A végső próba: hőpajzs, vezérlés és szétválás
Különösen fontos kiemelni, hogy Elon Musk már korábban hangsúlyozta: az egyik legnagyobb kihívás egy olyan tartós hőpajzs fejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a Starship valóban többször felhasználható legyen. Az idei, 123,1 méter magas, acéltestű űrhajó már jelentősen modernizált elemekkel indult, és a több mint egy órás út során a korábbi meghibásodások is elkerülték a hajót. Kedden az indítás is zökkenőmentes volt: a 33 Raptor-motor szinte egyszerre indult, 7.700 tonna tolóerőt produkálva, amellyel az űrhajó elhagyta Texast.
A gyorsulás után gond nélkül lezajlott a két fokozat szétválasztása is, a Super Heavy nevű alsó fokozat – ezúttal tudatosan, előre egyeztetett módon – zuhant a Mexikói-öbölbe, azzal a céllal, hogy kipróbálják, miként teljesít, ha az egyik motorját leszállás közben szándékosan kiiktatják. Habár eredetileg az volt a cél, hogy a rakétát egyszer az indítóálláson kapják el hatalmas mechanikus karokkal, most viszont a tengerbe irányított „rögös” leszállással tesztelték az ilyen leállások következményeit.
Az űrhajó útja: szimuláció, irányváltás, dicsőséges zuhanás
Miután a Super Heavy levált, a Starship felső egysége további hat Raptor-motorját indította be, és 16 463 mérföld/óra, vagyis mintegy 26 500 km/h végsebességet ért el, ezzel a Föld körüli pályához közeli magasságot (192 km) is meghaladta. 15 perc után fontos mérföldkő következett: a rakéta először nyitotta ki teherszállító ajtaját, és kiengedett nyolc acélpanelt, amelyek a SpaceX következő generációs műholdhálózatát szimulálták – ezt a műveletet egyedi PEZ-adagoló mechanizmussal hajtották végre.
Később a Starship újraindított egy motort és pályakorrekciót hajtott végre, majd az atmoszférába hason fekve zuhant vissza, az orrával felfelé, miközben körülötte lila-narancs plazma örvénylett. A hő elérte az 1 430 Celsius-fokot is, de a vezérlőlapátok keményen dolgoztak, hogy elérjék a kijelölt területet. A belépési pályát kifejezetten úgy tervezték, hogy extrém terhelés érje a hátsó vezérlőlapokat – ezáltal az anyagszilárdság határait is vizsgálták. Miközben a hajó három motorral fékezett és fordult vissza függőleges helyzetbe, egy bója várta, hogy a rakéta a tengerbe csapódjon, ahol oldalára borulva látványosan felrobbant.
Tanulságok, problémák, javítási lehetőségek
A teszt meghozta a várva várt adatokat, de a hibák sem maradtak el: a hajó alsó részén a rozsdabarna szín arra utalhat, hogy a drasztikus hőterhelés komoly nyomot hagyott az acélburkolaton. Ebből arra lehet következtetni, hogy további fejlesztésekre lesz szükség a hőpajzs és a burkolat tervezésében. Apróbb törmelékek is leváltak az űrhajóról leszálláskor, amelyek valószínűleg az új, kísérleti hőpajzs csempéinek maradványai voltak – több, aktív hűtéssel ellátott cseréppel is kísérleteztek most először.
A hátsó vezérlőlapát is sérült, ugyanis az intenzív plazmaátmenet során néhol szó szerint átégett. Ugyanakkor a vezérlés nem veszítette el teljesen a hatékonyságát, a rakéta célba ért, és egy látványos visszatérés zárta le a küldetést.
Egy kisebb, de rendszeres gond is felmerült: a 33 Raptor-motor egyike ismét túl korán leállt, noha az összteljesítményre ez nem volt jelentős hatással. A mérnökök azonban folytatják a motorok tartósságának és megbízhatóságának fejlesztését, figyelembe véve, hogy minden egyes Raptor több mint 227 000 kg tolóerőt ad le.
Új távlatok, nagy tervek: Hold, Mars és még tovább
A siker új mérföldkövet jelent az űriparban: a NASA eddig két, összesen több mint 1 440 milliárd forint (4 milliárd USD) értékű szerződést kötött a SpaceX-szel, többek között annak érdekében, hogy a Starshipből Holdra leszálló űreszközt fejlesszenek. Az Artemis III. küldetés (Artemis III. Mission) során amerikai űrhajósokat juttatnának vissza a Holdra. Bár a NASA számára a Hold az elsődleges cél, Elon Musk Mars-ambícióit sem lehet lebecsülni: a végső cél az, hogy ezekkel a rakétákkal embereket és teherárut szállítsanak más égitestekre is, akár a Marsra.
A tesztrepülést még Sean Duffy, a NASA ügyvezető igazgatója is kiemelte, örömét fejezve ki, hiszen a siker annak az előfeltétele, hogy a Starship valaha embereket vigyen vissza a Holdra vagy azon túlra. Külön kiemelendő, hogy a legújabb siker bebizonyította: a SpaceX képes úrrá lenni a korábbi visszaeséseken, sőt, a következő repülések már az űrhajó visszajuttatását, az üzemanyag-utántöltést vagy akár több tonnányi internetszatelit pályára állítását is kipróbálhatják.
Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a Starship program végre áttörte a holtpontot, és az MI-vezérelte mérnöki fejlesztések és a merész tesztek révén minden eddiginél közelebb kerülünk egy új, többször felhasználható, interplanetáris űrjármű valóságához.
