2025. 08. 18., 22:28

A fehérjék többet mesélnek az ősi emberről, mint a DNS valaha is fog

A fehérjék többet mesélnek az ősi emberről, mint a DNS valaha is fog
Az emberi evolúció történetének részletes feltárásában a DNS-elemzés évekig forradalmi áttörést jelentett, ám van egy szigorú korlátja: a DNS nem örökéletű. Amint egy élőlény meghal, genetikai állománya azonnal bomlani kezd, és még a legideálisabb, hideg környezetben is mindössze 6,8 millió év alatt teljesen eltűnik. Ez azért komoly probléma, mert az emberré válás kritikus szakasza jóval ezen a határon túlra esik. A két lábon járó főemlősök nagyjából 7 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, miközben az emberi nem (Homo) csak 2,6 millió éve tűnt fel. A forró, változékony afrikai körülmények között pedig a DNS még hamarabb megsemmisül – vagyis a kulcsfontosságú evolúciós pillanatok többségéhez DNS-ből nem juthatunk közvetlen tudáshoz. Ezért vált a paleoproteomika, vagyis az ősi fehérjék vizsgálata az utóbbi évek egyik legizgalmasabb területévé. A fehérjemolekulák ugyanis nemcsak hosszabb életűek, hanem szerkezetük is stabilabb, mint a DNS-é. Egy Harvard-i kutatócsoport szerint a fehérjék akár több millió éven át is túlélhetnek, információt hordozva az évmilliók óta elveszett ősökről. Nem elhanyagolható az sem, hogy a fehérjék „utasításait” ugyanúgy a DNS határozza meg, így a fehérjeszekvencia vizsgálatával közvetve sok következtetést levonhatunk az élőlény genetikai hátteréről.

A DNS-forradalom és társai

2010-től robbanásszerűen nőtt az érdeklődés az ősi DNS iránt, különösen miután sikerült igazolni: a mai ember ősatyái keveredtek a neandervölgyiekkel. Ám a DNS-módszer önmagában hamar korlátaihoz ért. Bár a technológia fejlődésének köszönhetően ma már nagyon régi csontokból is kinyerhető DNS-minta, a bomlás üteme olyan nagy, hogy 2-3 millió évnél régebbre nem lehet visszatekinteni. Afrika, az emberi őstörténet bölcsője, különösen problémás – 50 ezer évnél idősebb afrikai minta egyszerűen nem áll rendelkezésre.

Mindazonáltal a fehérjealapú vizsgálatok áttörést hoztak. Több mint tíz éve sikerült egy 43 ezer éves gyapjas mamut csontjából teljes proteomot kinyerni, de az igazi szenzációt egy 1,9 millió éves, kihalt emberszabású fogából származó fehérje jelentette. Ezt követte 2025-ben a valaha volt legrégebbi sikeres fehérje-kinyerés: egy 21 millió éves, Epiaceratherium nevű orrszarvúszerű állat fosszíliájából. Ezek a módszerek új kapukat nyitottak meg az emberi evolúció kutatásában.

Paleoproteomika: új válaszokat keresve

A modern paleoproteomikai kutatások egyik kiemelt eredménye, hogy a Homo antecessor (egy 800 ezer évvel ezelőtti európai emberféle) fogzománcában talált fehérjék lényegesen eltértek a Homo sapiens, a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember fehérjéitől, vagyis nem közvetlen ősünk volt, hanem az evolúciós fa külön ágán helyezkedett el. Egy másik kutatásban, egy Tajvan mellett a 2000-es években kifogott fogban szintén fehérjealapú vizsgálattal sikerült bizonyítani a gyenyiszovai emberhez tartozást – korábban nem volt rá bizonyíték, hogy ezek az emberek Ázsia ezen részén is éltek. A nyomozás a trópusi, meleg, párás környezetben talált leletekre is kiterjedt, ahol a DNS-elemzés teljesen használhatatlannak bizonyult.

Az afrikai gyökerek

Afrikában, ahol a DNS-nek nyoma sem maradt, két friss paleoproteomikai felfedezés kavarta fel az állóvizet. Az egyik vizsgálat során a Paranthropus robustus faj négy egyedének fogából kivont fehérjék alapján sikerült meghatározni két nő és két férfi jelenlétét, sőt egy olyan koponyáról is kiderült – melyet korábban férfinek hittek –, hogy valójában nő volt. Ez arra utal, hogy könnyen lehet, sok koponyát eddig hibásan soroltak téves nemhez vagy akár fajhoz. Egy másik kutatásban, mely Australopithecus africanus fogzománcából elemzett proteomot, szintén óriási áttörést ért el, hiszen ezek a maradványok 3,5 millió évesek.

Eredményeik alapján tisztább képet kaphatunk arról, hogy valóban annyira eltérőek voltak-e a hím és nőstény elődök, vagy inkább az egyes fosszíliák különböző leszármazási ágat képviselnek. A fehérjékből ráadásul nemcsak a nemet, hanem faji különbségeket is ki lehet mutatni, miközben egy fogzománc-proteom mindössze öt nagyobb fehérjéből áll.


Jövő: az ősi fehérjék nyomában

A mai technika ugyan még nem képes arra, hogy minden két lábon járó főemlős közeli rokonsági viszonyát pontosan feltárja, a gyors fejlődés miatt reális lehetőség, hogy a paleoproteomika a következő években messze túlszárnyalja a mai lehetőségeket. Például választ adhat arra, hogy különböző emberelőd-csoportok képesek voltak-e egymással szaporodni és termékeny utódokat létrehozni – amire csupán a csontokból ma lehetetlen biztos választ kapni.

Az sem elhanyagolható, hogy a modern emberi fehérjék nagy részének – főleg az úgynevezett sötét fehérjeállománynak – még a működését sem ismerjük pontosan. Összességében elmondható, hogy a következő két évtizedben az ősi fehérjék elemzése alapjaiban forgathatja fel az emberi eredetkutatást, és sok, régóta megválaszolatlan kérdésre adhat váratlan, új választ.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 06:29

A NoVoice kártevő tombol, 2,3 millió androidos készüléket fertőzött meg

🚨 Az utóbbi időben több mint 2,3 millió androidos eszközt sikerült megfertőznie egy új, NoVoice névre keresztelt kártevőnek...

MA 06:22

Az újabb Solana-botrány: 70 milliárd forintnyi kriptó nyomtalanul eltűnt a Driftről

💸 A Solana-alapú Drift decentralizált pénzügyi platformon több mint 70 milliárd forint értékű kriptót vontak ki gyanús tranzakciók során...

MA 06:15

Az amerikaiak végre tű nélkül fogyhatnak: megérkezett a GLP–1 tabletta

Új korszak indult szerdán az USA-ban: az FDA rábólintott a Foundayo nevű GLP-1 tablettára, ami mostantól kapható lesz...

MA 06:09

Az MI romba döntheti versenyképességed – védd a kritikus tudást!

Érdekes felvetés, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése milyen hatással lehet egy cég versenyképességére...

MA 06:05

Történelmi események a mai napon (Április 2.)

Április 2. tele van fordulópontokkal: Florida első európai észlelése, a Falkland-háború kirobbanása, Haile Selassie trónra lépése és nagy port kavart terrortámadások, illetve merényletek formálták a világot...

MA 06:01

Az MI jön, mennek a radiológusok? A kórházigazgatók készülnek

Mitchell H. Katz, a New York-i egészségügyi óriás, a NYC Health + Hospitals vezérigazgatója szerint, ha mesterséges intelligencia végezné az elsődleges radiológiai értékeléseket, jelentős összegeket lehetne megtakarítani...

szerda 21:56

Az óriásbankok is ringbe szállnak az előrejelzési piacokon?

A pénzügyi világban új verseny bontakozik ki: a hagyományos nagybankok – a JPMorgan és a Goldman Sachs – egyre komolyabban fontolgatják, hogy belépnek az úgynevezett előrejelzési piacok területére...

szerda 21:46

Az új csodapirula, a Foundayo, felforgatja a fogyókúrapiacot

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte az Eli Lilly legújabb, GLP-1 típusú, szájon át szedhető gyógyszerét, a Foundayo-t...

szerda 21:26

Az űrtoalett áttörése: kényelmi forradalom a Hold felé

🚽 2026 áprilisában négy űrhajós indul útnak a Hold felé az Artemis II-misszió keretében, és magukkal visznek egy olyan űrtoalettet, amely a szó szoros értelmében forradalmasítja az űrutazás komfortját...

szerda 20:46

Az extrém időjárás már enyhe melegedésnél is könyörtelenül csap le

🌫 Felmerül a kérdés, hogy mennyire vagyunk biztonságban, ha a globális felmelegedést sikerül mérsékelt szinten tartani...

szerda 20:23

Az udvar koronázatlan királya: a Ninja Fireside360 mindent felfűt

A tavaszi esték hűvös leheletére legtöbben gyorsan visszavonulnak a négy fal közé, amikor kint elfogy a meleg...

szerda 20:12

Az iráni hekkerek imádnak hencegni, de ritkán ütnek nagyot

Képzeld el, hogy mindenki arról beszél, mennyire menők az iráni hekkerek, miközben a valóság egészen más képet mutat...

szerda 20:02

Az okosotthonod végre nem falja fel a sávszélt

Az okos otthoni biztonsági rendszered mostantól sokkal hatékonyabb lehet: a legújabb Matter 1...

szerda 19:58

A svéd iskolák visszatérnek a tankönyvekhez: újra hódít a papír

📚 Svédországban egyre inkább háttérbe szorulnak a digitális eszközök a tantermekben: a hagyományos könyvek és a kézírás ismét előtérbe kerülnek...

szerda 19:45

A Hershey visszahozza a Reese’s eredeti ízét – végre!

🍫 Évtizedek óta rajonganak érte, de a Reese’s mogyoróvajas csészék (Reese’s Peanut Butter Cups) népszerűsége ellenére az utóbbi időben változtattak a recepten: néhány különleges alkalomra készült terméken, például a kis húsvéti tojásokon, csökkent a valódi csokoládé aránya, olcsóbb összetevőkkel helyettesítve azt...

szerda 19:35

Az átlátható DNS, ami nem kémkedik: 1.1.1.1

Nyolc évvel ezelőtt indult útjára az 1.1.1.1 nyilvános DNS-feloldó, amelynek célja nem kevesebb volt, mint a világ leggyorsabb, a magánszférát tiszteletben tartó szolgáltatásának létrehozása...

szerda 19:23

Az új Gmail MI‑postaláda tényleg csak a gazdagoké?

Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg mindenkinek szüksége lenne-e a Gmail vadonatúj, MI-alapú postaládájára...

szerda 19:12

Az MI nem elveszi a munkánkat, átformálja – az Nvidia-vezér tanácsai

A fehérgalléros dolgozók közül sokan aggódnak, hogy az MI miatt veszélybe kerülhetnek a munkahelyeik...

szerda 18:57

Az ügyfélszolgálati MI: jó ötlet vagy csapnivaló élmény?

Az automatizált ügyfélszolgálat egyre több vállalatnál válik normává, ám a felhasználók sokszor frusztráló élményekről számolnak be...

szerda 18:45

A leszámolás ideje: Harry herceg hadat üzen a techóriásoknak

Washingtonban mondott beszédében Harry herceg kemény hangot ütött meg a közösségi oldalak működésével kapcsolatban, amikor elismerően szólt két friss, nagy horderejű perről, amelyek főként a gyerekek védelmét érintik...

szerda 18:34

Az álmos hajnalban kezdődik a műszak: segít az új gyógyszer?

😴 A korán kezdődő munkanapok milliók mindennapjait keserítik meg, hiszen a hajnalban kezdődő műszak biológiailag kényszerű kompromisszum: az agy ilyenkor még alvásra van programozva, a teljesítmény pedig jelentősen csökken...

szerda 18:23

A SpaceX tőzsdére készül? Rakétasebességgel a billiók felé

🚀 Elon Musk újra a figyelem középpontjában: a SpaceX titokban beadta a tőzsdei bevezetéshez szükséges papírokat az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottságához...

szerda 17:56

Az MI diktál, vége a menedzserek korszakának?

Jack Dorsey, a Block alapítója és vezérigazgatója szerint a vállalatok egy új működési korszak küszöbén állnak, amelyben a középvezetői réteg szerepét nagyrészt a mesterséges intelligencia veheti át...

szerda 17:34

A Google újabb kritikus, nulladik napi rést zárt be a Chrome-ban

A Google sürgősséggel adott ki frissítést a Chrome böngészőhöz, miután felfedeztek egy negyedik, ebben az évben aktívan kihasznált nulladik napi hibát...

szerda 17:25

Az Apple öt legkeményebb kihívása fél évszázad után

Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy az Apple, amely évtizedeken át forradalmasította a technológiai világot és termékeivel új szokásokat teremtett, ma saját történetének egyik legkritikusabb szakaszához érkezett...

szerda 17:13

A vízallergia réme: kiütések minden egyes zuhany után

Egy kanadai tinédzser élete teljesen felborult, amikor szinte egyik napról a másikra testét ismeretlen eredetű csalánkiütések lepték el, valahányszor víz érte a bőrét...

szerda 17:01

Az intézményi tőke rohamot indít: jön a tokenizáció hulláma

Érdemes megvizsgálni, hogy a tokenizáció, vagyis eszközök blokklánc-alapú nyilvántartása és átruházása miért vált az utóbbi évek egyik legnagyobb kriptós hívószavává...

szerda 16:46

A gyerekek sincsenek biztonságban az MI által készített YouTube-videóktól

🚧 A gyerekek elképesztő mennyiségben néznek mesterséges intelligenciával gyártott meséket és videókat a YouTube-on...

szerda 16:02

Az MI-ügynökök támadása: védtelen SOC a célkeresztben

🛡 2026 tavaszán a világ legnagyobb kiberbiztonsági konferenciáján futótűzként terjedt egy nyugtalanító felismerés: soha nem volt még ilyen rövid az ablak, amelyen keresztül a védelmezők megállíthatják a támadásokat...