<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Uránusz &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<atom:link href="https://alfametro.com/tag/uranusz/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://alfametro.com</link>
	<description>Pángalaktikus Érdekesség Magazin. Technikai, internetes és app hírek, film előzetesek, új kütyük, Joovia képregény, ismeretterjesztés.</description>
	<lastBuildDate>Sun, 28 Dec 2025 14:49:49 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.2</generator>

<image>
	<url>https://alfametro.com/wp-content/uploads/2024/11/cropped-alfametro_icon-32x32.png</url>
	<title>Uránusz &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<link>https://alfametro.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Az MI‑forradalom újraírja a startupok szabályait</title>
		<link>https://alfametro.com/az-mi-forradalom-ujrairja-a-startupok-szabalyait/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 28 Dec 2025 14:49:34 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[MI Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[mágneses mező]]></category>
		<category><![CDATA[metán]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrmisszió]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-mi-forradalom-ujrairja-a-startupok-szabalyait/</guid>

					<description><![CDATA[A kockázati tőke szereplői egyre szigorúbb követelményeket támasztanak a Series A-befektetések előtt, miközben az MI-láz teljesen átalakítja az iparágat. Bár a cégek kevesebb körben jutnak forráshoz, az összegek jelentősen növekedtek – de a tét is nagyobb. Soha nem volt egyszerűbb céget alapítani, ám védehető, egyedi vállalkozást építeni most még nehezebb, mint valaha. Nő a mérce,...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az intersztelláris üstökös földközelben: vendég a kozmoszból</title>
		<link>https://alfametro.com/az-intersztellaris-ustokos-foldkozelben-vendeg-a-kozmoszbol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 20 Dec 2025 16:17:59 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[3I/ATLAS]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Szaturnusz]]></category>
		<category><![CDATA[távcső]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[üstökös]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-intersztellaris-ustokos-foldkozelben-vendeg-a-kozmoszbol/</guid>

					<description><![CDATA[Éjszaka különleges esemény zajlott az égen: az intersztelláris eredetű 3I/ATLAS üstökös mintegy 270 millió kilométerre repült el a Föld mellett, ami csillagászati viszonylatban meglepően közelinek számít. Még így is majdnem kétszer olyan messze haladt el, mint amilyen távol van tőlünk a Nap. A látogatás rövid volt, és maga az üstökös túl halványnak bizonyult ahhoz, hogy...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az Uránusz és a Neptunusz mélye mást rejt, mint hittük</title>
		<link>https://alfametro.com/az-uranusz-es-a-neptunusz-melye-mast-rejt-mint-hittuk/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 11 Dec 2025 06:57:22 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[mágneses mező]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[szimuláció]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrmisszió]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-uranusz-es-a-neptunusz-melye-mast-rejt-mint-hittuk/</guid>

					<description><![CDATA[Az Uránusz és a Neptunusz sokáig az úgynevezett jégóriás bolygók csoportjába tartoztak, azonban egy új svájci kutatás radikálisan felülírhatja ezt a képet. Zürichi tudósok korszerű szimulációval kimutatták, hogy ezek a távoli bolygók akár több sziklás anyagot is rejthetnek magukban, mint korábban sejthettük, és nem csak vízjégből és más fagyott anyagokból állnak. Ez a felfedezés választ...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az Europa Clipper lencsevégre kapta az Uránuszt – ilyet még nem láttunk</title>
		<link>https://alfametro.com/az-europa-clipper-lencsevegre-kapta-az-uranuszt-ilyet-meg-nem-lattunk/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 21 Nov 2025 18:33:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[animáció]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókutatás]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[Europa Clipper]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrmisszió]]></category>
		<category><![CDATA[űrszonda]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-europa-clipper-lencsevegre-kapta-az-uranuszt-ilyet-meg-nem-lattunk/</guid>

					<description><![CDATA[A NASA Europa Clipper űrszondája november 5-én egy felvételen kapta lencsevégre az Uránuszt, miközben a Jupiter felé tart. A felvétel egy úgynevezett csillagkövető kamerával készült, amely elsősorban az űreszköz tájolásáért felel, de most kivételesen egy planetáris portrét sikerült készíteni: az Uránusz ragyogó, nagyobb pontként tűnik fel a kép bal oldalán. Különlegessé teszi a felvételt, hogy...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Chiron, az űr különc kisbolygója gyűrűt növeszt</title>
		<link>https://alfametro.com/chiron-az-ur-kulonc-kisbolygoja-gyurut-noveszt/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 24 Oct 2025 15:02:02 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[aszteroida]]></category>
		<category><![CDATA[Brazília]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Szaturnusz]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<category><![CDATA[űrmisszió]]></category>
		<category><![CDATA[űrszonda]]></category>
		<category><![CDATA[üstökös]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/chiron-az-ur-kulonc-kisbolygoja-gyurut-noveszt/</guid>

					<description><![CDATA[Az űrkutatók ritka lehetőséghez jutottak: élőben figyelhetik meg, ahogy a Chiron, a Szaturnusz és az Uránusz között keringő kis jeges égitest éppen most növeszti saját gyűrűrendszerét. A 200 km átmérőjű Chiron körüli anyagövek mindössze néhány éve kezdtek kialakulni, így a tudósok most első kézből tanulmányozhatják, hogyan keletkezik egy gyűrűrendszer – eddig ilyesmit még sohasem sikerült...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az óriásbolygók vad szeleit végre megfejtették</title>
		<link>https://alfametro.com/az-oriasbolygok-vad-szeleit-vegre-megfejtettek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 11 Oct 2025 08:01:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókutatás]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygók]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Szaturnusz]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-oriasbolygok-vad-szeleit-vegre-megfejtettek/</guid>

					<description><![CDATA[A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz már régóta ámulatba ejtik a tudósokat extrém, egyenlítő körüli szeleikkel. Érdekesség, hogy míg a Jupiteren és a Szaturnuszon kelet felé fújnak ezek a szelek, az Uránuszon és a Neptunuszon éppen ellenkezőleg, nyugat felé száguldanak az úgynevezett sugáráramlatok. Egy nemzetközi kutatócsoport most egyetlen modell segítségével megtalálta a...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az uránuszi hold mélyének titkos óceánja</title>
		<link>https://alfametro.com/az-uranuszi-hold-melyenek-titkos-oceanja/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 09 Oct 2025 19:31:58 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Csendes-óceán]]></category>
		<category><![CDATA[Enceladus]]></category>
		<category><![CDATA[Európa]]></category>
		<category><![CDATA[mikroorganizmusok]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrszonda]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-uranuszi-hold-melyenek-titkos-oceanja/</guid>

					<description><![CDATA[A 2,9 millió kilométerre található Uránusz negyedik legnagyobb holdja, az Ariel valaha akár 160 kilométer (!) mély óceánt is hordozhatott a felszíne alatt. Ezzel a víztömeg a Csendes-óceán mélységének akár negyvenszerese is lehetett volna. Új, MI-alapú szimulációk szerint ez az óceán akkor alakulhatott ki, amikor Ariel pályája jóval elnyúltabb volt, mint ma – ekkor az...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az űr vénje: a Voyager–1 még mindig csipog</title>
		<link>https://alfametro.com/az-ur-venje-a-voyager-1-meg-mindig-csipog/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 12 Sep 2025 21:01:34 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Cape Canaveral]]></category>
		<category><![CDATA[Florida]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Szaturnusz]]></category>
		<category><![CDATA[Titán]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<category><![CDATA[űrszonda]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-ur-venje-a-voyager-1-meg-mindig-csipog/</guid>

					<description><![CDATA[Elszántság, plutónium és némi szerencse: közel fél évszázad elteltével a Voyager–1 még mindig életjelet ad. A floridai Cape Canaveralról 1977-ben indított űrszonda eredetileg a Jupiter, a Szaturnusz, valamint a Szaturnusz titokzatos légkörű holdja, a Titán vizsgálatára készült. Mára azonban minden földiekhez érkező adat igazi ajándék. Az idős szerkezet néhány éve még akár a 2030-as évekig...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az Uránusznál rejtőzött el egy titkos hold</title>
		<link>https://alfametro.com/az-uranusznal-rejtozott-el-egy-titkos-hold/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 09 Sep 2025 07:14:11 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[Hubble]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-uranusznal-rejtozott-el-egy-titkos-hold/</guid>

					<description><![CDATA[Egy kutatócsoport a NASA James Webb-űrteleszkópjával egy eddig ismeretlen kis holdat fedezett fel az Uránusz közelében, amelyet korábban még a Hubble sem látott. A Webb érzékeny közeli infravörös kamerájának 40 perces expozíciós képein bukkantak rá az alig 10 km átmérőjű égitestre. Kis mérete és halvány fénye miatt maradhatott eddig rejtve a tudomány előtt, még a...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az Uránusz új holdja: Meglepetések egy bolygó peremén</title>
		<link>https://alfametro.com/az-uranusz-uj-holdja-meglepetesek-egy-bolygo-peremen/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 05 Sep 2025 14:51:32 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[Hubble-űrtávcső]]></category>
		<category><![CDATA[JWST]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Szaturnusz]]></category>
		<category><![CDATA[Uránusz]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-uranusz-uj-holdja-meglepetesek-egy-bolygo-peremen/</guid>

					<description><![CDATA[A James Webb Űrteleszkóp (JWST) friss felvételén az Uránusz ragyog, körülötte a gyűrűk és számos ismert hold kíséri – ám ezúttal feltűnt egy eddig észrevétlenül rejtőző, apró égitest is. Ez a titokzatos hold, jelenleg S/2025 U1 jelzéssel, mindössze 10 kilométer átmérőjű – akkora, hogy akár körbe is lehetne sétálni rajta. Ez a felfedezés a már...]]></description>
		
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
