<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>bolygókeletkezés &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<atom:link href="https://alfametro.com/tag/bolygokeletkezes/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://alfametro.com</link>
	<description>Pángalaktikus Érdekesség Magazin. Technikai, internetes és app hírek, film előzetesek, új kütyük, Joovia képregény, ismeretterjesztés.</description>
	<lastBuildDate>Sat, 31 Jan 2026 18:37:52 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.2</generator>

<image>
	<url>https://alfametro.com/wp-content/uploads/2024/11/cropped-alfametro_icon-32x32.png</url>
	<title>bolygókeletkezés &#8211; AlfaMetro Webmagazin</title>
	<link>https://alfametro.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Az óriásbolygó felhői sötét titkokat rejtenek</title>
		<link>https://alfametro.com/az-oriasbolygo-felhoi-sotet-titkokat-rejtenek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 31 Jan 2026 18:37:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-oriasbolygo-felhoi-sotet-titkokat-rejtenek/</guid>

					<description><![CDATA[Fontos kérdés, hogy mi bújik meg a Jupiter sűrű, hatalmas felhői alatt. A gázóriás légkörében kavargó, drámai mintázatú felhők sokkal sűrűbbek és mélyebbek, mint a földi felhők, olyan vastag réteget alkotnak, amelyen eddig egyetlen űreszköz sem tudott áthatolni. Bár a Galileo űrszonda leszállóegysége 1995-ben adatokat küldött a Jupiter légköréből, az orbiter 2003-ban irányítottan a bolygóba...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az óriási kozmikus szendvics: így születnek a bolygók a Hubble szerint</title>
		<link>https://alfametro.com/az-oriasi-kozmikus-szendvics-igy-szuletnek-a-bolygok-a-hubble-szerint/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 11 Jan 2026 11:17:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[Hubble]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-oriasi-kozmikus-szendvics-igy-szuletnek-a-bolygok-a-hubble-szerint/</guid>

					<description><![CDATA[Egy különös, szendvicsre emlékeztető objektum minden korábbinál izgalmasabb bepillantást nyújt abba, hogyan formálódnak a bolygók. A Hubble űrteleszkóp legújabb, látványos felvételén a valaha megfigyelt legnagyobb bolygókeletkezési korong, az IRAS 23077+6707, azaz „Drakula chivitoja” (Dracula Chivito) látható, amely a Céfeusz csillagképben, 978 fényévre található tőlünk. Ez a poros-gázos korong a fiatal csillag körül hatalmas bolygórendszer születésének...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az első érintésre színt váltó napszemüveg megérkezett</title>
		<link>https://alfametro.com/az-elso-erintesre-szint-valto-napszemuveg-megerkezett/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 05 Jan 2026 05:57:26 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Színes]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygók]]></category>
		<category><![CDATA[galaxis]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[Tejútrendszer]]></category>
		<category><![CDATA[űrtávcső]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-elso-erintesre-szint-valto-napszemuveg-megerkezett/</guid>

					<description><![CDATA[A Las Vegas-i CES kiállítás előzetesén már minden a technológiai újdonságokról szól, és idén egy egészen különleges napszemüveg keltette fel a figyelmet. A Povec C1 okosszemüveg, amit egyetlen érintéssel tudsz sötétíteni vagy világosítani, mintha egy sci-fi filmből lépett volna elő. Elég végighúznod az ujjadat a kereten lévő panelen, és a lencse tetszés szerint vált a...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A felborult biológiai óra a demencia korai jele lehet</title>
		<link>https://alfametro.com/a-felborult-biologiai-ora-a-demencia-korai-jele-lehet/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Jan 2026 07:08:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[aszteroida]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[csillagrendszer]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygó]]></category>
		<category><![CDATA[Hubble]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[űrtávcső]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-felborult-biologiai-ora-a-demencia-korai-jele-lehet/</guid>

					<description><![CDATA[Az életkor előrehaladtával az emberek egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a megszokott napi rutinjuk megváltozik: bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez a folyamat több lehet puszta kényelmetlenségnél, és előre jelezheti a demencia kialakulását. Egy nemrégiben készült, 2 183 idősebb felnőtt részvételével zajló kutatás azt találta, hogy azoknál, akiknek a biológiai órája, azaz a cirkadián ritmusa...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A szikra vagy vörös zászló? Öt intő jel a kapcsolatban</title>
		<link>https://alfametro.com/a-szikra-vagy-voros-zaszlo-ot-into-jel-a-kapcsolatban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 26 Dec 2025 10:34:01 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[csillagrendszer]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygó]]></category>
		<category><![CDATA[légkör]]></category>
		<category><![CDATA[neutroncsillag]]></category>
		<category><![CDATA[szén]]></category>
		<category><![CDATA[szupernóva]]></category>
		<category><![CDATA[űrtávcső]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-szikra-vagy-voros-zaszlo-ot-into-jel-a-kapcsolatban/</guid>

					<description><![CDATA[Érdekes felvetés, hogy sokan a kémia jeleként értelmeznek bizonyos érzéseket egy friss kapcsolatban, holott ezek valójában intő jelek lehetnek. Gyakran a múltbeli sebek, bizonytalan gyerekkor vagy korábbi rossz élmények beszélnek belőlünk, amikor újra és újra ugyanazokba a dinamikákba sodródunk. Folyamatos feszültség – nem egészséges izgalom Ha egy kapcsolatban állandóan feszült vagy, az nem feltétlenül a...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az űr pokla: a James Webb újabb rejtélyes bolygót leplezett le</title>
		<link>https://alfametro.com/az-ur-pokla-a-james-webb-ujabb-rejtelyes-bolygot-leplezett-le/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 13 Dec 2025 08:50:49 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[csillagászat]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygó]]></category>
		<category><![CDATA[galaxis]]></category>
		<category><![CDATA[James Webb]]></category>
		<category><![CDATA[JWST]]></category>
		<category><![CDATA[légkör]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[űrteleszkóp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-ur-pokla-a-james-webb-ujabb-rejtelyes-bolygot-leplezett-le/</guid>

					<description><![CDATA[A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése minden eddigi tudásunkat próbára teszi. Egy elképesztően forró, úgynevezett „pokoli bolygót”, a TOI-561 b-t sikerült észlelni, amelyet vastag, forró légkör ölel körül, felszínét pedig folyamatosan izzó magmatenger borítja. Ez az égitest 280 fényévnyire található a Földtől, és 1,4-szer akkora, mint a Föld. Szokatlan közelség és éghajlat A TOI-561 b...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A Hold igazi anyja egy eltűnt szomszéd bolygó lehet</title>
		<link>https://alfametro.com/a-hold-igazi-anyja-egy-eltunt-szomszed-bolygo-lehet/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 02 Dec 2025 09:58:11 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[Antarktisz]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Hawaii]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[Mars]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-hold-igazi-anyja-egy-eltunt-szomszed-bolygo-lehet/</guid>

					<description><![CDATA[Első pillantásra úgy tűnt, hogy a Hold keletkezéséhez egy távoli bolygó becsapódására volt szükség. Egy új kutatás azonban azt állítja, hogy a Föld társául szegődő Hold története sokkal földközelibb, mint korábban gondoltuk: lehetséges, hogy egy közeli, szomszédos bolygó, az úgynevezett Theia játszotta a főszerepet ebben a kozmikus drámában. Egy kozmikus karambol nyomában Nagyjából 4,5 milliárd...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A titokzatos eltűnt bolygó, amelyből született a Hold</title>
		<link>https://alfametro.com/a-titokzatos-eltunt-bolygo-amelybol-szuletett-a-hold/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adminboss]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 24 Nov 2025 08:23:10 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[meteorit]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/a-titokzatos-eltunt-bolygo-amelybol-szuletett-a-hold/</guid>

					<description><![CDATA[Érdemes megérteni, hogy a Föld és a Hold keletkezésének titka máig foglalkoztatja a tudósokat. Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy óriási ütközés formálta át bolygónkat: egy Theia nevű rejtélyes bolygó csapódott a fiatal Földbe. Ennek az ütközésnek a következményeként átalakult a Föld szerkezete, mérete és pályája, valamint megszületett állandó égi kísérőnk, a Hold is. A...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az ősi szomszéd: a Hold egy közeli bolygótestből született?</title>
		<link>https://alfametro.com/az-osi-szomszed-a-hold-egy-kozeli-bolygotestbol-szuletett/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 24 Nov 2025 06:57:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[Naprendszer]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-osi-szomszed-a-hold-egy-kozeli-bolygotestbol-szuletett/</guid>

					<description><![CDATA[Az általánosan elfogadott elmélet szerint a Hold a Föld és a Theia nevű, bolygónyi méretű test óriási ütközése során keletkezett. Most egy, a Max Planck Naprendszerkutató Intézet által vezetett kutatás vet új fényt a történetre: eredményei alapján Theia valószínűleg a Föld szomszédja volt a Naprendszer belső részében. Kőzetminták titkai Földi és holdi kőzetminták – köztük...]]></description>
		
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az első bolygók, amelyek két nap körül keringenek</title>
		<link>https://alfametro.com/az-elso-bolygok-amelyek-ket-nap-korul-keringenek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[adrienne]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 12 Nov 2025 14:18:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[bolygókeletkezés]]></category>
		<category><![CDATA[exobolygó]]></category>
		<category><![CDATA[galaxis]]></category>
		<category><![CDATA[űrtávcső]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://alfametro.com/az-elso-bolygok-amelyek-ket-nap-korul-keringenek/</guid>

					<description><![CDATA[Egy nemzetközi kutatócsoport három, a Földhöz hasonló méretű bolygót fedezett fel a TOI-2267 nevű kettős csillagrendszerben, mintegy 190 fényévre a Földtől. Ez az első ismert rendszer, amelyben a bolygók mindkét csillag előtt átvonulnak, ami teljesen új szemszögből világítja meg a bolygók keletkezésének lehetőségeit. A TOI-2267 olyan kompakt és hideg rendszer, hogy korábbi elméletek alapján nem...]]></description>
		
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
