Új kutatások: mégis lehettek „kisebbek” is
Jelentőséggel bír, hogy most két, 2025-ben publikált tanulmány arra utal: a világegyetem hajnalán összeomló gázfelhőkben nemcsak óriáscsillagok, hanem kisebb tömegű égitestek is születhettek. Az egyik kutatócsoport számítógépes szimulációval modellezte, hogy a turbulencia miként darabolhatja apróbb gázcsomókra a felhőt, lehetővé téve ezzel kisebb csillagok képződését. A másik, laboratóriumi vizsgálat arra világított rá, hogy a csillagkeletkezéshez nélkülözhetetlen molekuláris hidrogén a vártnál hamarabb és nagyobb mennyiségben jelent meg – sőt, a katalizátor, amely ezt elősegíti, valószínűleg sok kémiatanárt meglepne.
Eddig ezzel szemben úgy gondoltuk, hogy csak a Nap tömegének sokszorosával rendelkező, forró felhők képesek csillagokat létrehozni. Az új eredmények szerint azonban akár a világegyetem első 50–100 millió évében is sokkal aktívabb lehetett a kémia, mint hittük, így a kisebb tömegű, hosszú életű csillagok is megszülethettek, és némelyikük még most is megfigyelhető.
Hogyan születnek csillagok?
Csillag akkor születik, amikor egy óriási, hidrogénből álló felhő saját gravitációja hatására összeomlik, egészen addig, amíg annyira besűrűsödik, hogy beindul a magfúzió. Ez az a folyamat, amikor például hidrogénatomok egyesülnek és hélium keletkezik, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ez az energia fűti fel a csillag belsejét, fényessége (luminozitása) is ettől függ.
A csillagok élete során a fúziós reakciók során egyre nehezebb elemek jönnek létre egészen a vashoz hasonló nehézfémekig – igaz, ez csak a nagyon nagytömegű csillagok sajátja. Amikor elfogynak az „üzemanyagok”, a csillag elhal: kisebb tömeg esetén egyszerűen elpárolog, a nagyobbaknál viszont szupernóva-robbanás is lezárhatja a pályafutást. Az ilyen óriási csillagok csak néhány millió évig élnek, míg a kisebbek élettartama akár ezermilliárd évig is tarthat.
A hűtő kémia és a csillagszületés
A protocsillag-felhők eredetileg nagyon melegek voltak, emiatt csak a legnagyobb tömegűek tudtak a belső hőnyomás ellenére összeomlani és csillaggá válni – vagyis a kisebb tömegű felhők esélytelenek voltak egészen addig, amíg ki nem tudtak hűlni. A gáz csak akkor hűl, ha képes fény formájában energiát leadni; a hidrogén- és héliumatomok azonban több ezer fok alatt ebben gyengék, viszont a molekuláris hidrogén (H₂) hatékonyabb hűtő. Ez infravörös sugárzással csökkenti a felhő hőmérsékletét, elősegítve a gravitációs összeomlást.
Hélium-hidrid: a nem várt katalizátor
Érdekesség, hogy a Max Planck Intézet kutatói most kimutatták: az univerzum legelső molekulája, a hélium-hidrid (HeH⁺) a korábban gondoltnál jóval nagyobb mennyiségben lehetett jelen akkoriban. Ez a molekula, bár normál körülmények között a hélium közömbös, a világegyetem sötét és ritka hajnalában mégis képes volt reakcióba lépni. A HeH⁺ hidrogén-deuteriddel (HD) lép reakcióba, és így közvetve elősegíti a molekuláris hidrogén gyorsabb létrejöttét, ráadásul maga is hűtőként viselkedik. Ez a folyamat jelentősen segítette a kisebb tömegű felhők gyorsabb lehűlését, így újabb csillagkeletkezési út nyílt meg.
Turbulencia: a tömeg meghatározója
Egy másik kutatócsoport a turbulens áramlások szerepét vizsgálta: szimulációjuk szerint az ősi gázfelhők nagy örvényei és lökéshullámai miatt sok, kisebb tömegű csomó is elkülönülhetett, amelyekből végül főként Nap-tömegű vagy annál akár negyvenszer nagyobb csillagok születhettek – vagyis nemcsak az óriások domináltak.
Ennek fényében elképzelhető, hogy a ma is megfigyelhető legrégibb csillagok között vannak olyan elsőgenerációs égitestek, amelyek tömege a Napéhoz hasonló, és akár az első bolygók kialakulásának is utat nyithattak.
Vajon megtaláljuk-e a régieket?
Az igazi kihívás jelenleg ezeknek a kicsi, halvány ősi csillagoknak a megtalálása – fényük annyira gyenge, hogy a földi és űrtávcsövek számára is szinte kivehetetlenek. Voltak már biztató észlelések, de egyik sem teljesen bizonyított. Ha valóban ott rejtőznek ezek az ősi csillagok, hamarosan a legmodernebb műszereink segítségével végre rálelhetünk az univerzum legidősebb túlélőire.