyvenszer nagyobb csillagok születhettek – vagyis nemcsak az óriások domináltak.

Ennek fényében elképzelhető, hogy a ma is megfigyelhető legrégibb csillagok között vannak olyan elsőgenerációs égitestek, amelyek tömege a Napéhoz hasonló, és akár az első bolygók kialakulásának is utat nyithattak.

Vajon megtaláljuk-e a régieket?

Az igazi kihívás jelenleg ezeknek a kicsi, halvány ősi csillagoknak a megtalálása – fényük annyira gyenge, hogy a földi és űrtávcsövek számára is szinte kivehetetlenek. Voltak már biztató észlelések, de egyik sem teljesen bizonyított. Ha valóban ott rejtőznek ezek az ősi csillagok, hamarosan a legmodernebb műszereink segítségével végre rálelhetünk az univerzum legidősebb túlélőire.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján


Legfrissebb posztok

MA 09:57

Az orosz télnél is halálosabb betegségek tizedelték meg Napóleon seregét

🔫 1812-ben Napóleon hatalmas sereggel – mintegy 500 000 katonával – rohanta meg Oroszországot...

MA 13:01

Óriáshét jön, ezek a részvények mozdíthatják meg a tőzsdét

Az előttünk álló héten igazi eredménydömping várható, hiszen több mint 150 S&P 500-as cég teszi közzé negyedéves számait...



MA 12:59

Az Amazon új gombja eldönti, mit rendelj haza

Az online vásárlás sokak számára kimerítő élmény: az ember órákon át böngészi a végtelen terméklistákat, értékeléseket olvas, és végül nehezen dönt...



MA 12:30

Az MI már túlságosan engedékeny, meglepő a nyelvi modellek szervilizmusa

Lényeges hangsúlyozni, hogy a nagy nyelvi modelleknél (LLM) széles körben elterjedt a hajlam a felhasználók kritikátlan kiszolgálására, még akkor is, ha ez a pontosság rovására megy...



MA 12:01

Az univerzum első rádióhullámai segíthetnek feltárni a sötét anyagot

📺 A világegyetem legelső időszaka, a kozmikus sötét korszak új lehetőséget kínál a sötét anyag természetének feltárására...



MA 12:00

A Noperthedron rejtélye, az első forma, amely nem fér át önmagán

Képzeld el, hogy a kezedben két dobókocka van. Vajon lehetséges-e, hogy az egyiken olyan lyukat fúrj, amelyen a másik, vele azonos méretű dobókocka átcsúszhat?..

MA 11:30

Az ősi keselyűfészkek titkai: cipők, csúzlik és történelem

🕊 Egyedülálló régészeti leleteket találtak dél-spanyolországi sziklafalakon fészkelő saskeselyűk ősi fészkeiben – köztük 25 különböző cipőt, egy számszeríj-nyilat, egy csúzli darabját és egy több mint 625 éves, vaddisznóbőrből készült, vörös díszítésű tárgyat, amelyet talán szokatlan maszkként használtak...

MA 11:01

Fémdarabot találtál a Coládban? Ezeket dobd ki!

Háromféle Coca-Cola üdítőt hívott vissza a gyártó az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy fém szennyeződés kerülhetett néhány dobozba...

MA 10:58

Az európai kormányok titkosítást követelnek, de minket megfigyelnének

🔒 Adatbiztonság, kommunikációvédelem és erős titkosítás – ezek a szavak hangzottak el leggyakrabban a múlt héten Strasbourgban, a Matrix-konferencián...

MA 10:49

Az Oreo gyártója MI-re bízza a reklámjait

🍪 A Mondelez – az Oreo és a Cadbury csokoládék gyártója – új generatív MI-eszközt vezet be, amellyel várhatóan 30–50%-kal csökkenti a reklám- és tartalomgyártás költségeit...



MA 10:41

Az űrviharok valós veszélyei, szimulációkkal készülnek a katasztrófákra

🌌 A napviharok ma már mindennapos beszédtéma az űriparban, hiszen technológiai fejlődésünk hihetetlen ütemben zajlik, ám ezzel együtt nő sérülékenységünk is az űrből érkező veszélyekkel szemben...



MA 10:33

Az első motoros cipő: a Nike meghajtott lábbelije

A Nike újabb őrülettel állt elő: bemutatták a világ első motoros lábbelijét, amelynek célja, hogy a gyalogláshoz és a kocogáshoz is elektromos rásegítést adjon...

MA 10:24

Az új Firefox-szabály: minden kiegészítő árulja el, mit gyűjt

🔍 A Mozilla szigorítja az adatgyűjtés átláthatóságát a Firefox böngészőben: november 3-tól minden új kiegészítő fejlesztőjének nyilatkoznia kell, hogy az adott bővítmény gyűjt-e vagy megoszt-e személyes felhasználói adatokat harmadik féllel...



MA 10:18

Az új Halo, a Kampány Evolved most tényleg tarol?

🎮 Különösen fontos kiemelni, hogy huszonötödik évfordulójára teljes remake-et kap a Halo: Combat Evolved (Halo: Combat Evolved), amely 2026-ban érkezik Xbox Series X/S-re, PC-re, és először PlayStation 5-re is...

MA 10:09

Álhalálhírekkel törik fel a LastPass jelszótárait

🕵 Október közepe óta a LastPass felhasználói komoly adathalász-hullámmal néznek szembe. Egy pénzéhes hackercsoport, az UNC5356, ügyesen kihasználja a vállalat öröklési folyamatát, és úgy próbál hozzáférni a jelszótárakhoz, hogy hamis halotti anyakönyvi kivonatra hivatkozva kér hozzáférést a fiókokhoz – mintha azt egy családtag indította volna...



MA 10:01

Új korszak kezdődik a WhatsAppnál, csak a Meta MI marad

🚀 Jövő januártól a WhatsApp minden rivális, általános célú MI-chatbotot – köztük a ChatGPT-t és a Perplexityt – kitilt a platformról...

MA 09:49

Az Apple-re milliárdos büntetés vár a brit App Store-ügyben

💸 Az Apple akár 690 milliárd forintot is fizethet azt követően, hogy elveszítette a brit versenyjogi pert, amelyben azzal vádolták, hogy a zárt App Store-rendszerével túlárazta szolgáltatásait a fejlesztők és a felhasználók kárára...

MA 09:42

Az újabb madárinfluenza-hullám komoly veszélyt jelent

Az idei nyáron szinte eltűntnek hitt madárinfluenza újra visszatért az Egyesült Államokba, és ez nemcsak a szárnyasokat, hanem a tejhasznú szarvasmarhákat is érinti...



MA 09:32

Az Apple texasi MI-szervereket kezd szállítani: tényleg amerikai?

Az Apple elindította első, Texasban gyártott MI-szervereinek szállítását, amelyek a vállalat Apple Intelligence és Private Cloud Compute szolgáltatásait hajtják majd...