
Nem a Nap adja az energiát
Ezek az élőlények extrém körülmények között élnek: iszonyatos nyomást viselnek el, teljes sötétségben, napfény nélküli mélységben. Míg a legtöbb tengeri élőlény a fotoszintézisre, vagyis a napfény energiájára támaszkodik, a hadális (6000 méternél mélyebb) árkok lakói kémiai reakciókat használnak. Hidrogén-szulfidra és metánra alapozott kemoszintézissel nyerik az energiát, amely a tengerfenék töréseiből kiáramló gázokra épül.
Felfedezés a bolygó ismeretlen zónájában
A Kuril–Kamcsatka- és az Aleut-szigeteki árkok mentén végeztek kutatásokat, 5800 és 9533 méter közötti mélységekben. Ezek a területek földrengés- és vulkánaktívak, mégis hemzsegnek a különleges élőlényektől. A csősférgek (siboglinidák, többsertéjű gyűrűsférgek), valamint a kagylók (kétajtósak) dominálják ezt a világot, képesek átalakítani a mélyből felszivárgó anyagokat életenergiává. A felfedezés arra utal, hogy a Föld mély óceáni árkaiban jóval elterjedtebb lehet ez a titokzatos, kémiai alapú élet, mint azt eddig hittük. Az óceán mélyének nagy részét továbbra is alig ismerjük: az ember mindössze egy Rhode Island (3144 km²) méretű részt térképezett fel 200 méternél mélyebben.