Kína űrbéli áttörései
Kína az utóbbi évtizedben elképesztő léptekkel fejlesztette holdprogramját és űrinfrastruktúráját: saját állandó űrállomást épített (Tiangong), hatalmas műholdflottákat állított pályára, és már konkrét terveket sző a Hold meglátogatására és akár gyarmatosítására is. Miközben Amerika Artemis-programja késlekedik technikai problémák és pénzügyi bizonytalanságok miatt, Kína sorra teljesíti a nagy mérföldköveket. Már teszteli az új generációs, személyzettel ellátott űrhajót, fejleszt egy új Holdra szálló rakétát, és sikerrel hozott vissza mintákat a Hold túlsó oldaláról. A következő mérföldkő a 2030-ra tervezett kínai holdraszállás, miközben az USA ugyanebben az időszakban 2027-re célozza meg az emberes leszállást.
Verseny a Holdért és a Marsért
Kína ambíciói azonban ennél is tovább nyúlnak: már 2035 körül állandó, atomreaktorral felszerelt holdbázist szeretne létrehozni, ezzel jelentős előnyhöz jutva az értékes holdi ásványkincsekért folyó versenyben. Itt dőlhet el az emberes Mars-utazás előtti kulcspozíció is.
Alacsony Föld körüli pályán is Kína vezethet
Az alacsony Föld körüli pályán a Tiangong űrállomás hamarosan az egyetlen jelentős állami űrállomás lesz, ugyanis a jelenleg működő Nemzetközi Űrállomást (International Space Station) 2030-ban leszerelik. A NASA-nak nincs saját, közvetlen utódlási terve, csak néhány magáncég próbálkozik önálló űrállomásokkal. Kína közben műhold-megakonstellációkat is épít, hogy lekörözze az amerikai Starlink hálózatot. Előrehaladott tervek készülnek a Hold körüli műholdsáv kiépítésére és egy világszintű, saját műholdas internethálózat létrehozására is.
Robbanásszerű bővülés és globális együttműködés
A kínai űripar robbanásszerű növekedése főként a nagymértékű állami és kereskedelmi befektetéseknek köszönhető: tavaly már 1,07 milliárd forintnak (~2,86 milliárd dollár) megfelelő összeget fordítottak csak a magáncégekre, ami több mint 17-szerese volt a 2016-os költéseknek. Kína hat működő űrkikötővel is rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a fellövések számának gyors növelését. Fontos, hogy Kína komolyan épít a nemzetközi együttműködésekre is – a „Space Silk Road” (Űrselyemút) kezdeményezés keretében már több mint 80 űrprojektet hoztak tető alá Oroszországgal, Indiával, Japánnal és más országokkal, ezzel csökkentve az amerikai befolyás mértékét.
Az amerikai űrálmok árnyoldala
Az USA űrprogramját az utóbbi évek költségmegszorításai és politikai vitái fékezték meg; sorra kerültek veszélybe hosszú távú küldetések, és az amerikai magánszektor lendülete is megtorpant emiatt. Noha jelenleg az Egyesült Államok több területen még vezet, Kína szédületes tempóban képes behozni a lemaradást, sőt, öt-tíz éven belül akár át is veheti a világelsőséget az űrben.
Mindezt figyelembe véve az űrverseny új hajnala Kínának kedvez – a siker záloga pedig az egyszerre megvalósuló Apolló-program (Apollo), Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) és magánűrprogram, amelynek ütemét jelenleg senki sem tudja tartani.
