Amerikai szankciók és a kínai válasz
Az USA újabb terveket jelentett be a mesterséges intelligencia terén betöltött vezető szerepének megerősítésére, miközben továbbra is korlátozza a fejlett chipek exportját Kínába. Ezekre a félvezetőkre azonban az MI-modellek fejlesztéséhez óriási szükség van – hiányuk érezhetően lassítja Kínát. Li Qiang kínai miniszterelnök anélkül, hogy név szerint említette volna, élesen bírálta a technológiai monopóliumokat és az elzárkózó politikát: ha csak néhány ország és vállalat juthat hozzá a kulcsfontosságú erőforrásokhoz, a mesterséges intelligencia egy zárt elit játszmájává válik.
Megosztott világ, közös kihívások
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége főtitkára kiemelte az MI terjedésének veszélyeit, például az álhíreket és a deepfake videókat, és hangsúlyozta a védelem szükségességét. Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója szerint mindkét szuperhatalomnak közös érdeke a béke és a stabilitás – csak együtt őrizhető meg a technológiai ellenőrzés.
Kína nyílt forráskódú támadása
Kína tervének lényege egy nemzetközi, nyílt forráskódú MI-közösség létrehozása, ahol a fejlesztéseket mindenki szabadon használhatja és továbbfejlesztheti. Ezzel szemben az amerikai modellek nagy része zárt, fizetős falak mögött található. Míg a legjobb nagy nyelvi modell még mindig amerikai (Large Language Model), a szabadon hozzáférhető élvonalbeli modell már kínai. A techszakértők szerint stratégiai hibát követne el az USA, ha elzárkózna: a nyílt technológia inkább lehetőség az amerikai befolyás erősítésére, mint veszély. Az MI-innovációért folyó verseny így egyre inkább arról szól, ki tudja megnyitni a tudást a világ számára.