Sertéstüdőt ültettek át emberbe, forradalom vagy veszélyes kísérlet?

Sertéstüdőt ültettek át emberbe, forradalom vagy veszélyes kísérlet?
A kínai kutatók történelmi jelentőségű kísérletében először sikerült életben tartani egy sertésből származó, genetikailag módosított tüdőt emberi szervezetben – igaz, csupán kilenc napig. A beavatkozást egy 39 éves, agyhalott pácienssel végezték, akinek testét gépek tartották életben, hogy az orvosok tanulmányozhassák, miként reagál az emberi immunrendszer az idegen szervre, és hogy működőképes marad-e az átültetett tüdő.

Különösen fontos kiemelni, hogy a tüdő az egyik legösszetettebb szerv az átültetések terén

A tüdő rendkívül bonyolult: számtalan vérér és immunsejt található benne, amelyek normális esetben védik a szervezetet, de transzplantáció után gyakran azonnali, akár halálos kilökődést indíthatnak el. Emiatt a tüdőátültetés mindig is a legnehezebb kihívásnak számított az úgynevezett xenotranszplantációk, vagyis az állati szervek emberbe ültetése terén. Más szervekkel, például vesével vagy szívvel már történtek kísérletek, de az emberi alkalmazásig vezető út hosszú és kockázatos.

A sikeres kísérlet technikai részletei

A Guangzhou Orvosi Egyetem (Guangzhou Medical University) kutatói a CRISPR génszerkesztési technológiával három, emberi ellenanyagok által célzott gén módosítása mellett három emberi gént is beültettek a sertésbe, hogy csökkentsék a kilökődés valószínűségét. A módosított sertés bal tüdejét ültették át a befogadó szervezetbe, miközben immunrendszert elnyomó gyógyszerekkel próbálták megelőzni a heves kilökődési reakciót.

Ennek ellenére már az első napon felismerhetővé váltak az oxigénhiány okozta szövetkárosodás jelei, a kilökődés pedig a harmadik és hatodik nap között kezdődött el, de a szerv az első kilenc napig életképes maradt. A kísérletet végül a hozzátartozók kérésére zárták le.

Milyen jövőt ígér a xenotranszplantáció?

A kutatók hangsúlyozták, hogy még sok fejlesztés szükséges: a génmódosításokat és az immunrendszert elnyomó szereket tovább kell optimalizálni, hogy a szervek hosszabb ideig működjenek az emberi szervezetben. A Columbia Egyetem immunológusa szerint önmagában a több gén módosítása nem elegendő, minden módosítást egyedileg, először főemlősökön kellene tesztelni. Sikeres kísérletek már főemlősöknél is születtek: a legtovább egy páviánba (baboon) átültetett sertéstüdő 31 napig működött.


Optimista, de óvatos előretekintés

Jól látszik, hogy az utóbbi időben engedékenyebbé váltak a szabályozási keretek, ezért a következő években további hasonló kísérletekre számíthatunk. Sertésvese-átültetések már eredményesek voltak: két ember jelenleg is sertésvesével él – egyikük Kínában március óta, másikuk az Egyesült Államokban január óta.

Mindezt figyelembe véve, bármilyen előrelépés ezen a rendkívül összetett és kockázatos területen felbecsülhetetlen lehet a jövő orvoslásában, még akkor is, ha a végső cél, az egészséges, hosszú távon működő sertésszervek beültetése egyelőre távolinak tűnik. Ennek ellenére a mostani kísérlet újabb biztató lépés a xenotranszplantáció területén, amely egyszer még emberek ezreinek életét mentheti meg.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te mit gondolsz, elfogadható-e embereken ilyen kockázatos kísérleteket végezni?
  • Szerinted meddig érdemes próbálkozni, ha egy új technológia még nagyon kezdetleges?
  • Te mit tennél, ha a szabályozások megengednék, hogy ilyen kísérletben részt vegyél, de nagy a kockázat?



Legfrissebb posztok

Most a menedzselt szolgáltatók irányítanak az ellátási lánc zűrzavarában

MA 16:02

Most a menedzselt szolgáltatók irányítanak az ellátási lánc zűrzavarában

🛠 A 2025-ös év megrázkódtatásai teljesen átalakították a globális ellátási láncokat, új sérülékenységeket hozva létre, illetve a régóta fennálló kihívásokat felerősítve. A vállalatoknak ma már nemcsak a regionális megfelelésre,...


MA 15:51

Az új menedék: kriptós utópia, vagy csak drága álom?

Közel 400 fiatal, többségükben vállalkozó, vállalta, hogy Forest Citybe költözik egy kísérleti oktatási program, a Network Iskola miatt. Az egykori, százmilliárd dolláros nagyvárosi álom mára hanyatló, félig kihalt...

A mesterséges intelligencia újabb nagy dobása Kínában

MA 15:26

A mesterséges intelligencia újabb nagy dobása Kínában

Kína újabb lépést tesz a digitális átalakulásban: a kormány legmagasabb testülete bemutatta az „AI+” stratégiát, amely a 2015-ös „Internet+” programot váltja fel. Míg az előző inkább az információk...

Adathalászok törték fel a biztonsági cég rendszerét

MA 15:01

Adathalászok törték fel a biztonsági cég rendszerét

A Palo Alto Networks, napjaink egyik vezető kiberbiztonsági vállalata, most azonban saját magát sem tudta megvédeni egy támadással szemben. Egy beszédes ellátási lánc incidens során a támadók ügyféladatokat...


MA 14:50

MI-vel felszerelt vitaklub: Columbia legújabb reménysége

A Columbia Egyetem abban bízik, hogy egy új MI-alapú program segíthet csillapítani a hallgatók közötti feszültségeket, amelyek az abortusz, a rasszizmus, a bevándorlás vagy az Izrael–Palesztina konfliktus kapcsán...

Az IRHash forradalmasítja a fordító gyorsítótárazást

MA 14:00

Az IRHash forradalmasítja a fordító gyorsítótárazást

A fejlesztők egyik régi ellensége a felesleges újrafordítás: rengeteg időt, energiát és pénzt pazarolnak el az ismétlődő folyamatokra. Erre kínálnak megoldást a fordító gyorsítótárak, például a Ccache vagy...

Az MI saját Netflixe: te is rendező lehetsz?

MA 13:51

Az MI saját Netflixe: te is rendező lehetsz?

Az Oculus Story Studio alapítója, Edward Saatchi újabb digitális forradalmat indítana: a Showrunner platformmal a filmkészítést mindenki számára elérhetővé tenné, amelyet jelenleg a Discordon lehet kipróbálni. Itt már...

Az új Garmin Fenix 8 Pro porig alázza az Apple-t

MA 12:51

Az új Garmin Fenix 8 Pro porig alázza az Apple-t

Forradalmi MicroLED kijelző Bemutatták a vadonatúj Garmin Fenix 8 Pro órát, amelybe elsőként került MicroLED kijelző okosórán. Az 51 mm-es változatba több mint 400 000 apró LED-et zsúfoltak, így állítólag...


MA 12:26

Az állam kimenti az Intelt – de ki fogja megmenteni?

Az amerikai kormány 3120 milliárd forinttal támogatja az Intelt, de a pénz valójában korábban már odaítélt támogatásokból származik, amelyeket eddig csak nem fizettek ki. A Biden-adminisztráció CHIPS törvénye...