Trump első 100 napja: Jogi csaták és konzervatív offenzíva

Donald Trump hivatalba lépését követően rögtön 26 elnöki rendeletet írt alá, ezzel indítva el egy átfogó konzervatív politikai offenzívát. Az American Presidency Project adatai szerint a következő hetekben még további rendeletekkel folytatta ezt a sorozatot. A jogi ellenállás szinte azonnal megkezdődöttalig hat nappal a beiktatás után már létrehoztak egy digitális rendszert, amely nyomon követi az elnöki rendeletek elleni jogi lépéseket. Jelenleg 119 folyamatban lévő ügy található ebben a rendszerben, 10 különböző témakörben a kormányzati támogatásoktól a környezetvédelmi kérdésekig. Több szövetségi bíróság már közbelépett, bizonyos intézkedéseket blokkolva, másokat megerősítve.

LMBTQ jogok korlátozása

Trump már az első hetében kijelentette, hogy csak “két biológiai nem” létezik, amelyek a “fogantatás pillanatában” határozódnak meg. Az ACLU pert indított a külügyminisztérium ellen, mivel az új szabályozás megtiltja az “X” nem jelölést az amerikai okmányokon, és a születési nem feltüntetését követeli az útleveleken. A jogvédők szerint ez sérti az amerikaiak utazáshoz és magánélethez való jogát, valamint az alkotmány egyenlő védelemről szóló záradékát. A PFLAG szervezet kifogásolja a transznemű fiatalokra vonatkozó rendeletet, mert sérti a szülői jogokat és túlzott elnöki hatalomgyakorlásnak minősül. Két per vitatja a transzneműek katonai szolgálatára vonatkozó tilalmat, három másik pedig a transznemű rabok elhelyezését olyan börtönökben, amelyek nem egyeznek nemi identitásukkal.

Sokszínűségi programok felszámolása

Trump az első napon aláírta “Az illegális DEI felszámolása” című elnöki rendeletet, utasítva a Költségvetési Hivatalt a sokszínűségi, méltányossági és befogadási politikák megszüntetésére. Másnap visszavonta a korábbi esélyegyenlőségi irányelveket. A Nemzeti Oktatási Szövetség és más felsőoktatási csoportok pert indítottak, állítva, hogy a DEI-ellenes utasítások sértik a szólásszabadságot, a megfelelő eljárást és a közigazgatási törvényt. Az ACLU és több szervezet szerint az elnöki rendeletek alkotmányellenesek.

Bevándorlás és állampolgársági korlátozások

A “Tömeges deportálás” elnöki rendelet alapján a bevándorlási hatóságok megkezdték a papírok nélküli bevándorlók őrizetbe vételét. Több szervezet vitatja az emberi jogi korlátokat átlépő, tárgyalás nélküli deportálásokat. Egy másik vitatott intézkedés megtagadná a születési állampolgárságot a dokumentumok nélküli lakosok gyermekeitől. A Just Security szerint a rendelet több mint tucatnyi jogi kihívással szembesül, beleértve 18 állami kormány tiltakozását is, mert félreértelmezi a tizennegyedik alkotmánymódosítást.

Elon Musk hatalma és a kormányzati tisztogatás

A Trump-féle Kormányzati Hatékonysági Osztály (DOGE) és vezetője, Elon Musk intézkedései számos jogi vita központjában állnak. Több csoport pert indított, mert Musk magánszemélyként állampolgári információkhoz férhet hozzá, ami sérti a Szövetségi Tanácsadó Bizottságról szóló törvényt. Februárban Trump elrendelt egy felvételi stopot a kormányzati szervekben. Bár az általános fagyasztást egy bíró leállította, a költségvetési megszorítások fennmaradtak. Huszonhárom főügyész közös beadványban támadta meg a kormányzatot a finanszírozás visszavonása miatt. Márciusban 19 állam pert indított a próbaidős alkalmazottak elbocsátása miatt, azt állítva, hogy az elbocsátások során félrevezették őket.