
A Monte Sierpe lyuksorainak rejtélye
A lyukak hosszú, szabályos sávokban, egymás mellett rendeződnek, összesen mintegy másfél kilométer hosszan. Mindegyik 1–2 méter széles és akár 1 méter mély, néhol kövekkel bélelték ki őket. A terület közelében megerősített település és ősi keresztező utak találhatók, amelyek még jóval a spanyol hódítás előtt keletkeztek.
Különösen fontos kiemelni, hogy a kutatók modern dróntechnológiával vizsgálták át a lyuksorokat, és matematikai elrendezést fedeztek fel bennük, amely számvitelre és árumozgatásra emlékeztet. A korabeli inkáknál gyakran használt módszer volt az úgynevezett khipu, amely csomózott zsinórokkal rögzítette az adatokat – és ennek mintájára tagolták a lyukak sávjait is.
Árucsere és adószedés központja lehetett
A Monte Sierpe lyuksorai már a Chincha Királyság idején, valószínűleg i. sz. 1000–1400 között is kiemelt szerepet töltöttek be. Itt feltehetően árumegőrzőt, cserepiacot és közösségi elszámolóhelyet működtettek. A régészek gabona-, főként kukoricavirágport, valamint gyékény (bulrush) maradványokat is azonosítottak, amelyekből a helyiek tárolókosarakat készítettek. Mivel a kukoricavirágpor nem képes magától ilyen messzire jutni, szinte biztos, hogy az emberek töltötték meg a lyukakat árucikkekkel szőtt kosarakban vagy kötegekben.
Ugyanakkor a hely funkciója mindig is vitatott volt: az évtizedek során felvetődött már védelem, raktározás, vízgyűjtés, ködcsapdázás és kertészkedés lehetősége is.
Különböző falvak eltérő adóval járulhattak hozzá
A lyuktömbök méreteiben tapasztalható eltérések alapján úgy tűnik, hogy a környező települések eltérő mennyiségű árut vagy adót fizettek be ide. A közeli kereskedelmi utak és védelmi pontok tovább erősítik azt a képet, hogy Monte Sierpe a régió egyik fontos csomópontja lehetett, ahol a lakosok találkoztak, kereskedtek és elszámoltak egymással. Az Inka Birodalom hódítása után a helyszín vélhetően adószedési ponttá alakult.
Új fény az andoki közösségek életére
Összességében elmondható, hogy Monte Sierpe lyukrendszerének kutatása fontos példája annak, hogyan alakították át az ősi andoki társadalmak a környezetüket a közösségi élet, a kereskedelem és a számvitel érdekében. A mostani felfedezések szélesítik látókörünket az ősi cserepiacok működéséről és a bennszülött elszámolási eljárások sokféleségéről a prehispán Andokban és annak határain túl.
