
Baktérium a Mono Lake sós tavából
A GFAJ-1-et a kaliforniai Mono Lake sós, arzenikumban gazdag vizéből emelte ki Felisa Wolfe-Simon és csapata. Petri-csészékben nevelték, és foszfor helyett arzenikumot adtak neki; arra voltak kíváncsiak, képes-e ezzel a mérgező anyaggal beépíteni testének részeit. A bejelentés után a hír villámgyorsan terjedt, a tudományos világ azonban már a nyomtatott Science-megjelenés pillanatában is erősen kritizálta az eredményeket. Az eredeti cikkhez nyolc szakmai hozzászólás társult, amelyek a módszertan súlyos hibáira mutattak rá.
Ellenőrzés és visszavonás
Például 2012-ben más kutatók is megpróbálták megismételni a kísérletet – sikertelenül. Kiderült: a GFAJ-1 valóban nagy mennyiségű arzenikumot elvisel, ám foszfor nélkül nem képes az élethez nélkülözhetetlen molekulákat előállítani. Mindezek dacára, mivel nem történt szándékos csalás vagy visszaélés, a publikáció eddig megmaradhatott a szakirodalomban.
Miért most a visszavonás?
Az elmúlt években a Science szerkesztősége már nemcsak csalás miatt von vissza cikkeket: ebben az esetben a döntéshez az vezetett, hogy az eredmények szennyezett mintákból származtak, így a tanulmány fő következtetése hibás adatokon alapult. Ezért a kutatók szakmai szempontból visszavonták a közleményt, ám a szerzők a mai napig megvédik az eredeti adatokat és értelmezésüket.