Vakcina, amely nemcsak megelőz, de gyógyít is
A hagyományos védőoltásokhoz hasonlóan az új rákvakcina is arra tanítja az immunrendszert, hogy felismerje a veszélyes fehérjéket – ebben az esetben a daganatsejtek egyedi felszíni markereit. Lényeges hangsúlyozni, hogy míg a klasszikus oltások a betegségek megelőzésére szolgálnak, a rák elleni vakcinák a már meglévő, növekvő daganatokat célozzák meg, illetve segítenek megelőzni a visszaesést.
Az eddigi rákvakcináknál kihívást jelentett, hogy a daganatsejtek fehérjéi egyénenként változnak, így minden egyes esetben személyre szabott oltóanyagot kellett készíteni. Ez hetekig-hónapokig tarthatott, miközben a daganat gyorsan mutálódhatott, és közben az immunterápia hatékonysága is csökkenhetett.
Az új mRNS-vakcina áttörése, hogy nem igényel személyre szabást: általános immunválaszt vált ki, amely azonnal alkalmazható, és ezzel értékes időt takaríthat meg a kezelések között.
mRNS-alapú univerzális megoldás
A kutatók a hírvivő RNS (mRNS) technológiáját alkalmazták – ugyanazt, amit a COVID–19 elleni oltásoknál is használtak. Itt azonban nem vírusfehérjét, hanem olyan anyagot kódol az mRNS, amely felerősíti a szervezet elsődleges immunválaszát, elsősorban az úgynevezett I-es típusú interferonok termelődését. Ezek az immunhírvivők kulcsszerepet játszanak a daganatsejtek felismerésében és eltávolításában, valamint a gyulladás szabályozásában.
A laboratóriumi egérkísérletek kimutatták, hogy az interferon jelút aktiválása kulcsszerepet tölt be a daganatnövekedés megfékezésében. Ha ezt a jelrendszert blokkolják, a daganat szinte kontrollálhatatlanul növekszik. A vakcina tehát egyfajta immunológiai újraindításként működik, különösen olyan daganatok esetén, amelyek már ellenállóvá váltak a jelenlegi kezelésekkel szemben.
Kombinált terápia és további lehetőségek
A vakcinát egy “ellenőrzőpont-gátlóval” (checkpoint inhibitor) kombinálták melanomás (bőrrákos) egerekben, és a kezelhetetlen daganatok esetében is jobb eredményeket értek el, mint pusztán gyógyszeres kezeléssel. Egérmodellekben önmagában, agydaganat (glioma) és csontrák tüdőáttéteinek kezelésére is biztató hatásokat mutatott. További kutatások során különböző mRNS-formulációkat is teszteltek, amelyek mind eredményesen aktiválták az interferon-jelzést.
A vizsgálatok főként szolid tumorokra irányultak, mivel ezek jellemzően ellenállóbbak az immunterápiával szemben, mint a vérképzőszervi daganatok. A kutatók mégis univerzális rákkezelési elvként tekintenek erre a megközelítésre, amely megelőző céllal, a visszaesések megakadályozására is alkalmas lehet.
Új megoldás a “hideg” daganatok ellen is
Fontos hangsúlyozni, hogy az eljárás azoknál a daganatoknál is hatékony lehet, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől, például a hasnyálmirigy-, petefészek- vagy egyes emlődaganatok esetében. Ezeket az orvostudomány “hideg” tumoroknak nevezi. A vakcina feltehetően segíthet ezeknek az immunrendszer számára nehezen észlelhető ráksejteknek a felismerésében és megtámadásában is.
Klinikai vizsgálatok és jövőkép
Az eddigi eredmények egerekben nagyon ígéretesek voltak, de embereken még további tapasztalatok szükségesek, különösen a hosszú távú biztonság, hatékonyság és következetesség szempontjából. Az első humán klinikai vizsgálatok már elindultak visszatérő agydaganatban (glioma) és csontrákban (oszteoszarkóma) szenvedő pácienseken. Az eljárás lényege, hogy azonnal bevethető általános vakcinával indítják a terápiát, majd később személyre szabott kezeléssel egészítik ki azt, így értékes heteket nyernek, és gyorsabb immunválaszt érnek el.
Összefoglalva, az egyelőre kísérleti univerzális rákvakcina minden eddiginél szélesebb körű, gyorsabb és hatékonyabb támadást jelenthet minden típusú daganat ellen, és az MI vezérelte orvoslás új korszakát is megnyithatja az onkológiában.
