<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>űrteleszkóp &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<atom:link href="https://alfametro.com/tag/urteleszkop/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://alfametro.com</link>
	<description>Pángalaktikus Érdekesség Magazin. Technikai, internetes és app hírek, film előzetesek, új kütyük, Joovia képregény, ismeretterjesztés.</description>
	<lastBuildDate>Sun, 15 Feb 2026 17:19:46 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0.2</generator>

<image>
	<url>https://alfametro.com/wp-content/uploads/2024/11/cropped-alfametro_icon-32x32.png</url>
	<title>űrteleszkóp &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<link>https://alfametro.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Az univerzum óriása rejtély elé állítja a tudósokat</title>
		<link>https://alfametro.com/az-univerzum-oriasa-rejtely-ele-allitja-a-tudosokat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 15 Feb 2026 17:19:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[galaxisfejlődés]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-univerzum-oriasa-rejtely-ele-allitja-a-tudosokat/</guid>

					<description><![CDATA[A James Webb űrteleszkóp és a Chandra röntgenobszervatórium lenyűgöző részletességű képeket készítettek egy formálódó galaxishalmazról, amely akkor létezett már, amikor az univerzum mindössze egymilliárd éves volt. A legtávolabbi fiatal galaxishalmaz A 12,7 milliárd fényévre található JADES-ID1 protoklaszter tűnik minden eddigi felfedezés közül a legtávolabbinak. A kép ragyogó pontokként és foltokként mutatja meg az egymásba simuló...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A Helix-köd sosem látott pompában: tarol a Webb-felvétel</title>
		<link>https://alfametro.com/a-helix-kod-sosem-latott-pompaban-tarol-a-webb-felvetel/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 21 Jan 2026 06:33:31 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-helix-kod-sosem-latott-pompaban-tarol-a-webb-felvetel/</guid>

					<description><![CDATA[A Helix-köd az egyik legismertebb és legtöbbet fotózott planetáris köd, főként jellegzetes gyűrűs formája miatt. Ez a köd nagyjából 655 fényévre található a Naprendszertől, így az egyik legközelebbi fényes köd a Földhöz. Érdekesség, hogy bár a neve planetáris köd, valójában nem bolygók, hanem a Napunkhoz hasonló csillagok élete végén keletkezik – igaz, ezek a csillagok...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az univerzum vérvörös titkai: hogyan születnek a fekete lyukak?</title>
		<link>https://alfametro.com/az-univerzum-vervoros-titkai-hogyan-szuletnek-a-fekete-lyukak/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 16 Jan 2026 09:15:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[fekete lyukak]]></category>
		<category><![CDATA[galaxisfejlődés]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[Tejútrendszer]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-univerzum-vervoros-titkai-hogyan-szuletnek-a-fekete-lyukak/</guid>

					<description><![CDATA[Az elmúlt években a James Webb űrteleszkóp (JWST) felvételein feltűnt furcsa vörös pontok hosszú ideig fejtörést okoztak a csillagászoknak. Úgy tűnik, hogy végre választ kaptunk arra, mi rejlik ezek mögött az apró fényforrások mögött. Kutatók szerint ezek fiatal fekete lyukak, amelyek sűrű gázfelhőkbe burkolózva, épp heves növekedési fázisban vannak. Ezek a fekete lyukak kisebbek, mint...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az ősi neandervölgyi gének ma is alakítják egészségünket</title>
		<link>https://alfametro.com/az-osi-neandervolgyi-genek-ma-is-alakitjak-egeszsegunket/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 03 Jan 2026 09:30:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[csillagkeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[galaxisok]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[spirálgalaxis]]></category>
		<category><![CDATA[univerzum]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-osi-neandervolgyi-genek-ma-is-alakitjak-egeszsegunket/</guid>

					<description><![CDATA[Évezredekkel ezelőtt őseink útnak indultak Afrikából, egészen Európa sötét erdeiig vándoroltak, ahol találkoztak régi unokatestvéreinkkel: a neandervölgyiekkel. A találkozásuk és keveredésük máig élő lenyomatot hagyott bennünk – olyan géneket, amelyek a mai lakosság nagyjából 2 százalékában fellelhetők, főként Afrikán kívül. Az első találkozás hatásai Körülbelül 47 000 évvel ezelőtt modern embercsoportok kalandos utat tettek meg,...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az MI tényleg sosem lesz kreatívabb az embernél?</title>
		<link>https://alfametro.com/az-mi-tenyleg-sosem-lesz-kreativabb-az-embernel/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 03 Jan 2026 06:58:41 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[MI Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[sötét anyag]]></category>
		<category><![CDATA[univerzum]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<category><![CDATA[világegyetem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-mi-tenyleg-sosem-lesz-kreativabb-az-embernel/</guid>

					<description><![CDATA[A mesterséges intelligencia (MI) és az emberi kreativitás összevetése mára az egyik legélesebb vitaponttá vált a technológia világában. Egy friss tanulmány szerint az MI képességeinek felső határa sosem éri el a legtehetségesebb alkotók szintjét, ennek köszönhetően az emberi kreativitás mindig vezető szerepben marad. A kreativitás határai David Cropley, az ausztrál University of South Australia mérnöki...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az MI 2025-ben felforgatta a munka világát – új korszak jött</title>
		<link>https://alfametro.com/az-mi-2025-ben-felforgatta-a-munka-vilagat-uj-korszak-jott/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 26 Dec 2025 19:33:33 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[MI Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[JWST]]></category>
		<category><![CDATA[kozmológia]]></category>
		<category><![CDATA[távcső]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<category><![CDATA[világegyetem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-mi-2025-ben-felforgatta-a-munka-vilagat-uj-korszak-jott/</guid>

					<description><![CDATA[A 2025-ös év munkafronton minden eddiginél nagyobb fordulatot hozott az MI-nek köszönhetően. A generatív MI, mint például a ChatGPT, néhány éve még csak érdekesség volt – a legtöbben kalóznyelven írt költeményeket gyártottak vagy mémeket alakítottak át vele. Mostanra viszont az MI igazi mindenes lett az irodákban: egyszerre főnök, coach és ötlettárs – mindezt csendben és...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A halakról mintázott szűrő áttörést hozhat a mikroplasztikák kiszűrésében</title>
		<link>https://alfametro.com/a-halakrol-mintazott-szuro-attorest-hozhat-a-mikroplasztikak-kiszureseben/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 26 Dec 2025 09:50:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[galaxisok]]></category>
		<category><![CDATA[sötét anyag]]></category>
		<category><![CDATA[sötét energia]]></category>
		<category><![CDATA[spirálgalaxis]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<category><![CDATA[világegyetem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-halakrol-mintazott-szuro-attorest-hozhat-a-mikroplasztikak-kiszureseben/</guid>

					<description><![CDATA[Fontos kérdés, hogy mennyire veszélyesek a háztartási gépekből – különösen a mosógépekből – kikerülő mikroplasztikák az emberi egészségre és a környezetre. A mosógépek évente akár 500 gramm mikroplasztikát is kibocsátanak egy négytagú család esetén, mivel a textilszálak mosás közben leválnak, ezek pedig könnyedén átjutnak a szennyvíztisztításon. Ezért a mosógép az egyik legnagyobb forrása ezeknek az...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A James Webb leleplezte az univerzum káoszát: galaxisok ütköznek</title>
		<link>https://alfametro.com/a-james-webb-leleplezte-az-univerzum-kaoszat-galaxisok-utkoznek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 22 Dec 2025 09:29:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagkeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[galaxisok]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[spirálgalaxis]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-james-webb-leleplezte-az-univerzum-kaoszat-galaxisok-utkoznek/</guid>

					<description><![CDATA[Káprázatos új fényképet tettek közzé a James Webb űrteleszkóp és a Chandra röntgenobszervatórium: a képen két, egymásba gabalyodó spirálgalaxist látunk, amint épp ütköznek. A NGC 2207 és IC 2163 jelű galaxisokról készült felvételen a spirálkarok átfedik egymást, és szinte belehajlanak egymás magjába, egy elképesztően összetett, kusza kozmikus hálót hozva létre. Az űrbaleset mintegy 120 millió...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az új univerzumtérkép felforgatja, amit a világról tudtunk</title>
		<link>https://alfametro.com/az-uj-univerzumterkep-felforgatja-amit-a-vilagrol-tudtunk/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 20 Dec 2025 07:43:16 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[asztrofizika]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[kutatók]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[Tejútrendszer]]></category>
		<category><![CDATA[univerzum]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<category><![CDATA[világegyetem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-uj-univerzumterkep-felforgatja-amit-a-vilagrol-tudtunk/</guid>

					<description><![CDATA[A NASA legújabb űrteleszkópja fél év alatt minden eddiginél részletesebb infravörös térképet készített a világegyetemről. A Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer (SPHEREx) két évig vizsgálja az univerzumot különböző hullámhosszokon, és máris elkészítette az első teljes égbolttérképet, amely több mint 100 színt jelenít meg. A SPHEREx májusi indulása...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az űr pokla: a James Webb újabb rejtélyes bolygót leplezett le</title>
		<link>https://alfametro.com/az-ur-pokla-a-james-webb-ujabb-rejtelyes-bolygot-leplezett-le/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 13 Dec 2025 08:50:49 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygó]]></category>
		<category><![CDATA[galaxis]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[JWST]]></category>
		<category><![CDATA[légkör]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-ur-pokla-a-james-webb-ujabb-rejtelyes-bolygot-leplezett-le/</guid>

					<description><![CDATA[A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése minden eddigi tudásunkat próbára teszi. Egy elképesztően forró, úgynevezett „pokoli bolygót”, a TOI-561 b-t sikerült észlelni, amelyet vastag, forró légkör ölel körül, felszínét pedig folyamatosan izzó magmatenger borítja. Ez az égitest 280 fényévnyire található a Földtől, és 1,4-szer akkora, mint a Föld. Szokatlan közelség és éghajlat A TOI-561 b...]]></description>
		
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
