<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Föld &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<atom:link href="https://alfametro.com/tag/fold/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://alfametro.com</link>
	<description>Pángalaktikus Érdekesség Magazin. Technikai, internetes és app hírek, film előzetesek, új kütyük, Joovia képregény, ismeretterjesztés.</description>
	<lastBuildDate>Mon, 09 Feb 2026 07:57:19 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1</generator>

<image>
	<url>https://alfametro.com/wp-content/uploads/2024/11/cropped-alfametro_icon-32x32.png</url>
	<title>Föld &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<link>https://alfametro.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Az auróra hullámainak titkai: így működik az égi fényshow</title>
		<link>https://alfametro.com/az-aurora-hullamainak-titkai-igy-mukodik-az-egi-fenyshow/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 09 Feb 2026 07:57:09 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Aurora]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[NASA]]></category>
		<category><![CDATA[sarki fény]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-aurora-hullamainak-titkai-igy-mukodik-az-egi-fenyshow/</guid>

					<description><![CDATA[Az aurórák, vagyis a sarki fények, elképesztő fénysávokként ragyognak fel az éjszakai égbolton, főként a Föld sarkvidékei körül. Ezek a fényjelenségek akkor alakulnak ki, amikor a Napból érkező töltött részecskék ütköznek a Föld légkörének részecskéivel, élénk színeket hozva létre. Az auróra nemcsak foltokban jelenik meg, hanem íveket és sávokat is alkothat. Hullámokból fényív Sokáig rejtély...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A rejtélyes földalatti óriások formálják Földünk mágneses terét</title>
		<link>https://alfametro.com/a-rejtelyes-foldalatti-oriasok-formaljak-foldunk-magneses-teret/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 05 Feb 2026 15:37:44 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Afrika]]></category>
		<category><![CDATA[Csendes-óceán]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[mágneses tér]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-rejtelyes-foldalatti-oriasok-formaljak-foldunk-magneses-teret/</guid>

					<description><![CDATA[Kutatások szerint mélyen a Föld felszíne alatt elképesztően nagy és forró kőzetstruktúrák rejtőznek, amelyek évmilliók óta befolyásolják bolygónk mágneses terének alakulását. A kutatók ősi kőzetek mágneses emlékeit vizsgálva, valamint szuperszámítógépes szimulációkkal fejtették meg, hogy ezek a képződmények irányítják, hogyan mozog a folyékony vas a Föld magjában. Sőt, kiderült, hogy a mágneses tér bizonyos régiói stabilak...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az eltűnt elemek titka: rejtély a Föld ősi magjában</title>
		<link>https://alfametro.com/az-eltunt-elemek-titka-rejtely-a-fold-osi-magjaban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 01 Feb 2026 17:21:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-eltunt-elemek-titka-rejtely-a-fold-osi-magjaban/</guid>

					<description><![CDATA[A Föld összetétele évtizedek óta zavarba hozza a tudósokat: bolygónk köpenyében és kérgében szinte alig találhatók meg bizonyos, könnyebb elemek. Ahhoz képest, hogy mennyi hidrogén, szén, nitrogén, kén vagy nemesgáz van például a Napban vagy a meteoritokban, a Föld szinte mindegyikből súlyos hiányt szenved. Egyes gázokból – például héliumból – több mint 99 százalék hiányzik....]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A levegőben úszó mikroműanyag-felhő: a légkör fullasztó terhe</title>
		<link>https://alfametro.com/a-levegoben-uszo-mikromuanyag-felho-a-legkor-fullaszto-terhe/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 22 Jan 2026 15:19:23 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Kína]]></category>
		<category><![CDATA[levegőszennyezés]]></category>
		<category><![CDATA[mikroműanyag]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-levegoben-uszo-mikromuanyag-felho-a-legkor-fullaszto-terhe/</guid>

					<description><![CDATA[Kutatók először becsülték meg, hány mikroműanyag szennyezi a Föld légkörét – az eredmény megdöbbentő. Évente világszerte mintegy 600 billiárd (600 000 000 000 000 000) mikroműanyag-darab kerül a levegőbe, döntően szárazföldi forrásokból, ami húszszor több, mint amennyi az óceánokból származik. Az óceánokból évente mindössze 26 billiárd darab származik. A szárazföld feletti levegőben átlagosan 0,08 mikroműanyag-részecske...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az ismeretlen óriások nyomában: rejtélyes életforma a múltból</title>
		<link>https://alfametro.com/az-ismeretlen-oriasok-nyomaban-rejtelyes-eletforma-a-multbol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 22 Jan 2026 08:17:31 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[őslénytan]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-ismeretlen-oriasok-nyomaban-rejtelyes-eletforma-a-multbol/</guid>

					<description><![CDATA[Több mint 400 millió évvel ezelőtt a Föld szárazföldjeit nem fák, hanem különös, toronyszerű lények uralták, amelyek akár 7-8 méteres magasságot is elértek. Ezeknek az élőlényeknek a törzsszerű megkövesedett maradványait már 1843-ban felfedezték, ám a tudósok azóta sem tudják pontosan, mibe sorolják ezeket a rejtélyes óriásokat. Prototaxites: se nem növény, se nem gomba? Ezekre a...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az új napkitörések titka: elszabadult mágneses lavina</title>
		<link>https://alfametro.com/az-uj-napkitoresek-titka-elszabadult-magneses-lavina/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 21 Jan 2026 10:20:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[geomágneses vihar]]></category>
		<category><![CDATA[Napkitörés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-uj-napkitoresek-titka-elszabadult-magneses-lavina/</guid>

					<description><![CDATA[Érdemes megvizsgálni, hogyan zajlik le egy napkitörés, mert ezek az események nemcsak látványosak, hanem a Földön is súlyos következményekkel járhatnak. A kutatók most minden eddiginél részletesebben figyelték meg, hogyan szabadul fel ez a hatalmas energia – és felfedeztek egy meglepő folyamatot. Mágneses vihar a Nap felszínén A Solar Orbiter űrszonda lenyűgöző felvételeket készített egy nagy...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A kontinensek vándorlása több klímakatasztrófát okoz, mint gondoltuk</title>
		<link>https://alfametro.com/a-kontinensek-vandorlasa-tobb-klimakatasztrofat-okoz-mint-gondoltuk/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 21 Jan 2026 07:58:08 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[jégkorszak]]></category>
		<category><![CDATA[klímaváltozás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-kontinensek-vandorlasa-tobb-klimakatasztrofat-okoz-mint-gondoltuk/</guid>

					<description><![CDATA[Bolygónk történelme során hatalmas klímaváltozásokon ment keresztül. A Föld hol fagyos, hol szinte trópusi állapotok között ingadozott, az úgynevezett „jégkorszaki” és „üvegházi” időszakok során. Sokan ezt főként a szén-dioxid légköri mennyiségével magyarázták, ám a közelmúlt kutatásai szerint a szén-dioxid-források és azok mozgatórugói ennél sokkal összetettebbek. Hogyan alakítják a földkéregmozgások az éghajlatot? A lemezek mozgása –...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az ausztrál őskövek felfedik a Föld–Hold páros rejtélyét</title>
		<link>https://alfametro.com/az-ausztral-oskovek-felfedik-a-fold-hold-paros-rejtelyet/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 11 Jan 2026 07:43:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-ausztral-oskovek-felfedik-a-fold-hold-paros-rejtelyet/</guid>

					<description><![CDATA[Ausztrália legősibb kőzeteiben talált kristályok újabb nyomokat adnak arról, hogyan született a Föld és a Hold. Ausztrál és brit kutatók – köztük Matilda Boyce – Nyugat-Ausztráliában vizsgálták a világ egyik legidősebb, közel 3,7 milliárd éves anortozitját. Ezek a kőzetek az ausztrál kontinens legöregebb darabjai, és ablakot nyitnak arra az időre, amikor bolygónk kérge még csak...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A legvadabb, mégis természetes macskafajták titkai</title>
		<link>https://alfametro.com/a-legvadabb-megis-termeszetes-macskafajtak-titkai/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Jan 2026 14:34:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[csillagkeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[ESA]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygók]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[galaxis]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[Szaturnusz]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-legvadabb-megis-termeszetes-macskafajtak-titkai/</guid>

					<description><![CDATA[Kevesen gondolnák, hogy a világ mintegy 400 millió macskájából kevesebb mint egy százalékuk tartozik konkrét fajtához. A fajtatiszta példányok mögött legtöbbször emberi beavatkozás áll, ám léteznek úgynevezett természetes macskafajták is, amelyek évezredek alatt alakultak ki a környezeti viszonyok hatására, nem pedig tudatos tenyésztés eredményeként. Ugyanis a legtöbb ma ismert macskafajta az elmúlt 140 év során...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az újabb Balti-tengeri kábelvágás után finn kommandósok szálltak hajóra</title>
		<link>https://alfametro.com/az-ujabb-balti-tengeri-kabelvagas-utan-finn-kommandosok-szalltak-hajora/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 03 Jan 2026 06:50:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Színes]]></category>
		<category><![CDATA[2026]]></category>
		<category><![CDATA[Észak-Amerika]]></category>
		<category><![CDATA[Európa]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[telihold]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-ujabb-balti-tengeri-kabelvagas-utan-finn-kommandosok-szalltak-hajora/</guid>

					<description><![CDATA[Finnországban eddig példátlan akció zajlott le, miután a hatóságok letartóztatták és kihallgatják egy orosz kikötőből érkezett teherhajó két tagját – a gyanú szerint szándékosan megrongáltak egy víz alatti adatátviteli kábelt a Balti-tengeren, és ezzel egész Európát felbolygatták. A Finn Határőrség Kirkkonummiban fogta el a Fitburg nevű, a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek zászlaja alatt hajózó...]]></description>
		
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
