
Különösen fontos kiemelni, hogy a tüdő az egyik legösszetettebb szerv az átültetések terén
A tüdő rendkívül bonyolult: számtalan vérér és immunsejt található benne, amelyek normális esetben védik a szervezetet, de transzplantáció után gyakran azonnali, akár halálos kilökődést indíthatnak el. Emiatt a tüdőátültetés mindig is a legnehezebb kihívásnak számított az úgynevezett xenotranszplantációk, vagyis az állati szervek emberbe ültetése terén. Más szervekkel, például vesével vagy szívvel már történtek kísérletek, de az emberi alkalmazásig vezető út hosszú és kockázatos.
A sikeres kísérlet technikai részletei
A Guangzhou Orvosi Egyetem (Guangzhou Medical University) kutatói a CRISPR génszerkesztési technológiával három, emberi ellenanyagok által célzott gén módosítása mellett három emberi gént is beültettek a sertésbe, hogy csökkentsék a kilökődés valószínűségét. A módosított sertés bal tüdejét ültették át a befogadó szervezetbe, miközben immunrendszert elnyomó gyógyszerekkel próbálták megelőzni a heves kilökődési reakciót.
Ennek ellenére már az első napon felismerhetővé váltak az oxigénhiány okozta szövetkárosodás jelei, a kilökődés pedig a harmadik és hatodik nap között kezdődött el, de a szerv az első kilenc napig életképes maradt. A kísérletet végül a hozzátartozók kérésére zárták le.
Milyen jövőt ígér a xenotranszplantáció?
A kutatók hangsúlyozták, hogy még sok fejlesztés szükséges: a génmódosításokat és az immunrendszert elnyomó szereket tovább kell optimalizálni, hogy a szervek hosszabb ideig működjenek az emberi szervezetben. A Columbia Egyetem immunológusa szerint önmagában a több gén módosítása nem elegendő, minden módosítást egyedileg, először főemlősökön kellene tesztelni. Sikeres kísérletek már főemlősöknél is születtek: a legtovább egy páviánba (baboon) átültetett sertéstüdő 31 napig működött.
Optimista, de óvatos előretekintés
Jól látszik, hogy az utóbbi időben engedékenyebbé váltak a szabályozási keretek, ezért a következő években további hasonló kísérletekre számíthatunk. Sertésvese-átültetések már eredményesek voltak: két ember jelenleg is sertésvesével él – egyikük Kínában március óta, másikuk az Egyesült Államokban január óta.
Mindezt figyelembe véve, bármilyen előrelépés ezen a rendkívül összetett és kockázatos területen felbecsülhetetlen lehet a jövő orvoslásában, még akkor is, ha a végső cél, az egészséges, hosszú távon működő sertésszervek beültetése egyelőre távolinak tűnik. Ennek ellenére a mostani kísérlet újabb biztató lépés a xenotranszplantáció területén, amely egyszer még emberek ezreinek életét mentheti meg.