
Napfogyatkozás minden hónapban
A fejlesztők egy miniatűr műholdat állítanának pályára, amely minden 29,6 napban – a szinodikus hónapnak megfelelően – tökéletesen a Hold árnyékába igazodva figyelné meg a Napot. Ezek az űrbéli napfogyatkozások akár 48 percig is tarthatnak, tízszer hosszabb ideig, mint a Földről látható leghosszabb ilyen jelenségek. A földi megfigyelésekkel szemben itt az adatrögzítést semmilyen légköri zavar nem akadályozza.
A napkorona legbelső rétege közelebb, mint valaha
A misszió célja a napkorona legbelső, alig ismert régiójának feltérképezése, amely kulcsfontosságú a napkitörések, a napviharok és a űridőjárás eredetének megértéséhez. Míg az Európai Űrügynökség Proba-3 (Proba-3) küldetése 765 000 km-re a Nap felszínétől képes vizsgálódni, a MESOM ennél 56 000 km-rel közelebb, 710 000 km-re jutna, vagyis 1,02 napátmérő távolságig.
Modern műszerek, hosszan tartó megfigyelések
Az űreszköz egy nagyfelbontású koronakamerával, egy koronatömeg-spektrométerrel és egy spektropolariméterrel lenne felszerelve, utóbbi lehetővé tenné a napfoltok és mágneses viharok részletes vizsgálatát. Az extra hosszú “napfogyatkozások” alatt folyamatosan monitorozhatnák a veszélyes űridőjárási jelenségeket, így többek között a napkitörések születését is.
Gyors, olcsó, úttörő misszió
A MESOM projektet májusban nyújtották be az ESA F-osztályú missziói közé. A döntés az év végéig várható. Ha elindul, a 82 milliárd forintból (240 millió USD) gazdálkodó küldetés akár már 2026 és 2028 között fellőhető lesz, és két év alatt 80, földi napfogyatkozásnak megfelelő eseményt rögzíthet – páratlan lehetőséget kínálva a Nap tanulmányozására.