Az univerzum határai: meddig lát el a legnagyobb teleszkóp?

Az univerzum határai: meddig lát el a legnagyobb teleszkóp?
A távcsövek fejlődése lenyűgöző: az első, 1608-ban készült darabtól a mai modern űrteleszkópokig hosszú utat jártunk be. Ez a fordulatos történet napjainkra igazi tudományos áttöréshez vezetett: a jelenleg működő legnagyobb teleszkóp, a James Webb-űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) elképesztő távolságokat képes átfogni, és új korszakot nyit a világegyetem megértésében.

James Webb és az infravörös forradalom

Különösen fontos kiemelni, hogy a JWST 2021 decemberi indítása óta képes érzékelni a közeli és távoli infravörös hullámhosszakat. Míg elődje, a Hubble-űrteleszkóp (Hubble Space Telescope) elsősorban a látható és ultraibolya tartományban vizsgálta az eget, a JWST hosszabb hullámhosszakra koncentrál. Ez azért lényeges, mert sok égitest se nem bocsát ki, se nem ver vissza elegendő látható fényt ahhoz, hogy távcsöveinkkel érzékeljük – az infravörös tartomány viszont áthatolhatóbb, és még a világegyetem távoli részeiből is felfogható. Ezeket a hullámhosszakat a kozmikus por sem nyeli el úgy, mint a látható fényt, így az asztronómusok egészen a világegyetem hajnaláig visszatekinthetnek.

Számokban a JWST ereje

A JWST főtükre 6,5 méter átmérőjű, közel 25 négyzetméteres fénygyűjtő felülettel. Ezzel szemben a Hubble tükre csak 2,4 méteres, és 4,5 négyzetméter felületű. Mivel mindkét teleszkóp az űrben kering, kiszűrve a Föld légköri zavarait, képesek felvenni a versenyt a földi óriástávcsövekkel. A JWST-ben fejlett detektorokat alkalmaznak, amelyek a tükör által összegyűjtött fényt érzékelik – ezek a leggyengébb jeleket is képesek észlelni, túlszárnyalva a Hubble teljesítményét.

A földi teleszkópokat viszont hátráltatja a légkör, a fényszennyezés és a légáramlatok okozta torzulás. A JWST ezzel szemben a Földtől 1,5 millió km-re, egy úgynevezett Lagrange-ponton működik, ahol ideális gravitációs egyensúly uralkodik – így zavartalanul figyelheti az eget.

Milyen messzire látunk vissza?

Az univerzum múltját nem közvetlenül tárjuk fel: amikor az éjszakai égboltot nézzük, valójában a múltba tekintünk vissza. A fény 300 000 km/s sebességgel halad, így mire a távoli űrből eljut hozzánk, akár több milliárd év is eltelhet. A JWST kapacitását azonban több tényező is befolyásolja: a világegyetem tágulása és a fénysebesség korlátai. Az asztronómusok ezt úgy oldják meg, hogy az úgynevezett vöröseltolódást, vagyis a távoli objektumok színképének eltolódását vizsgálják – minél nagyobb ez az érték, annál messzebbről érkezik a fény.

Az eddig ismert legtávolabbi galaxis, a JADES-GS-z14-0, a JWST képein jelent meg: 13,43 milliárd évvel ezelőtt indította útjára a fényét, így mindössze 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett. Egy másik, még nem publikált felfedezés szerint egy idős galaxis – egészen pontosan 280 millió évvel az ősrobbanás után – is előkerülhetett, ami elképesztően közel van a kezdetekhez.


Verseny az univerzummal

A JWST az univerzum múltjának 98%-ába képes visszatekinteni, sokkal messzebb, mint a Hubble, amely körülbelül 13,4 milliárd évre tud visszatekinteni. Kiemelendő, hogy a JWST egy 850 galaxisból álló ősi mintát is felfedezett, amely a 11–13 milliárd évvel ezelőtti időszakból származik. Következésképpen a teleszkóp már a jelenlegi tudományos modellek határait feszegeti, hiszen ezek a galaxisok idősebbnek tűnnek, mint amit a modellek előre jeleznek.

A verseny azonban nem áll meg: Kína is úton van egy új űrteleszkóppal (Kínai Űrállomás Teleszkóp – China Space Station Telescope), amely a JWST-nél több frekvenciát érzékel, így a jövőben még részletesebb információkat hozhat majd. Az emberiség tehát, miközben újra és újra túllépi képzelete határait, egyre mélyebbre hatol a kozmosz végtelen birodalmába.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

  • Te szerinted etikus, ha hatalmas összegeket költünk ilyen teleszkópokra, miközben vannak sürgősebb földi problémák is?
  • Ha te dönthetnéd el, hogy milyen kutatásra menjen az űrtávcsövek által gyűjtött adat, mire fordítanád?
  • Szerinted logikus mindig egyre nagyobb és drágább teleszkópokat építeni, vagy inkább más módszereket is ki kellene próbálni?



Legfrissebb posztok

A Pandora hackertámadása: kikerültek az adatok

MA 16:50

A Pandora hackertámadása: kikerültek az adatok

🔒 A Pandora ékszercég elismerte, hogy kibertámadás érte, amelynek során illetéktelenek érzékeny ügyféladatokhoz jutottak hozzá. A támadók egy harmadik fél által üzemeltetett platformon keresztül fértek hozzá az információkhoz. Az...

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

MA 16:26

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

A James Webb űrtávcső (JWST) 2021 végi indítása óta az Univerzum legkorábbi, eddig ismeretlen korszakait kutatja, egyre inkább felforgatva mindazt, amit a csillagok és galaxisok születésének történetéről eddig...

Az MI-alapú szívdiagnosztika meghódítja a tőzsdét

MA 16:01

Az MI-alapú szívdiagnosztika meghódítja a tőzsdét

🚀 A kaliforniai Heartflow a közeljövőben debütálhat a Nasdaqon, jelentős figyelmet keltve az IPO-piacon. Ez a medtech vállalat mesterséges intelligencia segítségével végzi a szív- és koszorúér-betegségek vizsgálatát, háromdimenziós képeket...

Az MI-t végre visszaadta az OpenAI a felhasználóknak?

MA 15:51

Az MI-t végre visszaadta az OpenAI a felhasználóknak?

Hat év után először az OpenAI ismét letölthető, úgynevezett open-weight nagy nyelvi modelleket tett közzé, ami mérföldkő a vállalat életében. Mostantól bárki hozzáférhet a gpt-oss-120b és gpt-oss-20b modellekhez,...

Az Amazon műholdas netje megelőzi a kengurukat

MA 15:25

Az Amazon műholdas netje megelőzi a kengurukat

🚀 Az Amazon Project Kuiper nevű műholdas internetszolgáltatása várhatóan 2026 közepétől lesz elérhető Ausztráliában, legalábbis az országos hálózatüzemeltető, az NBN Co szerint. A hálózatot máshol akár már korábban is...

Az MI már szól, ha túl sokat beszélsz vele

MA 15:01

Az MI már szól, ha túl sokat beszélsz vele

Az OpenAI új funkciója mostantól figyelmeztet, ha túl hosszúra nyúlik a csevegés a ChatGPT-vel. Finom emlékeztetők jelennek meg felugró ablakban, amelyek csak továbblépés után teszik lehetővé a beszélgetés...

Az űrből jön a zaj: a Starlink műholdak megzavarják a tudományt

MA 14:51

Az űrből jön a zaj: a Starlink műholdak megzavarják a tudományt

🚀 Egy ausztráliai kutatás 76 millió rádióteleszkópos képet vizsgált át, és riasztó mennyiségű zavart talált a Starlink műholdak miatt. A Square Kilométeres Háló (Square Kilometre Array, SKA) prototípusának adatai...

Az acél, ami kibírná a fúziós energiát? Még várnunk kell rá

MA 14:26

Az acél, ami kibírná a fúziós energiát? Még várnunk kell rá

🧠 Az atommagfúzió az energiatermelés egyik legígéretesebb tiszta forrása lehet, mivel két könnyű atommagot egyesít, szemben az atommaghasadással, amely egy nehéz atommagot hasít szét. Jelentősége abban rejlik, hogy a...

Az óriási rejtett felhő, amely a Tejútrendszer szívét táplálja

MA 14:01

Az óriási rejtett felhő, amely a Tejútrendszer szívét táplálja

Egy elképesztő, 200 fényév széles gáz- és porfelhő rejtőzik a Tejútrendszer eddig kevéssé feltérképezett régiójában. A Középpont felhőnek (Midpoint Cloud) elnevezett óriás molekulafelhőt a Green Bank rádiótávcső fedezte...