A fehérjék többet mesélnek az ősi emberről, mint a DNS valaha is fog

A fehérjék többet mesélnek az ősi emberről, mint a DNS valaha is fog
Az emberi evolúció történetének részletes feltárásában a DNS-elemzés évekig forradalmi áttörést jelentett, ám van egy szigorú korlátja: a DNS nem örökéletű. Amint egy élőlény meghal, genetikai állománya azonnal bomlani kezd, és még a legideálisabb, hideg környezetben is mindössze 6,8 millió év alatt teljesen eltűnik. Ez azért komoly probléma, mert az emberré válás kritikus szakasza jóval ezen a határon túlra esik. A két lábon járó főemlősök nagyjából 7 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, miközben az emberi nem (Homo) csak 2,6 millió éve tűnt fel. A forró, változékony afrikai körülmények között pedig a DNS még hamarabb megsemmisül – vagyis a kulcsfontosságú evolúciós pillanatok többségéhez DNS-ből nem juthatunk közvetlen tudáshoz. Ezért vált a paleoproteomika, vagyis az ősi fehérjék vizsgálata az utóbbi évek egyik legizgalmasabb területévé. A fehérjemolekulák ugyanis nemcsak hosszabb életűek, hanem szerkezetük is stabilabb, mint a DNS-é. Egy Harvard-i kutatócsoport szerint a fehérjék akár több millió éven át is túlélhetnek, információt hordozva az évmilliók óta elveszett ősökről. Nem elhanyagolható az sem, hogy a fehérjék „utasításait” ugyanúgy a DNS határozza meg, így a fehérjeszekvencia vizsgálatával közvetve sok következtetést levonhatunk az élőlény genetikai hátteréről.

A DNS-forradalom és társai

2010-től robbanásszerűen nőtt az érdeklődés az ősi DNS iránt, különösen miután sikerült igazolni: a mai ember ősatyái keveredtek a neandervölgyiekkel. Ám a DNS-módszer önmagában hamar korlátaihoz ért. Bár a technológia fejlődésének köszönhetően ma már nagyon régi csontokból is kinyerhető DNS-minta, a bomlás üteme olyan nagy, hogy 2-3 millió évnél régebbre nem lehet visszatekinteni. Afrika, az emberi őstörténet bölcsője, különösen problémás – 50 ezer évnél idősebb afrikai minta egyszerűen nem áll rendelkezésre.

Mindazonáltal a fehérjealapú vizsgálatok áttörést hoztak. Több mint tíz éve sikerült egy 43 ezer éves gyapjas mamut csontjából teljes proteomot kinyerni, de az igazi szenzációt egy 1,9 millió éves, kihalt emberszabású fogából származó fehérje jelentette. Ezt követte 2025-ben a valaha volt legrégebbi sikeres fehérje-kinyerés: egy 21 millió éves, Epiaceratherium nevű orrszarvúszerű állat fosszíliájából. Ezek a módszerek új kapukat nyitottak meg az emberi evolúció kutatásában.

Paleoproteomika: új válaszokat keresve

A modern paleoproteomikai kutatások egyik kiemelt eredménye, hogy a Homo antecessor (egy 800 ezer évvel ezelőtti európai emberféle) fogzománcában talált fehérjék lényegesen eltértek a Homo sapiens, a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember fehérjéitől, vagyis nem közvetlen ősünk volt, hanem az evolúciós fa külön ágán helyezkedett el. Egy másik kutatásban, egy Tajvan mellett a 2000-es években kifogott fogban szintén fehérjealapú vizsgálattal sikerült bizonyítani a gyenyiszovai emberhez tartozást – korábban nem volt rá bizonyíték, hogy ezek az emberek Ázsia ezen részén is éltek. A nyomozás a trópusi, meleg, párás környezetben talált leletekre is kiterjedt, ahol a DNS-elemzés teljesen használhatatlannak bizonyult.

Az afrikai gyökerek

Afrikában, ahol a DNS-nek nyoma sem maradt, két friss paleoproteomikai felfedezés kavarta fel az állóvizet. Az egyik vizsgálat során a Paranthropus robustus faj négy egyedének fogából kivont fehérjék alapján sikerült meghatározni két nő és két férfi jelenlétét, sőt egy olyan koponyáról is kiderült – melyet korábban férfinek hittek –, hogy valójában nő volt. Ez arra utal, hogy könnyen lehet, sok koponyát eddig hibásan soroltak téves nemhez vagy akár fajhoz. Egy másik kutatásban, mely Australopithecus africanus fogzománcából elemzett proteomot, szintén óriási áttörést ért el, hiszen ezek a maradványok 3,5 millió évesek.

Eredményeik alapján tisztább képet kaphatunk arról, hogy valóban annyira eltérőek voltak-e a hím és nőstény elődök, vagy inkább az egyes fosszíliák különböző leszármazási ágat képviselnek. A fehérjékből ráadásul nemcsak a nemet, hanem faji különbségeket is ki lehet mutatni, miközben egy fogzománc-proteom mindössze öt nagyobb fehérjéből áll.


Jövő: az ősi fehérjék nyomában

A mai technika ugyan még nem képes arra, hogy minden két lábon járó főemlős közeli rokonsági viszonyát pontosan feltárja, a gyors fejlődés miatt reális lehetőség, hogy a paleoproteomika a következő években messze túlszárnyalja a mai lehetőségeket. Például választ adhat arra, hogy különböző emberelőd-csoportok képesek voltak-e egymással szaporodni és termékeny utódokat létrehozni – amire csupán a csontokból ma lehetetlen biztos választ kapni.

Az sem elhanyagolható, hogy a modern emberi fehérjék nagy részének – főleg az úgynevezett sötét fehérjeállománynak – még a működését sem ismerjük pontosan. Összességében elmondható, hogy a következő két évtizedben az ősi fehérjék elemzése alapjaiban forgathatja fel az emberi eredetkutatást, és sok, régóta megválaszolatlan kérdésre adhat váratlan, új választ.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 13:33

Az önvezető autók San Franciscóban a macskákat is veszélyeztetik

A San Franciscó-i Mission negyed közösségét megrázta, hogy egy népszerű bolti macska, Kit Kat életét vesztette, amikor egy Waymo önvezető taxi elütötte október 27-én este...

MA 13:17

Az első Rivian-spinoff e-bike drága – de mire képes?

🚲 A Rivian elektromos járműgyártó egyik volt fejlesztőinek új cége, az Also bemutatta első saját e-bike-ját, a TM-B-t, amelynek alapmodellje várhatóan 1,25 millió forinttól (3 500 USD) indul...

MA 13:01

Az utolsó független zeneblog lázadása a mesterséges intelligencia ellen

🎶 Ha valaki indie rock-rajongó, biztosan ismeri a Stereogum nevét, amely már több mint húsz éve számít meghatározó zenei oldalnak...

MA 12:17

Az Amazon műholdas netje nevet váltott, az árak elszálltak

Az Amazon műholdas internethálózata mostantól egyszerűen Leo néven fut, ezzel véget ért a korábbi Project Kuiper időszak...

MA 12:01

Az Apple felborítja az iPhone-menetrendet: jön az iPhone Air?

Az Apple 2027 márciusára időzítheti az új iPhone Air megjelenését, amelyet rögtön az iPhone 18 és az iPhone 18e is követhet...

MA 11:49

Az új kriptokrach: elolvadt a Bitcoin idei nyeresége

Kevesebb mint másfél hónappal azután, hogy új történelmi rekordot döntött, a Bitcoin teljesen lenullázta idei 30%-os nyereségét...

MA 11:34

Az önéletrajz titka, amitől azonnal behívnak interjúra

📌 Különösen igaz ez akkor, ha egy jó önéletrajz egész karriert indíthat el, miközben egy átláthatatlan, rosszul szerkesztett dokumentum azonnal elveszítheti a döntéshozók figyelmét...

MA 11:17

Az űr az adatközpontok következő nagy dobása?

A technológiai nagyágyúk egyre komolyabban foglalkoznak azzal, hogy adatközpontokat építsenek a világűrben...

MA 10:58

Az elektronok vadonatúj állapota átírhatja a kvantumtechnológia szabályait

Az elektromosság mindennapjaink hajtóereje: autók, telefonok, számítógépek és szinte minden modern eszköz működésének alapja...

MA 10:41

Az afrikai pingvineket a halászat a kihalás szélére sodorja

🐧 Az afrikai pingvinek (Spheniscus demersus) drámai mértékben kiszorulnak természetes élőhelyeikről, mivel évről évre egyre erősebben versengenek a kereskedelmi halászhajókkal az élelemért...

MA 10:34

A hawaii gömbölyűfejű delfinek megőrülnek a tintahalért

A hawaii vizekben élő rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinek (Globicephala macrorhynchus) hatalmas mennyiségű tintahalat fogyasztanak...

MA 10:26

A Princeton új kvantumchipje felforgatja a piacot

A Princeton Egyetem mérnökei háromszor stabilabb szupravezető qubitet alkottak, mint bármely korábbi típus, ezzel jelentősen közelebb hozva a valóban működőképes, megbízható kvantumszámítógépek korszakát...

MA 09:59

Az Intel elkaszálta a zászlóshajó Xeon szerverprocesszorokat

🛠 Megemlíthető továbbá, hogy az adatközponti piac rohamosan változik: az utóbbi hetekben az Intel új vezetés alatt alaposan átvizsgálta szerverprocesszor-útitervét, amely végül komoly irányváltáshoz vezetett...

MA 09:41

Az elektromos autók akkumulátorai áttörés előtt: itt az új korszak

Az LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok terjedése új lendületet kapott, miután 2022-ben lejártak a legfontosabb szabadalmak az alapkémiára...

MA 09:34

Az olasz fonalóriás is bedőlt: napvilágra kerültek a sztárdivat titkai

Fulgar, a H&M, az Adidas, a Wolford és a Calzedonia szintetikus fonalbeszállítója kénytelen elismerni, hogy zsarolóvírus-támadás érte, amelyet a hírhedt RansomHouse-csoporthoz kötnek...

MA 09:17

A mikrobák okos koktéljai átírják a növényvédelem szabályait

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói áttörő módszert fejlesztettek ki, amellyel mesterségesen összeállított, jótékony mikrobaközösségekkel jelentősen javítható a növények egészsége, és elnyomhatók a talajeredetű betegségek...

MA 09:02

Az Android-appok zabálják az akkut? Érkezik a Google-riasztás!

Az okostelefon-felhasználók örülhetnek: a Google bejelentette, hogy a Play Áruházban hamarosan külön megjelölést kapnak azok az Android-alkalmazások, amelyek túlzott háttértevékenységükkel rengeteg akkumulátort fogyasztanak...

MA 08:25

Az Ozempic-láz ára: amiről eddig nem beszéltünk

💸 Megemlíthető továbbá, hogy a legújabb GLP-1 gyógyszerek, mint az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro nagymértékű fogyást ígérnek, de most olyan rizikók kerültek előtérbe, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak...

MA 08:19

Az emberszabásúak észjárása: Tényleg majdnem olyan okosak, mint mi?

🐒 A racionalitást évezredek óta az ember kizárólagos jellemzőjének tartották. Már Arisztotelész is azt állította, hogy az emberek abban különböznek az állatoktól, hogy képesek bizonyítékok alapján átgondolni, sőt felülbírálni saját nézeteiket...