Rejtett veszély a mélyben
Sokáig azt gondolták, hogy a Tintina-törésvonal legalább 40 millió éve nyugalomban van. Az új kutatás azonban olyan, 130 km hosszan a felszínen végighúzódó törésnyomokat (fault scarpokat) talált, amelyek az utolsó jégkorszak utáni időkből származnak (legkésőbbi törésnyom: 12 000 év). Nagy pontosságú légi lézerszkenneléssel és műholdas felvételekkel a kutatók olyan felszíni vonalakat és elmozdult jégkorszaki domborzati formákat azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy a törésvonal többször, összesen legalább 450 km hosszban mozdult el oldalirányban a története során. A legnagyobb elmozdulásokat egy 2,6 millió éves képződménynél 1000 méteres, egy 132 ezer évesnél pedig 75 méteres ugrásként mérték.
Ennek ellenére az sem zárható ki, hogy a következő ilyen természeti csapás akár már bármikor bekövetkezhet. Bár az elmúlt két évtizedben csak kisebb, 3-4-es erősségű rengéseket regisztráltak, a törésvonal lassan, évente 0,2–0,8 milliméteres sebességgel halmoz fel energiát, ami később hatalmas rengést okozhat.
Óriási rengés is jöhet
Fontos megjegyezni, hogy a kutatók szerint a Tintina-törésvonal legközelebb akár 7,5-ös vagy nagyobb erősségű földrengésre is képes lehet. Az elmúlt 12 ezer évben felgyülemlett feszültség akár 6 méter oldalirányú elmozdulásként szabadulhatna fel egyetlen alkalommal – ami súlyos pusztítást okozna Dawson City környékén, veszélyeztetve a bányászatot, a főbb közlekedési útvonalakat, és tömeges földcsuszamlásokat indíthat el. Jelenleg is vannak instabil földcsuszamlások (például Moosehide és Sunnydale), amelyekhez elég egy erősebb rengés, hogy egész földdarabok induljanak meg.
Felülvizsgált földrengésbiztonság
Kanada földrengésveszély-térképe eddig is számolt nagyobb földrengések esélyével Yukonban, de a Tintina-törésvonalat önálló veszélyforrásként nem tartották nyilván. Most azonban, az új eredmények alapján, a törésvonal bekerül a Nemzeti Földrengésveszély Modellbe (NSHM), amely meghatározza az építési szabványokat, hogy védje az embereket és a kulcsfontosságú infrastruktúrát. A kutatók a helyi önkormányzatokkal és a katasztrófavédelemmel is megosztják a felfedezéseiket, hogy mindenki jobban felkészülhessen egy esetleges rengésre.
Mindezek figyelembevételével a Yukon alatt húzódó Tintina-törésvonal újraírhatja mindazt, amit eddig Kanadában a földrengésveszélyről gondoltunk – miközben a felszínen semmi sem látszik, mélyen a föld alatt rejtőzik a lehetséges pusztítás.
