A fehérjék többet mesélnek az ősi emberről, mint a DNS valaha is fog

A fehérjék többet mesélnek az ősi emberről, mint a DNS valaha is fog
Az emberi evolúció történetének részletes feltárásában a DNS-elemzés évekig forradalmi áttörést jelentett, ám van egy szigorú korlátja: a DNS nem örökéletű. Amint egy élőlény meghal, genetikai állománya azonnal bomlani kezd, és még a legideálisabb, hideg környezetben is mindössze 6,8 millió év alatt teljesen eltűnik. Ez azért komoly probléma, mert az emberré válás kritikus szakasza jóval ezen a határon túlra esik. A két lábon járó főemlősök nagyjából 7 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, miközben az emberi nem (Homo) csak 2,6 millió éve tűnt fel. A forró, változékony afrikai körülmények között pedig a DNS még hamarabb megsemmisül – vagyis a kulcsfontosságú evolúciós pillanatok többségéhez DNS-ből nem juthatunk közvetlen tudáshoz. Ezért vált a paleoproteomika, vagyis az ősi fehérjék vizsgálata az utóbbi évek egyik legizgalmasabb területévé. A fehérjemolekulák ugyanis nemcsak hosszabb életűek, hanem szerkezetük is stabilabb, mint a DNS-é. Egy Harvard-i kutatócsoport szerint a fehérjék akár több millió éven át is túlélhetnek, információt hordozva az évmilliók óta elveszett ősökről. Nem elhanyagolható az sem, hogy a fehérjék „utasításait” ugyanúgy a DNS határozza meg, így a fehérjeszekvencia vizsgálatával közvetve sok következtetést levonhatunk az élőlény genetikai hátteréről.

A DNS-forradalom és társai

2010-től robbanásszerűen nőtt az érdeklődés az ősi DNS iránt, különösen miután sikerült igazolni: a mai ember ősatyái keveredtek a neandervölgyiekkel. Ám a DNS-módszer önmagában hamar korlátaihoz ért. Bár a technológia fejlődésének köszönhetően ma már nagyon régi csontokból is kinyerhető DNS-minta, a bomlás üteme olyan nagy, hogy 2-3 millió évnél régebbre nem lehet visszatekinteni. Afrika, az emberi őstörténet bölcsője, különösen problémás – 50 ezer évnél idősebb afrikai minta egyszerűen nem áll rendelkezésre.

Mindazonáltal a fehérjealapú vizsgálatok áttörést hoztak. Több mint tíz éve sikerült egy 43 ezer éves gyapjas mamut csontjából teljes proteomot kinyerni, de az igazi szenzációt egy 1,9 millió éves, kihalt emberszabású fogából származó fehérje jelentette. Ezt követte 2025-ben a valaha volt legrégebbi sikeres fehérje-kinyerés: egy 21 millió éves, Epiaceratherium nevű orrszarvúszerű állat fosszíliájából. Ezek a módszerek új kapukat nyitottak meg az emberi evolúció kutatásában.

Paleoproteomika: új válaszokat keresve

A modern paleoproteomikai kutatások egyik kiemelt eredménye, hogy a Homo antecessor (egy 800 ezer évvel ezelőtti európai emberféle) fogzománcában talált fehérjék lényegesen eltértek a Homo sapiens, a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember fehérjéitől, vagyis nem közvetlen ősünk volt, hanem az evolúciós fa külön ágán helyezkedett el. Egy másik kutatásban, egy Tajvan mellett a 2000-es években kifogott fogban szintén fehérjealapú vizsgálattal sikerült bizonyítani a gyenyiszovai emberhez tartozást – korábban nem volt rá bizonyíték, hogy ezek az emberek Ázsia ezen részén is éltek. A nyomozás a trópusi, meleg, párás környezetben talált leletekre is kiterjedt, ahol a DNS-elemzés teljesen használhatatlannak bizonyult.

Az afrikai gyökerek

Afrikában, ahol a DNS-nek nyoma sem maradt, két friss paleoproteomikai felfedezés kavarta fel az állóvizet. Az egyik vizsgálat során a Paranthropus robustus faj négy egyedének fogából kivont fehérjék alapján sikerült meghatározni két nő és két férfi jelenlétét, sőt egy olyan koponyáról is kiderült – melyet korábban férfinek hittek –, hogy valójában nő volt. Ez arra utal, hogy könnyen lehet, sok koponyát eddig hibásan soroltak téves nemhez vagy akár fajhoz. Egy másik kutatásban, mely Australopithecus africanus fogzománcából elemzett proteomot, szintén óriási áttörést ért el, hiszen ezek a maradványok 3,5 millió évesek.

Eredményeik alapján tisztább képet kaphatunk arról, hogy valóban annyira eltérőek voltak-e a hím és nőstény elődök, vagy inkább az egyes fosszíliák különböző leszármazási ágat képviselnek. A fehérjékből ráadásul nemcsak a nemet, hanem faji különbségeket is ki lehet mutatni, miközben egy fogzománc-proteom mindössze öt nagyobb fehérjéből áll.


Jövő: az ősi fehérjék nyomában

A mai technika ugyan még nem képes arra, hogy minden két lábon járó főemlős közeli rokonsági viszonyát pontosan feltárja, a gyors fejlődés miatt reális lehetőség, hogy a paleoproteomika a következő években messze túlszárnyalja a mai lehetőségeket. Például választ adhat arra, hogy különböző emberelőd-csoportok képesek voltak-e egymással szaporodni és termékeny utódokat létrehozni – amire csupán a csontokból ma lehetetlen biztos választ kapni.

Az sem elhanyagolható, hogy a modern emberi fehérjék nagy részének – főleg az úgynevezett sötét fehérjeállománynak – még a működését sem ismerjük pontosan. Összességében elmondható, hogy a következő két évtizedben az ősi fehérjék elemzése alapjaiban forgathatja fel az emberi eredetkutatást, és sok, régóta megválaszolatlan kérdésre adhat váratlan, új választ.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 11:50

Az MI-alapú játéktutorialok rémálma: a Sony új szintre lép

🤓 A videojátékok tutorialjai régóta okoznak fejfájást a játékosoknak és fejlesztőknek egyaránt...

MA 11:34

Az Alphabet tarolt a Wall Streeten: MI-őrület és pénzeső

💵 Az Alphabet lehengerlő, 65%-os árfolyam-emelkedéssel zárta a 2025-ös évet, amire 2009 óta nem volt példa...

MA 11:17

Az űr pezsgője: elképesztő galaxisütközésre bukkantak

🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...

MA 10:57

A januári PS Plusban autóőrület, Mickey‑újrafestés és barlangi túlélés – azonnal töltsd!

Új év, új játékok: 2026 januárjában három izgalmas címmel bővül a PlayStation Plus Essential kínálata...

MA 10:49

A NASA legnagyobb könyvtára lehúzza a rolót – hová kerül a tudás?

A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...

MA 10:43

Az amerikai dollár jövője: összeomlás vagy fordulat 2026-ban?

Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...

MA 10:35

Az ütköző spirálgalaxisok még soha nem voltak ilyen lélegzetelállítóak

Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...

MA 10:30

Az MI 2026-ban: Már megkerülhetetlen a digitális inas

🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...

MA 10:23

Az új brit dróntörvények 2026-tól mindent fenekestül felforgatnak

Érdemes megérteni, hogy az Egyesült Királyságban jelentősen átalakultak a drónokra vonatkozó szabályok, amelyek 2026...

MA 10:15

Az MI 2026-ra tényleg elveszi a munkánkat?

🤔 Egyre nagyobb a bizonytalanság a munkaerőpiacon az MI rohamos fejlődése miatt...

MA 10:10

Az év, amikor a játékosok álma valóra válik: 2026

2026 már most bombasikerű gamer évnek ígérkezik: seregnyi folytatás, új franchise, nagy visszatérő és izgalmas sztori vár mindenkire...

MA 09:57

Az ősi perui trófeafej rejtélyének kulcsa: egy ritka rendellenesség

Egy mumifikálódott fej vizsgálata új megvilágításba helyezi az andoki társadalmak hozzáállását a születési rendellenességekkel élőkhöz...

MA 09:50

A hiányzó fehérje, amely felgyorsítja immunrendszered idő előtti öregedését

Ahogyan telnek az évek, az ősz hajszálak és a gyengülő izmok mellett az immunrendszerünk is változik...

MA 09:44

Az univerzum mégis kockajáték: Bohr diadalmaskodott Einstein felett

🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...

MA 09:36

Az Nvidia H200-ért kitört a vásárlási őrület Kínában

🔥 Az Nvidia H200-as gyorsítókra sosem látott kereslet alakult ki Kínában, miután enyhítettek az amerikai exportkorlátozásokon...

MA 09:30

Az új New York-i polgármester beiktatásán száműzik a techkütyüket

🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...

MA 09:22

Az Eaton lemaradt az MI‑őrületről – most jön a nagy visszatérés?

🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...

MA 09:16

A fény hajtja az arany nanorészecskéket: tisztább ammónia a végeredmény

💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...

MA 09:09

Az Amazon rejtett filmes gyöngyszemei, amikről nem hallottál

🎥 Az Amazon Prime Video kínálata valóságos kincsesbánya azok számára, akik szeretik a mozifilmeket – különösen a 2011 előtti alkotásokat...