
A hamiskorall sorsa a klímaváltozás szorításában
Hatásuk meghaladja a „látványosabb” korallokét, hiszen komplex, háromdimenziós építményeik menedéket nyújtanak megszámlálhatatlan más faj számára. Noha világszerte elterjedtek és bonyolult élőhelyeket formálnak, tanulmányozásuk eddig háttérbe szorult. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy e „tengeri építészek” környezeti változásokra adott válaszairól szinte semmit sem tudtunk eddig, és mikrobiomjuk szinte teljesen ismeretlen terület volt.
Ischia természetes laboratóriuma – betekintés a jövőbe
A kutatók az olasz Ischia-szigetnél egyedi lehetőséget találtak: a tengerfenékből feláramló vulkanikus CO2 kiválóan modellezi az évszázad végére várható elsavasodást. Ebben a „természetes laboratóriumban” megvizsgálták két mohaállatfaj szerkezetét, vázuk ásványi összetételét és mikrobiomját. A megfigyelések szerint bár némi alkalmazkodásra képesek – például a váz ásványi összetételének módosításával vagy mikrobiomjuk összetételének stabilizálásával –, funkcionális mikrobális sokféleségük csökken, a környezeti stressznek ellenálló, illetve a táplálkozást segítő baktériumok eltűnnek.
E látszólag jelentéktelen változások hosszú távon súlyos következményekhez vezethetnek, mivel a mikrobiom alapvető szerepet játszik a mohaállat-telepek egészségében. Még ha kívülről egészségesnek is tűnnek, a mikrobiom állapota már korán jelezheti a stresszt, így fontos szerepet tölthet be a környezeti változások előrejelzésében.
Felmelegedés – a helyzet egyre súlyosabb
Öt éven át folytatott megfigyeléseik azt mutatják, hogy a hőmérséklet-emelkedés – a savasodással együtt – tovább gyorsítja a telepek pusztulását: a mohaállat-telepek kiterjedése csökken, a pusztulás üteme fokozódik. Bár bizonyos mértékű alkalmazkodóképességet mutatnak, ez nem elegendő a két stresszhatás együttes leküzdésére. A vizsgált minták belső szerkezetéről készült 3D mikrotomográfiás felvételek új kutatási és oktatási lehetőségeket nyitnak. A kutatók egy ismeretterjesztő animáción is dolgoznak, hogy felhívják a figyelmet ezekre a folyamatokra.
Tengeri ökoszisztémák: dominóelv a pusztulásban
A fentiek fényében nemcsak a mohaállat-telepek vannak veszélyben: eltűnésük dominóhatást indíthat el az egész mediterrán élővilágban, hiszen számos halfaj és gerinctelen élőhelye függ tőlük. A kutatás során feltérképezték a mikrobiom összetételét, és azonosítottak néhány olyan mikroorganizmust, amelyek hozzájárulhatnak a telepek ellenálló-képességéhez – így reális lehetőség nyílik természetalapú beavatkozásokra a kulcsfontosságú fajok megmentése érdekében.
A MedCalRes, a HOLOCHANGE és a MedAcidWarm programok keretében a kutatócsoport folytatja a mohaállat–mikrobiom kapcsolat feltárását, hogy időben előre jelezhessék, miként kezelhetők a klímaváltozás hatásai. Nem hagyható figyelmen kívül: a komplex problémára csak integrált, multidiszciplináris megközelítések adhatnak valódi választ a tengerek védelmében.